Az egyház minden fontosabb ünnepe a régi napszertartásokon alapul. „Hányszor öntötte az egyház a kereszténység új borát a pogányság régi tömlőibe”: a Yule-tide, a pogány karácsony, a nap északra fordulását ünnepelte, a régi nyárközépi ünnep pedig még mindig él Írországban és a kontinensen is Szent Iván napjaként, amikor is tüzeket gyújtanak, amiket körbetáncolnak keletről nyugatra a nap látszólagos mozgását követve. A nyár végi pogány mindenszentek a szomorúság ideje volt, a nap dicsőségének hanyatlása, ugyanakkor aratási ünnepség is, mellyel köszönetet mondtak a napnak a gabona és a gyümölcsök megérleléséért hasonlóan a betakarítást követő kukoricafosztáshoz, vagy a ma is élő hálaadáshoz, mikor téli készletünk eltevésével dicsőítjük a minket bőséggel megajándékozó istent. Pomona, a gyümölcsök római istennője szolgáltatja számunkra az aratási oldalát a mindenszenteknek. A kelta "nyárvége” napja az az időszak volt, amikor szellemek foként gonoszak járták a vidéket. Az istenek,… (tovább)
Halloween 7 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2006
Enciklopédia 27
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 17
Kiemelt értékelések
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Egyik kollégám találta a könyvtárban ezt a könyvet és egyből a kezembe nyomta, hogy szerinte nekem ez tetszene. :))
Direkt október végére tartogattam ezt a rövid olvasmányt, ami Ruth Edna Kelley (a könyvön sajnos hibásan szerepel a neve) amerikai könyvtáros műve 1919-ből.
Viszonylag átfogóan mutatja be a szerző a mindenszentek eredetét – a kelta ünnepektől kezdve az amerikai, korabeli hagyományokig. Felvillantja a brit szigeteken élő népek hagyományait, foglalkozik a francia – belga – német szokásokkal is amik október végéhez, novemberhez kapcsolódnak.
A halottak napja, a mindenszentek eredete a kelta, római ünnepekhez kötődik, érdekes volt végigolvasni az ünnep formálódását. A babonák, népi játékok – szokások szépen ismétlődnek más országokban, persze apróbb változtatásokkal.
Rengeteg meséből, versből idéz a szerző, ezzel hivatkozik a forrássaira – sajnos ezek a legtöbbször inkább kizökkentettek az olvasásból – viszont több mesére ráismertem a Digibook-os gyűjteményeimből.
Érdekes történeti munka volt, szívesen olvasnék majd egy frissebbet is erről az ünnepről.
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Nagyon érdekes, sok dolgot helyretesz amit eddig csak félig tudtam, jó így csokorba gyűjtve látni ezeket a dolgokat. Ámde: nem tudom megítélni, mi mennyire hiteles belőle, egy része biztosan nem az (pl a druidák macskás nyaklánca a történelem szakos barátom szerint nem igaz). Szóval nagyon hasznos lenne, ha valóban megbízható forrás lenne, de így csak akkor értékelhető, ha valaki mellétesz egy erős elemzést, hogy az egyszeri olvasó mit higgyen el belőle és mit nem. Az évszámon meglepődtem, mivel azt hittem, ez valami vadiúj ezo könyv, erre kiderült, hogy 1919-ben írták. Nem lehetetlen, hogy akkoriban igazi összefoglalónak, ismeretterjesztő munkának szánták, most viszont nagyon kéne mellé egy ma íródott elemzés, helyreigazítás.
Összességében viszont szórakoztató volt, helyesek a férj- és feleségjóslós hiedelmek. A druida szokások is tetszettek, de innentől rettentően érdekelne, hogy mi igaz mindebből. Javára írom azt is, hogy nagyjából sikerült képet kapnom az eddig csak a mítoszokból ismert, ezáltal a fejemben erősen keveredő bretonok-kelták-teutonok kilétéről, de ehhez is kelleni fog még nekem segítség, hogy mondjuk egy térképre felrajzoljuk, hogy melyik hol élt és honnan jött, melyik legendakör tartozik hozzá.
A könyvből pedig jó volna egy saját példány, hogy az egyes érdekes utalásoknak mind utánanézhessek, ne kelljen az egészet kijegyzetelni.
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Amin nagyon meglepődtem, hogy ezt a könyvet 1919-ben írták, pedig meg voltam róla győződve, hogy mostanában, de legalábbis 30 éven belül. Sok érdekes információt tartalmazott a könyv, de valahogy nem éreztem az egészet többnek, mintha ma egy dolgozathoz kellene információkat összeszedni. Persze 100 éve nem úgy történt, hogy felment valaki a netre, és wikipédiáról meg 1-2 feltöltött tanulmányt összecopypastezta, ill. azokat is meg kellett írnia valakinek, és a gyűjtőmunka, ami itt most az értékelendő.
