Eretnek 79% 32 csillagozás

Mindent összevetve egy modern felfogásban íródott, gyors sodrású krimit olvashatunk, amelyet egy valós történelmi korszakba illesztett át az írónő, nem mellesleg a stílusával fejet hajt a kor szellemének is. Így tökéletesen megférnek egymás mellett a barok körmondatok, a humorral, a krimi toposzai, a történelem tényszerűségével, valamint a kegyetlenség is a humanizmussal. Akik a szó szoros értelmében vett történelmi regényt várnak, azok esetleg csalódni fognak. Leginkább azoknak ajánlanám, akik nem a keményvonalas krimi hívei, és szeretnének egy teljesen más helyzetben játszódó nyomozást olvasni, amelyben nem mellesleg megismerhetik az 1580-as évek Angliájának társadalmi helyzetét és gondolkodásmódját is. Egy szó mint száz, a történelmi krimi fúzió jelen esetben tökéletesen megvalósult, nem érdemes különválasztani a kettőt, mert azzal nem mondanánk teljesen igazat az olvasóknak.

Értékelés: 8.5/10
Bővebben: http://irasalgor.blog.hu/2012/12/04/s_j_parris_eretnek

Alapvetően az ötlet jó, a kivitelezés még 36-os cipőben jár, de ha ügyes az írónő lesz ebből még egy szép karcsú női 40-es méret is!
Az első száz oldal alig tartogat valami izgalmat az olvasónak -itt jön a lényeg, ez annak való, aki szereti a történelmet-, majd jön az első gyilkosság, és az izgalom fokozódik…aztán megint egy kis mélabú….majd igen a vége ügyes. A főszereplő a híres filozófus Giordano Brunó helyes pasi lehetett a magakorában, de talán nem túl jó nyomozó, ettől függetlenül megnyerő figura.
A helyszín viszont pazar, Oxford, egyetemi kollégium, könyvtár….
Az viszont mindenképpen említésre méltó, hogy az írásmód nagyon igényes. Nincs szó ismétlés, választékos és igen kellemes olvasmány.

Érdekes és izgalmas volt valós történelmi helyszínen, valós történelmi korban játszódó krimit olvasni. A nyelvezetét szokni kell, de nem nehéz ezen sem átlendülni.

Történelmi krimi, avagy Oxford sötét titkai. Jó pörgős sztori, hihető karakterek, olvasmányosan, izgalommal, korhű köntösben. Nem okozott csalódást.
A fordítót pedig külön dicséret illeti, a barokkos, cirádás mondatok olvasható, és fordulatos magyarításáért. Bemutatja az 1580-as évek Angliájának társadalmi helyzetét és gondolkodásmódját. Tiltott könyvek, gondolatok, elvhű papok, ki is az eretnek? Izgalmas kérdések, ahonnan a szerelem sem maradhat ki.

Érdekes ötlet történelmi köntösbe bújtatni egy klasszikus krimit és főszereplőnek egy olyan emblematikus figurát használni, mint Giordano Bruno. S. J. Parris kísérlete egész jól sikerült, az Eretnek nem csak egy izgalmas krimi, hanem némi betekintést is ad az 1580-as évek Angliájának vallási ellentétektől és ébredő tudományosságtól hangos környezetébe.

Korábban nem igazán olvastam történelmi krimiket, ez most fölkeltette az érdeklődésemet a stílus iránt.

–
Bővebben a blogon: http://kultnaplo.blogspot.hu/2012/10/s-j-parris-eretnek.html

Maga a történet hajaz a Rózsa nevére, ám mégis más. Fordulatos, cselekményes, váratlan fordulatokban bővelkedő. Igazi krimi a történelem lapjain. Igaz, a Wikipedia szerint Bruno professzornak ment Oxfordba, és két évig tartózkodott ott, míg a regény szerint mindössze két hetet töltött a városban. De ez csak kicsinyes szőrszálhasogatás. A könyv jó! Akinek lehetősége van rá, feltétlen olvassa el!

Ritkán olvasok történelmi krimiket, de ez kifejezetten tetszett. Érdekes főhős választás, hiszen Giordano Bruno neve mindenkinek ismerősen cseng. Az 1580-as évekbe kalauzol el minket az írónő, Angliába, ahol is épp a katolikus vallást üldözik, és mindezek mellett egy kollégiumban szedi áldozatait egy ismeretlen gyilkos. Bruno pedig nyomozni kezd, miközben saját malmára is próbálja hajtani a vizet, és megtalálni egy elveszettnek hitt könyvet, mellyel gyökeresen megváltoztathatja a keresztény vallást.
Nekem tetszett a krimi szál vezetése, és a különféle jelképek elhelyezése benne, ahogyan a kor ábrázolása. És Bruno alakja is szimpatikus volt, szerintem abban a korszakban engem is simán eretneknek neveztek volna a könyvolvasási mániám miatt. Úgyhogy mélyen együtt éreztem tudós barátunkkal.
Mindenesetre én kíváncsi leszek a folytatásokra is.

Ez a sokadik történelmi krimi, ami az anglikán egyház születésekori periódusban játszódik. Valamennyi közül messze Sansom munkái mennek túl a szimpla kanadregények szintjén: kiderül belőlük, hogy nem VIII. Henrik nemi élete és nem is Anglia önállósága indokolta az anglikán vallás születését, hanem a feltörekvő polgárság igényei feszítették szét a merev katolikus hierarchival összhangban álló politikai berendezkedés kereteit és vezettek a polgári forradalomhoz egy fél évszázaddal e regények történésének ideje után. E háttér akár érzékeltetése híján sajnos e munkák megmaradnak a szórakoztató irodalom szintjén, bár e funkciójukat dícséretesen el is látják.

Nem könnyű jó krimit írni. S. J. Parrisnak sikerült.
De mit mondjon az ember egy olyan krimire, ahol Giordano Bruno meg az egész reneszánsz okkultizmus csak egy üres díszlet.