„Regényemben mindössze arról teszek bizonyságot, hogy egy szekérderéknyi vidámság jobban élteti az embert, mint száz vagon keserves sóhajtás és ugyanannyi szomorúság… Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és nevetés örömével és ez alkalomként szolgált nekem arra is, hogy támadást intézzek a határtalan butaság világa ellen, amelyet tiszta szívből utáltam.” Rideg Sándor
Indul a bakterház (Bakterház 1.) 730 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1943
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Vidám Könyvek Magvető · Kiskönyvtár Szépirodalmi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Szórakoztató Regénytár Szukits
Enciklopédia 15
Szereplők népszerűség szerint
Bendegúz · patás · Szabó bakter · ténsasszony
Kedvencelte 106
Most olvassa 15
Várólistára tette 191
Kívánságlistára tette 101
Kölcsönkérné 4
Kiemelt értékelések
Kifejezetten tetszett a hangulata a könyvnek, illetve a humora. A filmet még nem láttam, de ezek után mindenképpen sort kell keríteni rá. Bendegúz szemszögéből láthatjuk egy vidéki élet mindennapjait. Sokszor nevettem fel hangosan, főként akkor, amikor a banyából állandóan tréfát űz Bendegúz. Megint egy magyar remekművet olvashattam.
Nehéz úgy értékelni, hogy annyira szerettem a filmet, és a könyv nem győzött meg teljesen.
Nem tudtam nem összehasonlítani a kettőt, és így még szembetűnőbbnek éreztem a feleslegesnek ható leírásokat.
Ha ezeket kizárom, akkor egy rettentően vicces, igazi magyar könyvet kapok. Nekem kifejezetten tetszett a nyelvezete, ez tette igazán hitelessé és igazán magyarossá. Szinte láttam magam előtt a jeleneteket, ami biztosan a film hatása, de így még viccesebb volt olvasni a könyvet. Tényleg jó kikapcsolódást nyújt, lehet, hogy én is jobban szerettem volna, ha nem mindenáron a filmmel akarom összehasonlítani.
A filmet elmondhatatlanul sokszor láttam, nagyon szeretem, a szöveget szinte kívülről tudom.
Bár próbáltam elvonatkoztatni, a szereplők természetesen az egyébként zseniális színészek hangján szólaltak meg a fejemben.
Bár nagyon sok minden, számos poén szó szerint került a könyvből a filmbe, azért több dolog máshogy, illetve időben máshol szerepel a könyvben, ami a film után furcsa volt.
Úgy gondolom, ez azon kevés esetek egyike, amikor a film jobb mint a könyv.
Egy szekérderéknyi vidámság jobban élteti az embert, mint száz vagon keserves sóhajtás és ugyanannyi szomorúság…
Emlékszem azokra az időkre, amikor még a családdal együtt néztük a filmet. Felejthetetlen, mindig megmarad az emlékezetemben az a néhány óra, amit ez a film adott.
Vannak pillanatok amik elmúlnak.
Ha az ember szomorú, fogja meg magát, bújjon be a meleg ágyba valami jó hízlaló kajával, tömje a fejét és közben nézze az Indul a bakterházat. Vagy olvassa..
Elolvastam.. utána megnéztem a filmet.. megint.
És ugyanazt az élményt nyújtotta, megunhatatlan. ♡
Csak 2 dolgot sajnálok…
Az egyik az, hogy a mai világban már annyira nem néznek és olvasnak ilyeneket. Elszomorít.
Sajnálom, hogy már nem kell a régi.. mindenből minden tekintetben csak az új kell..
A második.. két alkalommal is átlapoztam, és nem találtam..
Szereti a tik a meggyeeeeet,
Ketten szeressünk mi egyeeett.
Jajj, Istenem, milyen furcsaaa,
Mikor ketten megyünk odaaa. :D ♡
Ajánlom..
A filmet rengetegszer láttam, nagy kedvencem. Kíváncsi voltam, hogy milyen lehet a könyv (bár ritkán szoktam ezt a sorrendet követni), gyanítom, a film varázsa elhalványította a könyv kiválóságát. Nem tudtam, de talán nem is akartam, elvonatkoztatni a filmtől: szinte láttam magam előtt Bendegúzt, a Banyát, a Baktert meg mindenkit és hangjuk csengett a fülemben.