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Rengeteg érdekes dolgot olvastam benne, és tényleg, akit érdekel a téma annak ajánlom :)
Népszerű idézetek
Ha gonoszkodsz egy macskával május előestéjén, boszorkánnyá változik, és kárt tesz benned.
91. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
A druidák szent fája a tölgy volt, a teuton papoké a kőris. Úgy hitték, hogy a lapos földet a hatalmas kőrisfa, a Yaggdraszil támogatja. […] A kőris mellett más fáknak és bokroknak is tulajdonította különleges erőket, és ezek némi jelentésváltozással a mai napig fennmaradtak. A bodza (tündérek sírja), a galagonya és a boróka mind szent volt, a természetfeletti erők számára fenntartva.
83-84. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
A druida név a kelta druidh-ból eredeztethető, aminek a jelentése a bölcs és a görög drus – tölgy – szóhoz kapcsolható.
A tölgy szent volt a számukra, szimbóluma a mindenható istennek, akitől úgy függött az életük, mint a fán a növekvő fagyöngyé. Szertartásaikat is tölgyfaligetekben tartották.
10. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
A boszorkányok szombatján maga az ördög is megjelent néha kecske alakjában, a boszorkányokat pedig macskák, baglyok, denevérek és kakukkok kísérték, mivel ezek az állatok voltak valaha szentek Freya szemében.
90. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Ha egy lány október és november között éjfélkor titokban abba a szobába megy, ahol a tükör található, leül elé és kilenc cikkre felvág egy almát, majd mindegyiket a kés hegyén tartja, mielőtt megenné, megláthatja a hold által megvilágított tükörben a bal válla felett a kedvesét, aki az utolsó szelet almát kéri.
55. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Kialakult a boszorkányok szombatjának gondolata, amikor a nőknek gonosz módon lehetőségük nyílt a repülésre, és azon istenek titkos imádatára, akiktől mindenki más elfordult. Gyülekezőhelyeik egész Európában fellelhetőek voltak. Áldozatok, ítélethozatalok helyszínei voltak ezek, a régi vallás szent kútjai vagy forrásai, ahová most az istenek száműzettek. A leghíresebb a német Harz-hegységbeli Blocksberg volt. Norvégiában a Bergen fölé tornyosuló hegyek voltak ilyenek, valamint a trollok egykori otthona, a Dovrefeld.
88. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
A teutonok, a rómaiak által barbároknak nevezett északi népek, a skandináv gótokat és vandálokat, valamint az Itáliától északra és Galliától keletre élő germánokat foglalták magukba. […]
A görögökhöz és a rómaiakhoz hasonlóan a teutonoknak tizenkét istenük és istennőjük volt, akiknek a királya Odin vagy Wotan volt, a felesége pedig Freya, a szépség és a szerelem istennője. Idun őrizte a halhatatlanság almáit, amit az istenek ettek, hogy örökké fiatalok maradjanak. Ami a teuton mitológiát egyedivé tette, az egy gonosz isten, Loki jelenléte volt. Vulcanushoz hasonlóan Loki is tűzisten volt és sánta, mivel őt is kivetették a mennyből.
82. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Amerikában kezdettől fogva megbecsült helyet foglal el a mindenszenteki sütemény. Ebbe egy gyűrűt, egy kulcsot, egy gyűszűt, egy aprópénzt és egy gombot sütnek, amik – sorrendben – gyors házasságot, utazást, vénlányt, vagyont és agglegénységet jósolnak.
104. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Miután a jövőt kiderítették, egy dudás dzsigget játszott, amire mindannyian boldogan táncoltak jó hangosan, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket.
41. oldal
Ruth Edna Kelly: Halloween Mindenszentek könyve
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hoppál Mihály – Szemadám György – Nagy András – Jankovics Marcell: Jelképtár 98% ·
Összehasonlítás - Rapcsányi László (szerk.): Karácsony régi képeslapokon 96% ·
Összehasonlítás - Bartos Tibor (szerk.): Sosemvolt Cigányország 95% ·
Összehasonlítás - Rosner Ármin (szerk.): Nevető fejfák 94% ·
Összehasonlítás - Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium ·
Összehasonlítás - Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra ·
Összehasonlítás - Kunt Ernő: Temetők népművészete ·
Összehasonlítás - James G. Frazer: Az aranyág 91% ·
Összehasonlítás - Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból ·
Összehasonlítás - Húsvét régi képeslapokon ·
Összehasonlítás