Pesti ​csodabogarak 6 csillagozás

Saly Noémi: Pesti csodabogarak

A kötet lapjain hat különös sorsú ember lép elő a száz évvel ezelőtti város mélyrétegeiből, s válik Krúdy-mellékalakból főszereplővé. „A nemzet funerátora” – egy vén vándorszínész, aki olyasvalami volt a nagy dísztemetéseken, mint a vőfély a lagziban; „Pest Rózsája”, akinek ágyában a walesi herceg nem, de Apponyi Albert sűrűn megfordult; egy kelekótya vándorpoéta, aki színes papírlapokon árusított „megrovási kalandok” formájában adott hangot állandó nemtetszésének; egy cilinderben és reverendában cikázó, leszbikus lapszerkesztőnő; egy rikkancs-költő, aki Adyra akart hasonlítani, s végül egy irodalmi kurva, aki folyékony latinsággal rémisztgette a lumpoló jogászifjakat.

>!
Ab Ovo, Budapest, 2005
222 oldal · ISBN: 9639378399

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

Csabi>!
Saly Noémi: Pesti csodabogarak

Mennyi kitalált történetet olvasunk, pedig az igaz történetek is érdekesek. Itt van mindjárt hat összegyűjtve ebben a könyvben, a századforduló környékéről. Hat ember története, akik többre vágytak, mint amit a sors megadott nekik. Persze nem csak az ő történetük az érdekes, hanem a kor és a környezet, amiről rengeteg apró információt lehet felcsipegetni, kicsit beleszippantani a kor levegőjébe. Büdös volt az már akkor is, de mennyire más!
SN nagy gonddal gyűjtögette össze róluk az információ morzsákat, nem könnyű ez, hamar devalválódik egy emberi sors, és tűnnek el a nyomai, mint romok a homokban. Akit érdekel a századforduló világa, annak ajánlott olvasmány.


Népszerű idézetek

Csabi>!

A Nemzetiben kéménytűz keletkezett. A rendező Vasvári Kovácsot bízta meg a feladattal: adja kíméletesen a közönség tudtára, hogy az előadás elmarad, tessék hazamenni. Kóbi keresztülrohant a III. Richárd díszletén egy vizesrocskával, és futtában kíméletesen ráordított a publikumra: – Tűz van!

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nemzeti Színház
Csabi>!

[Gábor Andor Pekár Gyuláról]
én tudom, hogy nem marhaságot akar írni, és nem tehet róla, hogy a legjobb akarattal is mindig csak azt ír, de tetszik tudni, ebben a gyalázatos irodalomban a szándék egyáltalán nem fontos. A szándék lehet nemzeti, ugye maga mindig szép nemzetit akar írni, ugy-e? – de azér' az írás mégsem írás, hanem izé. Nemzeti izé. Én tudom, ne sírjon, én tudom, hogy maga szeretne, csak nem tud, de kérem szépen jön ez a büdös Utókor és csak azt kérdi, hogy tudott-e? Hát nem tudott, ezt meg köll adni. Pedig milyen szép derék ember. Olyan intelligensen néz, a szemivel, ki a fejiből. Úgy néz ki a szemivel a fejiből, mintha a szeme mögött volna még valami a fejibe. Osztán nincs… És mikor leül írni, akkor ez kigyön. A bigyilijét ennek az egész vacaknak! Hogy' van ez? Hogy' van az, hogy ami nincs, az is kigyön…

66. oldal

Csabi>!

[Hazafi Veray János]
Üres fejed mint a véka,
Marczangoljon meg a béka.

91. oldal

paoloni>!

[…] csokorba szedi a város híres rosszlányait, Kisfuvaros Rózsitól Mágnás Elzáig. […] egy immár kevéssé kelendő terézvárosi démon e szókkal csalogatja a kuncsaftot, legyen bár az illető pocakos, lúdtalpas trotli: „Feltűnően szép művész! Jöjjön be, nálam kellemesen elgyöngítve lesz…”

205. oldal

paoloni>!

Film és kávéház szimbiózisában nincs semmi meglepő. A legelső pesti mozivetítésre a Royal szálló „utcai” kávéházában került sor, mindössze fél évvel (!) a Lumiere-fivérek párizsi bemutatkozását követően, 1896 tavaszán.

186. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1896
Csabi>!

[Hazafi Veray János]
Nem vagyunk mi gyáva barmok,
Dőljön rátok az Iparcsarnok

91. oldal

Csabi>!

A film elterjedésével a színházi előadások színesítésére gyakran használtak filmfelvételeket. Ennek megfordítása volt a kinemaszkeccs, amelyben a vetítést szakították félbe, s a film szereplői eleven valóságukban léptek a közönség elé. A film és színház kombinációjából született műfaj több jelentős alkotót megihletett… A műfaj legjelesebb művelőjét, Karinthy Frigyest a Színházi Élet című lapban tréfásan „magyar Szkeccspir”-nek nevezik.
[Eredeti idézet Balogh Gyöngyitől]

187. oldal

Csabi>!

A Népszínházban színre került például egy vaskos, bumfordi „lovag paródia”, A vasgyúró – ebben Vasvári Kovács egy olyan közharcost játszott, aki „nyelvét elvesztette a segesvári csatában, s csak ugatni tudott, hátán volt egy kis ládika, s minden kérdését vagy feleletét ebben tartotta (kis táblácskákra írva), ha szólni vagy felelni akart, meghúzott egy kis zsineget, s a kellő tábla a felelettel kijött a láda tetején.” Morbid humor a javából, a korabeli közönség ízléséhez igazítva. Azt inkább ne firtassuk, hogy kerül egy francia históriába segesvári közvitéz.

15. oldal

Csabi>!

[Hazafi Veray János]
Bizonyára a csupor száju Aladár
Jaj, de csuf pinczér, rugjon rajtad a szamár.
Olyan a szája mint a macska farka alja.
Bizonyára ő aztat rendesen nyalja.

89. oldal

Csabi>!

[Hazafi Veray János]
Szitár Mihály csendőr őrmester belém kötött
Bevolt rugva Tóth Hont megyei származásu nekem szökött
Leczkéztet hogy elismerő okmányaim nincsenek
Az érdemekről a mit a keblemen büszkén viselek.
[…]
Meg a vén Szabó rendőrkáplár kecskeméten a hasgörcs áljon bele
Fehér rendőrrel orosházán mind ketőnek ostobaságal van fejetele
Vannak még ilyen bugrisok akik kötöszkölödnek
Mert ezek kocsmában élnek egészen a részegségnek.

95. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Presser Gábor: Presser könyve
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút
Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Lugosi Lugo László: Klösz György monográfia
Vásony György – Márkus László: A Szentimreváros apostola, dr. Kalmár Ödön
Széman Richárd – Szabó Tibor: Vica kisasszony XX. százada / Szabó József, Rákosszentmihály építésze
Mirko Kovać: Malvina Trifković életrajza
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.