A ​táltos keresztje 39 csillagozás

Rozsnyai János: A táltos keresztje

A ​regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével, és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között.
Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”.
A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a… (tovább)

>!
Atlantic Press, Budapest, 2013
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155332111

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Mindig jó olyan témáról, eseményről vagy épp tárgyról olvasni, amit még nem ismertem. Ebben a könyvben a Kunkeresztről ír a szerző. Olvasmányos sztori, szép lírai hangvétel időnként és rengeteg vér. Bizony sok vér folyt, s ezt meg is jegyeztem egy moly-barátomnak. De hiszen a középkorban, annak is az elején játszódott a történet. Ha pontosítani szeretném időben, akkor az 1200-as évek első harmada, II. András király kora. Azé a királyé, aki kiadta az Aranybullát (1222-ben) és eljutott a Szentföldre az egyik Keresztes hadjárat során. Ketel és társai is megjárták az utat. Sok-sok harcot kellett megvívniuk hol besenyők (könyvben főként besenyegek néven voltak megnevezve), hol meg vadállatok ellen (medvék és farkasok). A történet vége meglepő fordulatot hoz, nem ezt vártam. Összességében elég jó könyv, amit a kedvenceim közé helyezek. Itt is megköszönöm @Hajdu_Ildikónak, hogy eljuttatta hozzám a könyvet és azt dedikáltan olvashattam! A magyar történelem barátainak kötelező olvasmány!

6 hozzászólás
robinson P>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Végig pergő történet, teli kalandokkal, tengeri csatákkal, kalózok és keresztesek, medvék és farkasok támadásaival. Az olvasó egy percig nem fog unatkozni. Ízes nyelvezete külön élmény volt!
És igen a meghasonlás…a táltossá váló harcos valódi keresztje és a lelki kereszt, amit végig magával cipel..
A végső, örök érvényű gondolattal: szeretni, elfogadni a másik embert!
bővebben is a blogon. http://gaboolvas.blogspot.hu/2013/10/a-taltos-keresztje.html

3 hozzászólás
Odilia>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Először is köszönöm @Hajdu_Ildikó-nak, hogy olvashattam a könyvet.
Ez a könyv igazi pasikönyv. Ha nem tudtam volna, hogy férfi írta, akkor is rájöttem volna 5 oldal után. Ez a könyv csurdultig van tesztoszteronnal. Csata, vér, menekülés, nemi erőszak, csata….
Aki ismer, tudja, hogy a habos-babos történeteket szeretem, mégis az első fejezet beszippantott, s nem engedett. Mikor elegem volt a vérből, akkor továbblendített a kíváncsiságom, mi lesz Ketel sorsa.
Azt hittem ez egy egyszerű történelmi könyv lesz, megtudok néhány dolgot a keresztesek koráról stb.
Ezzel szemben megkaptam egy fiú férfivá érését, amely történet bármely korban megállná a helyét.
A foggal születés nekem szívem csücske, hisz az én fiam is fogakkal született :-)))

A nyelvezete csodás, igazi tábortűz mellett mesélős. Ilyen lehetett Ketel korában a tűz mellett ülni s tanulni.

5 hozzászólás
Shanara>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

„Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.” Ha még nem tudtad, hogy mit jelent ez a mondás, akkor a könyvet elolvasva feltárul az a történelmi háttér, ami generálta ezt a kijelentést.
Pergő cselekményű regényről van szó, amelynek bizonyos részeivel voltak problémáim, de a végére olyan történetté vált, amelyet nagyon szerettem olvasni. Ketel olyan szereplő volt, akinek jellemfejlődése képes volt magával ragadni. Szép szál magyar legény, hihetetlen kalandok, az ősi magyar hit és a kereszténység ütközése, a magyar történelem egy darabja élvezetes és kalandos formában. Ha valakit ezek közül bármelyik is érdekel, akkor ajánlom figyelmébe a regényt.
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.hu/2013/09/rozsnyai-janos-t…

