Jézus ​király 35 csillagozás

Robert Graves: Jézus király Robert Graves: Jézus király Robert Graves: Jézus király Robert Graves: Jézus király

Jézus-életrajzban ​a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az újjászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám… (tovább)

Eredeti cím: King Jesus

Eredeti megjelenés éve: 1946

>!
Európa, Budapest, 2002
600 oldal · ISBN: 9630770938 · Fordította: Terényi István
>!
Gondolat, Budapest, 1990
580 oldal · ISBN: 9632823117 · Fordította: Terényi István
>!
Gondolat, Budapest, 1971
586 oldal · keménytáblás · Fordította: Terényi István

2 további kiadás


Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

szentély


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Robert Graves: Jézus király

Közeleg a karácsony, s engem majd agyonnyomnak a kihívások. Úgy határoztam azonban, ezt az ünnepet sajátosan ünneplem, s két olvasással is felelevenítem magamban a mintegy 2000 évvel ezelőtt történteket. Graves könyve egy irodalmi kép Jézus életéről, mégis ez az írás több egy egyszerű történelmi regénynél. Nem tudományos mű ugyan, de hitelessége miatt több, mint egy egyszerű regény. Graves azt vállalta fel, hogy a Jézusról szóló mitikus elbeszélésekből megkísérelje kihámozni a racionális és tényleges történést, s megrajzolja a vallástörténeti hátteret. Ma a régészeti és írott, tárgyi emlékek tükrében már nem vitathatja senki, hogy Jézus élt és létezett, hiszen valós léte nélkül nem válhatott volna olyan páratlanul jelentős történelmi hatóerővé. Az alakját ölelő misztikus történetek azért alakulhattak ki, mert például születésének valóban lehettek homályos körülményei, mert szuggesztivitása révén valóban „csodás”eredményességgel és gyorsan gyógyíthatott pszichés alapon keletkezett betegségeket, s mert mártíromsága valóságos kierőszakolásával méltán hihették Messiásnak.
Szerzőnk tehát Jézus életrajzában megkísérelte kibontani a mítoszok mögül a valóságban is fellelhető rejtélyes mozzanatokat, valamint helyesen érthetővé és érzékelhetővé akarta tenni az ősi titkos hagyományok, tanítások és misztikus spekulációk által fedett környezetet, amelyben a rejtélyesből mitikus vált. Így aztán ki is kerekedett a történet, szó nincs pl. ebben a verzióban szeplőtelen fogantatásról.
Az évezredes múlt újjáélesztésének kísérletét már jó néhányan korábban elvégezték. Graves kísérletében a XX. század egyik jelentős írója és gondolkodója szólal meg, s ad akár hihető alternatívát a rejtélyes történésekről. Bár van ebben, új, meghökkentő és hihetetlennek tűnő elem is, de szerzőnk pl. az apokrif evangéliumokat is segítségül hívta, hogy logikussá tegye a történések egymásból következő mozzanatait.
Az életrajz rekonstruálása mellett a másik feladat volt a vallásos-misztikus elképzelésekkel zsúfolt gondolati háttérből kialakuló zsidó-keresztény gondolatvilág létrejötte folyamatának tisztázása. S e folyamatban kiemelten érzékelhető Graves humanizmusa. Szemléletében nem a jók és gonoszok állnak szemben egymással, hanem saját istenükben és vallásukban mélyen hívő emberek, kik ezen az alapon cselekszenek. Nála Annás és Kajafás, s különösen a farizeusok, vagy Júdás nem az emberi gonoszságot, aljasságot megtestesítő árulók, hanem cselekvéseik okait ismerve megérthető személyek, kik közül tulajdonképp senki nem akarja Jézus vesztét. Jézust a szerzőnél a megcsalatása miatt érzett fájdalma kergeti a kereszt öngyilkosságába, s ez bizony új szemlélet. De Graves sem tudja eltűntetni a helyenként láthatóan illogikussá váló evangéliumi történések ellentmondásait. Ezek kiküszöbölésére még kritikusabb szemlélet szükséges, s ehhez még nem teremtődtek meg igazán a feltételek.
Tehát tulajdonképpen Graves Jézus királya egy irodalmi eszközökkel és némi lélektannal feldolgozott Újszövetség-történet, amelyben a szerző számos korabeli forrásra is támaszkodva megkísérli tovább, a történeti hitelesség felé tolni és tisztázni a történetek közismert sorát, folytatva és némileg ellentmondva Ireneusz egykori munkájának, s a katolikus kánonnak. Nekem kifejezetten érdekes és izgalmas volt a fejtegetés. Minden érdeklődőnek ajánlom!
+ Két ezévii olvasásom kapcsolódik a témához:
https://moly.hu/konyvek/simcha-jacobovici-charles-pellegrino-jezus-csaladjanak-sirboltja/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/michael-baigent-jezus-rejtelyek/en-es-a-konyv/bla
++ Ez a másik ünnepi olvasás:
https://moly.hu/olvasasok/4780070

11 hozzászólás
Kallós P>!
Robert Graves: Jézus király

Ennek a könyvnek az objektív értékeléséhez még sokat kell olvasnom.

vilmos>!
Robert Graves: Jézus király

Elképesztő mű, lebilincselő volt. Mint keresztény embernek azonban istentelen és lélekforgató. Isten-keresőknek nem ajánlom.