A regényt a film remekül követi, persze maradtak ki belőle részek, de azon kivételek egyike, amikor – számomra – a film jobb, mint a könyv.
Meglepetés nem ért egy se, ez csak természetes.
Azt azért próbálgattam, amennyire csak tudtam, hogy kicsit másképpen képzeljem ezt vagy azt a szereplőt, mint ahogy a megfilmesítésben volt. Próbálgathattam, merthogy olyan pontosan volt megfogalmazva mondjuk Csámpás Rozi, hogy az kész filmfőszereplő karikatúra. Hogy Bendegúzt ne is mondjam, aki abszolút egyenlő. A szójárás meg a fülemben cseng, kívülről tudom.
Ez már csak így marad, nincs mit tenni.
A filmet nem szerettem, ezért nem olvastam a könyvet sem eddig. Kár volt, mert nagyon élveztem, hangosakat nevettem olvasás közben, pedig az nem szokásom. Mától ezt fogom elővenni, ha jókedvre van szükségem, gyógyhatású készítmény, mellékhatások nélkül, bármely életkorban ajánlott.
A filmet elég rég láttam, már nem nagyon emlékeztem rá, csak arra, hogy nagyon sokat nevettem.
A könyv is vicces volt, kikapcsolt. Bendegúz nagyon vicces, nagyszájú karakter. Nem nézte, bárkinek be tudott szólni. Néha túl soknak éreztem.
A nyelvezetnek köszönhetően teljesen beszippantott az ottani környezet, együtt benne voltam a jelenetekben a szereplőkkel.
Népszerű idézetek
Az ÉLET ÉRTELME:
Hazafelé menet elgondolkoztam a világ során. Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot, a revolvert szintén a saját derekamra kötöm. A pofonokat végleg eltiltom.
Aki vét a törvény ellen, azt fölpofoztatom a bakterral. Az ország vászontarisznyájára lakatot tétetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Konc bácsi minisztertanácsos lesz a tudománya miatt. Ha pedig ő lesz a tanácsos, jó lett volna megkérdeznem tőle, hogy mikor leszek miniszter, mert egyrészt az éppen nekem való hivatal, másrészt meg úgy se akarok sokáig itt maradni ennél a bakternál. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak.
83. oldal (Ciceró Kiadó)
Amint ülök-ülök, eccer csak Konc bácsi rám kiált:
– Gyere már ide, te! Ismertem én apádat is. Hogy hínak?!
– Regős Bendegúz vagyok! – mondom.
– Aunye, de szép neved van. Derék ember apád. Nagyon jól ismerem. Anyád valamivel kisebb apádnál. Így van-e?
Majd hanyatt vágódtam a csudálkozástól. Honnan ismeri ilyen jól a szüleimet?
36-37. oldal (Ciceró Kiadó)
– Meggyógyítom én keedet egykettőre – mondta a piócás –, ámbár kendnek mán igen erős lóganéj szaga van, ez pedig a legrusnyább állapot, akármit is mond a kormány, emmán a legutolsó stáció, csak azér, nehogy elkámpicsorodjon, mert ha én eccer aszondom, hogy kelj föl, Lázár, akkor ugrani köll a halottnak.
54. oldal (Ciceró Kiadó)
A legnagyobb istenáldás a kukoricagombóc. Nemcsak azért, mert csövesen terem, hanem ha a magamfajta ember bevesz belüle ötvenet, akkó félesztendeig egyátajján nem kíván enni, inni, akár a púposteve a sivatagba. Igaz, ezt az étket nem szokták enni azok a sárvizbélű úriemberek, de nem is tudják űk, hogy mi a jó.
103. oldal (Ciceró Kiadó)
A sorozat következő kötete
Bakterház sorozat · Összehasonlítás |
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó 88% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Tóték 88% ·
Összehasonlítás - Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula… 93% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Tizenhárom almafa 92% ·
Összehasonlítás - Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér 84% ·
Összehasonlítás - Vaszary Gábor: Monpti 79% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon 95% ·
Összehasonlítás - Erich Kästner: Három ember a hóban 93% ·
Összehasonlítás - Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak 88% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó / Piszkos Fred, a kapitány ·
Összehasonlítás