Hajdu_Ildikó>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Zseniális.
Pörgős, érdekes, izgalmas, remek karakterek, ismert és ismeretlen helyek, véres, kíméletlen harcok. Egyszerűen letehetetlen!
Erőszak és vér sok van benne, talán ezért inkább pasikönyv, de ezzel együtt is hihetetlenül élveztem, ide menekültem a túlzás-kategóriás romantikus förmedvényből, amit párhuzamosan olvastam.
Friss az élményem a Trónok harcával, hiszen azt is most olvasom éppen, és azt állítom, hogy a Táltos közel olyan jó, izgalmas, főszereplőivel kíméletlen, kiszámíthatatlan, bosszantóan-idegesítően elképesztően jó, mint a nagy nevű, populáris, hatalmas eladásokkal büszkélkedő Tűz és Jég dala sorozat.
Szívből ajánlom mindenkinek!

Odin94>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Rozsnyai János nevével még e regénye megjelenése körül, 2013-ban találkoztam először. Ugyan már akkor megtetszett a fülszöveg alapján a kötet, de valahogy csak sok évvel később jutottam odáig, hogy egyszer a könyvesboltban meglátva a másik, később megjelent művét (Betyárkaland), döntöttem amellett, hogy beszerzem mellé A táltos keresztjét is.
Nyaraláshoz vittem magammal, s mondanom sem kell, meglepően pörgős cselekménye és izgalmas fordulatai, egyéni mesélős stílusa hamar magába szippantott, s pár nap alatt el is olvastam az egész kötetet.
A táltos keresztje egy remek regény: szerethető, jól felépített és lélegző szereplőkkel, akiknek sorsát gondosan elegyengetett szálakkal fűzi össze, majd bontja szét a szerző. Nekem kifejezetten bejött az a technikája, hogy szépen elvarrt minden szálat menetközben, illetve a regény végére. Különösen elnyerték tetszésemet azok a részek is, amikor pont csak felvillantott egy-egy lehetséges cselekményszálbeli kapcsolatot, az olvasó közben várta a nagy talákozást (pl. Vadász és a sokat sejtetően az eltűnt apja, Salvatore templomos lovag esetében), aztán mégis az élet kemény körülményei úgy hozták, hogy e szálak mégsem feltétlen értek össze – ám az olvasó tudta.
Összegezve, az egész kötet nekem kedves olvasmányommá vált, olyasfajta könyvnek tudnám mondani, amit nem lehet letenni, röpít magával a sztori, akár egy besenyő nyila. :)
Ugyanakkor külön érdekessége a jól kitalált szóhasználat, látszik, hogy a szerző utánanézett / vagy kreatívan maga találta ki az ősi magyar és a kereszténységgel megszülető szavak közötti kapcsolatokat: pl. büün = ős vallás --> kereszténységben: bűnbe esni --> büünbe esni (pogányság)

Zsolt_Lánczi>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Jómagam rajongok a történelmi témájú regényekért. Ezért vártam izgatottan a címszereplő kötetet, továbbá azért is, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy fel tudja-e venni a versenyt az utóbbi évben megjelent erős történelmi regényekkel (Non nobis, Domine, Nemtelen nemesek, Akkon-sorozat).
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, minden kétségem tovaszállt és már az első oldalak után biztos voltam abban, hogy ez a mű oszlopos tagja lesz a kiemelkedő történelmi regényeknek…Bővebben a Könyvmolyz blogon: http://konyvmolyz.web4.hu/cikk/kritika-rozsnyai-janos-a…

Amilgade>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

Szerencsére Rozsnyai Jánost megihlette a kis alföldi falu határában található Kunkereszt, és így egy újabb magyar szerzővel bővült hazánk történelmi regényeket író közössége. Külön örültem annak, hogy egy igazán izgalmas korba helyezte regénye főszereplőit, hiszen II. András kora Magyarország egyik meghatározó korszaka.
Bővebben: http://konyvekes.blogspot.hu/2013/10/rozsnyai-janos-tal…

P_Misaly>!
Rozsnyai János: A táltos keresztje

A középkori és újkori történelmet igencsak kedvelő emberként egy-egy történelmi regénynek hajlamosabb vagyok sokkal több mindent megbocsátani, mint egyéb más témájú könyveknek. Van olyan, hogy a téma és a sodró lendületű cselekmény, a „szórakoztatás-faktor” elviszi a hátán az egész művet még úgy is, hogy kb. minden fejezetben előfordul néhány logikai bukfenc és némileg kínos írói figyelmetlenség (nem nyelvtani értelemben).
Na, ez a könyv is ilyen volt számomra, szépen elszórakoztam rajta esténként, de ahhoz azért sajnos kevés, hogy azzal a magabiztossággal tegyem vissza a polcra; ezt még biztos előveszem pár év múlva. Tizenéves korosztálynak viszont tökéletes olvasmány lehet.


Népszerű idézetek

robinson P>!

Puha, fekete talpakon osont az éjszaka. Néha megbotlott egy-egy fáradt csillag a lassacskán lenyugvó hold fényében. Amikor a pirkadatot hozó szellő megrázta a lombokat, az erdő lágyan felsóhajtott.

170. oldal

1 hozzászólás
Bélabá>!

Az emberi lélek gyógyít, az akarat gyógyít!

384. loldal

Shanara>!

A csendben a düh pókja szőtt hálót, míg a szemrehányás pillangói idegesen csapongtak a házikóban.

102. oldal (Aba Könyvkiadó, 2013.)

Bélabá>!

Apám szerint mi keverék népek vagyunk, jobb ha hallgatunk és engedelmesen dolgozunk.

49. oldal

Shanara>!

A sziget északi része felől mézgás illatok tolakodtak az orrukba. Görcsbe kuporodott, alacsony, barna törzsű fák álltak szabályos sorokban, és furcsa illatokat sóhajtottak feléjük. Ágaik között fekete bogyók kapaszkodtak kocsányaikon, sok már a földön hevert, ahogy a kegyetlen déli nap leparancsolta őket a fákról.

88. oldal (Aba Könyvkiadó, 2013.)

robinson P>!

– Nem bántalak, Makó. Látom, mennyire mély benned Krisztus hite, de nagyon messze vagy még Makó vitéz Jeruzsálemtől. Csodálatos város az.

37. oldal

Hajdu_Ildikó>!

Azóta hajtotta be a jobbágyoktól a járandóságot Makó nemes úrnak, ki Csanád vezértől származott, és a Maros menti falvak birtokosa volt Isten akaratából. Őt uralták Velnök, Dédenszeg, Baromlak, Tömpös, Szentlászló, Szentlőrinc, Lele és egyéb falvak. Birtokait, szálláshelyének környékét újabban Makófalvának vagy egyszerűen csak Makónak nevezték. Még földvára is volt.

12. oldal

Shanara>!

Lassan eldőlt az éj és a nappal harca. A nap belezuhant a tengerbe, és azonnal koromszínbe burkolózott minden.

95. oldal (Aba Könyvkiadó, 2013.)

Quator>!

A görögök, azon kívül, hogy igyekeztek egy egyenletes tempót betartatni velük, nem nagyon foglalkoztak a hajótöröttekkel. Hangosan beszélgettek, nevetgéltek, rugdosták a sziklás ösvény porát, amely egyre inkább fölfelé tartott a hegyekbe. Az út mindkét oldaláról eltünedezett a homok, és bokros, erdős tájon jártak. Gyakoriak voltak az olaj- és narancsligetek. Néhányan, foglyaikra nézve, látták azok szomjas, elgyötört arcát. Odaléptek hozzájuk, és bőrtömlőkből italt kínáltak nekik. Savanykás birkatej volt a kecskebőr kulacsokban, és igen jól oltotta a szomjat.

134. oldal, III. fejezet - A bizánci hegyekben (Atlantic Press, 2013)

Bélabá>!

A szelíden lombos erdőkben lassan sötétedett. A fáradt estében a langyos por illatát hátukon cipelő megzavarodott madarak billegtek fészkeikben, átadva a téres magasságokat a félelmetes karmaikat erőst próbálgató baglyoknak.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bagoly

Hasonló könyvek címkék alapján

Csikász Lajos: Megátkozottak
Trux Béla: Az inkvizítor
Trux Béla: Akkon ostroma
Urbánszki László: Fegyver csörög
Benkő László: A végső tenger I-III.
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa
Péri Györgyi: Aki reménnyel indult
Benkő László: A másik ösvény
Urbánszki László: Vérszerződés