1 hozzászólás
Arianrhod P>!
Robert Graves: Jézus király

Ezért a könyvéért bálványozom Robert Gravest, mindig sikerül valahol máshol megfognia a dolgok lényegét, mint ahol az megszokott. Ez a könyv volt ifjúkorom Bibliája, még a strandra is magammal hurcoltam, és újra meg újra elolvastam. Nem számít, helytállók-e a megállapításai vagy következtetései, mindenképpen érdemes a tanulmányozásra, élvezetes olvasmány egy polihisztor-költőtől.

bagatell>!
Robert Graves: Jézus király

Graves mester úgy ítélte meg, hogy szentel egy esti mese jellegű könyvet az összehasonlító vallástudományban elért jártasságának, mintegy megcsillantva egyidejűleg műveltségét.
Ezért frontálisan szembe menve a talmudi tanúságnak Jézust zsidó eredetűnek ábrázolja, aki a kánai menyegzőn bebeszéli a delikvenseknek, hogy a vizet borként igyák, a kenyérszaporítás helyett pantomimezve eljátsszák levegőt harapva az evést, s Zakariásra hivatkozva Mihaszna Pásztornak becézi.

Tényleg csodálkozva olvassa az ember, hogy az ’Én vagyok az út, az igazság és az élet’ kijelentést miért késlekedik az ’Én vagyok az autósztráda, a frankó meg a buli! – szöveggel helyettesíteni. Az lett volna az egész koronája – felcsúszván az agyára abroncsnak.
Na, azért néha szórakoztató volt.:)

hopihe>!
Robert Graves: Jézus király

Érdekes teória volt az író bácsié.
Azért az sajnáltam, hogy kevesebb nagyság és pátosz lengte körül Jézust, mint ahogy szerettem volna.
Ami tényleg zavart egy kicsit, hogy időnként vallásos szövegek, énekek hosszasan szó szerint idéztettek.


Népszerű idézetek

Inimma>!

Micsoda lehetetlen egy figura ez a Jehova, akit oly buzgón imádnak! Egy impotens babilóniai holdvalami! Az értelem és a törvényesség se eleven, se holt istene, aki kitúrta az élet, a szerelem és a halál istenét. Egy rögeszmés remete, egész évben a szentélyében kuksol, és töprengve bámulja azt a három silány berendezési tárgyat, amelyet hívei hozzá illőnek találnak: a mérőrudat, a folyadékmérőt meg a súlykészletet! És noha azzal dicsekszik, hogy ő az elvont matematikai tökély, naponta vedeli az áldozati juhok és kecskék meleg vérét, trombitazenét követel, a Nagy Istennőtől, Anattól ellopott ruhákat viseli, és annak illatszereit használja…

169. oldal Kilencedik fejezet - Zakariás vére (1969)

Kapcsolódó szócikkek: Isten · szentély
1 hozzászólás
vilmos>!

Isten nem más, mint a fizikai természet fölött álló halhatatlan bölcsesség, válasz minden elképzelhető kérdésre.

Kapcsolódó szócikkek: Isten
1 hozzászólás
Bla IP>!

A szeretet ünnepén… a város(Jeruzsálem) utcái erdőhöz hasonlítottak.Zöld ágakkal és gallyakkal díszítették fel a házakat, mindegyik városkapunál, minden téren és háztetőn lombsátrakat állítottak fel. A piacokon rengeteg élő állatot és szárnyas jószágot kínálgattak az árusok, és kezeskedtek róla, hogy mindegyik megfelel az áldozati előírásoknak. De árultak gyümölcsöt, édességeket, bort is, mindenütt kisfiúk szaladgáltak, nyalábszámra árusítva a thürszoszokat és a birsalmagallyakat. Ezekre szükségük volt mindazoknak, akik részt akartak venni az égőáldozatok oltárát körüljáró, örvendező processzióban: jobb kezükben thürszoszt, baljukban birsgallyat vittek.

38. oldal

Bla IP>!

…ha nem gyűlölném őt annyira, mint Istenünk titkos ellenségét, még talán csodálni is tudnám politikai ügyességét és erélyes kormányzását, amely békét és bizonyos fokú jólétet hozott…
– Jólétet? – fakadt ki Joakim. – Annak csak árnyképét, de nem igazi jólétet. A palota a kunyhó rovására gazdagodott, a díszruhákat a paraszt vére festette vörösre.

50. oldal

Horvát_Klára>!

A nemes szív mindig talál kinyitható ajtót azoknak, akik az Urat keresik; a zsugori szív mindig talál reteszt az ajtón, hogy kívül tartsa őket.

Bla IP>!

Hónapokba tellett, míg Antipatrosz király, aki Heródes küldöttségét vezette Rómába, végre elérte, hogy a szenátusi bíróság elnöke kimondta a halálos ítéletet az arab Szüllaioszra.
Ez húsz ezüst talentumjába került, mivel az elnököt Szüllaiusz barátai is megvesztegették, s megpróbálták rávenni, hogy addig se hozzon ítéletet, amíg a Heródes-féle küldöttség haza nem utazik Júdeába.

121. oldal

>!

Jézus megállapította, hogy a nők körül legyeskedő férfiak túlnyomó többsége arab. Igaz hát a mondás, hogy a bujaságnak abból a tíz mértékéből, amely a világnak adatott, Arábia kilencet vett el.

333. oldal

>!

Aki köpési ingert érez, vonuljon félre, és bal felé köpjön, mivelhogy az a rossznak és a tisztátalan dolgoknak az oldala, nem pedig jobb felé, amely a jónak és a tiszta dolgoknak az oldala; azután a lapátkával szedjen fel homokot, és szórja rá a köpetre, hogy annak nyoma se maradjon.

279. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc
Árpás Károly: A kereszt jelével – Regény Szent Gellért haláláról
Cs. Szabó Sándor: Az út
Thorvald Steen: Az utolsó saga
Kertész Erzsébet: A fejedelemasszony
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Czakó Gábor: Aranykapu
Alison Weir: A fogoly királyné
Bodnár Dániel: Erzsébet, a szeretet szolgálóleánya
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján