!

Vérvonalak 171 csillagozás

Richelle Mead: Vérvonalak

Vámpírakadémia spinoffjaként kezelendő új sorozat meglepő fordulatokkal teli első részében sok eltemetett titok kerül a felszínre, és az új szereplők mellett olyan régi ismerősöket is üdvözölhetünk, mint Adrian Ivaskov, a lélekmágus szépfiú, vagy Abe Mazur, a tetteivel a törvényesség határán táncoló kalandor. Ahol pedig ők jelen vannak, ott a baj sem járhat messze.

A történet szerint Sydney, az Alkimista élete teljesen új fordulatot vesz, amikor kegyvesztett státuszából hirtelen a mora vámpírtársadalom egyik legrangosabb és legféltettebb tagja, Jill Mastrano személyes testőrévé nevezik ki. A vámpírok közelsége miatti viszolygása hirtelen eltörpül egy sokkal ijesztőbb probléma mellett: magántanulóként töltött gyermekkora után Sydney belecsöppen a gimnáziumi élet kellős közepébe. Miközben egy zaklatott lelkivilágú – mellékesen vámpír – kamaszról gondoskodik, és az iskolai klikkek között próbál eligazodni, az Alkimista berkeken belüli ármánykodással is meg kell küzdenie.… (tovább)

Eredeti mű: Richelle Mead: Bloodlines

Eredeti megjelenés éve: 2011

Szereplők népszerűség szerint

Rose Hathaway · Adrian Ivaskov · Sydney Sage · Jillian Mastrano · Eddie Castile

Hirdetés

Kedvencelte 53

Most olvassa 4

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 65

Kölcsönkérné 4

Elcserélné vagy eladná

>!
Elcserélhető
katajuhasz könyve

Kiemelt értékelések

+
>!
EgyKönyvmoly
Richelle Mead: Vérvonalak

ADRIAN IVASKOV újabb rajongód van! (Basszus, hogy miért nem tudok beköltözni ebbe a könyvbe se??? Az élet igazságtalan! )
Határozottan tetszik az írónő stílusa és humorérzéke!

20 hozzászólás
+
>!
FFG
Richelle Mead: Vérvonalak

Mit mondhatnék? Nem egy Vámpírakadémia, de nem is kell annak lennie. Mead nem felejtette el, hogy kell írni!

+
>!
dinnyemano P
Richelle Mead: Vérvonalak

Oh, oh kedves Mead! Nem elég, hogy teljesen Vámpírakadémia függő lettem, de még a spin off-ra is sikerült ráfüggenem! Hihetetlen! Pedig a kedvenceim nem is szerepeltek benne! kevésbé volt cselekményes, főként az elején, és egy kicsit kiszámítható is volt számomra, de mégis teljesen beszippantott! Persze, azért még mindig a Vámpírakadémia nálam a nyerő, de nincs értelme összehasonlítani, mert a szereplők jelleméből adódóan másabb a stílus, a cselekmény, de még így is magával ragadott! :)
Köszönöm @Csingike, tökéletes választás volt! ^^ Most már csak folytatni kéne…. :)

12 hozzászólás
+
>!
papirzsepi P
Richelle Mead: Vérvonalak

Hú. Hát ez zseniális. Most hasított csak belém a felismerés, hogy a Vámpírkadémia könyvek cselekményei elég dinamikusak voltak, helyenként teljesen váratlan fordulatokkal…pont mint Rose. Ellenben a Vérvonalak cselekménye precíz, összeszedett, kiszámítható, egészen addig amíg felgyülemlik annyi feszültség, hogy óriási intenzitással robbanjon…Mint Sydney.
Nagyon jó ötlet volt ez a spinoff, örültem, hogy az eddigi mellégszereplők színpadra léptek, hogy megismerhessük őket alaposabban.:)
Már izgatottan várom a szaftos szexjelenetet Sydney és Adrian között folytatást!

7 hozzászólás
+
>!
kellyolvas P
Richelle Mead: Vérvonalak

Méltó folytatása a VA sorozatnak, aki azt szerette, ezt is szeretni fogja.
Sydney és Rose összehasonlítása felesleges, lehet, hogy Rose jobban verekedett, de Sydney attól még jól kombinál.
Adrian vidámsággal leplezi a depijét, időnként azért előjön, mennyire mélyen megbántott, de látható, hogy ki fog lábalni ebből. A humorát is megcsillantja a drága.
Bővebben a linknél. Team Adrian 4ever.

+
>!
Nightingale
Richelle Mead: Vérvonalak

Egyszerűen gyűlölöm Mead-et.
Hibátlan karakterek, mindenre kiterjedő apró részletek, pontos leírás, magával ragadó fordulatos cselekmény, idő, kiváló karakterek. A karakterek.
Egyszerűen Sydney a király(nő). Sikerült olyan jól megválasztani a spin-off szereplőt, hogy már most jobban élvezem a szemszöget, mint eredetileg Rose-t. És sikerült az összes kedvenc szereplőmet beleszuszakolni ide.
(Nem mellesleg vegyésznek tanulok, szóval egy Alkimista, és az alkimisták története őrült örömmel töltött el. És nem csak azért, mert alig egy hete vizsgáztam kémiatöriből.)
Az utolsó mondatai meg… Ez a nő, kicsinál a függővégeivel. Egyszerűen minden utolsó mondat életre hívja a most azonnal szükségem van a folytatásra-érzést.
Ja mellesleg ő szoktatott le arról, hogy elolvassam az utolsó mondatot. Ez valamiért szokásom volt régebben, mert szépirodalomnál annyira nem számít. De ez.
Biztos vagyok benne, hogy boszorkány. Annyira kiváló amit művel a lapokon, zseniális és észveszejtő. Most küszködhetek a vizsgaidőszakban a kezelhetetlen függőséggel. Egyszerűen kiváló volt ez a könyv.

1 hozzászólás
+
>!
Csingike P
Richelle Mead: Vérvonalak

Kicsit féltem, hogy Sydney karaktere kevés lesz, de felesleges volt emiatt aggódnom. A VA-ban nekem elég semmilyen volt, tiltakoztam is magamban, hogy miért vele kell folytatni – éppen ezért is lepődtem meg, hogy mennyire megkedveltem őt. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy néhány régi szereplőről újra olvashatok, gondolok itt Eddie-re, Jill-re, Abe-re (annyira bírom őt, kár, hogy ilyen keveset volt benne :D), és természetesen Adrian-re.
Adrian még nyalogatja a sebeit, de örülök, hogy Sydney ilyen jó hatással van rá. Imádom a karakterét. A VA végén – bár mindvégig Dmitrijnek szurkoltam – nekem is nagyon fájt, hogy így összetörték a szívét.
Sydney remélem jobban elengedi majd magát. Jó, hogy kezd nyitottabbá válni, de még van hova fejlődnie. :) A Jill-el kapcsolatos dolgok nagyon megleptek, próbáltam tippelgetni, hogy mi történt vele, de erre nem igazán számítottam. Eddie meg, jajj, szegénykém, jó lenne, ha egy kicsit önzőbb lenne és a sarkára állna (az érzelmeivel kapcsolatban)… Tudom, még csak az első kötet, hova siessünk, de akkor is. :)
Tetszett, örülök, hogy megint elmerülhettem Mead világában, de sajnos egy csillagot le kell vonnom, mert a cselekmény lassan indult be, és eléggé kiszámítható. Viszont az utolsó mondat elég volt ahhoz, hogy egy fél csillagot visszaadjak. :D Alig várom, hogy folytathassam!
Nagyon sajnálom, hogy jegelik a sorozatot, a VA-t igaz nem veri, de itt is érzem, hogy egyre jobb és izgalmasabb lesz majd. :)

+
>!
Agatha
Richelle Mead: Vérvonalak

Már a Vámpírakadémia olvasása közben is felmerült bennem, hogy milyen jó kis szál az alkimistáké, amikor pedig vége lett a sorozatnak, gyakorlatilag bármit hajlandó lettem volna olvasni, ami egy kicsit is visszaidézi azt a sorozatot.
Hát nem egy Vámpírakadémia, de a végére lett olyan fordulatos és izgalmas, mint az volt (jaj, csak Dmitri ne hiányozna ennyire!!!) Valószínűleg Sidney jelleme miatt fanyalgok kicsit, mert Rose a maga karakán és okos karakterével magasra tette a mércét, Sidney hozzá képest nagyon elüt a világtól, amiben él, tehetséges vegyész, de az emberi természetet abszolút nem ismerő naív gyerek.

+
>!
Skeleton
Richelle Mead: Vérvonalak

Nem tagadom, a legfőbb oka, hogy el akartam olvasni a Vérvonalakat, az 90%-ban Sydney-nek volt köszönhető. Már a Vámpírakadémia-beli feltűnése óta messze ő a kedvenc karakterem, és itt gyakorlatilag vele voltam egész végig. Zseniális. Maga Sydney zseniális :D:D:D
Ha én megszeretek egy karaktert nagyjából a történet mindegy hogy milyen, vagy hogy hol játszódik, ezek olyan mellékes dolgok számomra. A cselekmény persze teljesen rendben volt, a szálak közül volt, amit hamar gibogozhatónak tartottam, de volt persze mikor nagy megdöbbenés ült az arcomon.
Hiába is próbálnám elemezni a történetet, pro-kontra érveket keresni… Egyszerűen nem érdekel… XD
SYDNEY-t akarom már végre látni… Folytatást! GYORSAN!

1 hozzászólás
+
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Richelle Mead: Vérvonalak

Kíváncsi voltam, hogy Sydney főszereplésével milyen lesz egy, a Vámpírakadémia világában játszódó történetet olvasni. Azt kell, hogy mondjam, nekem Sydney nagyon kellemes csalódás, Rose-nál is szimpatikusabb mesélő. Ráadásul ő egy teljesen más szempontból tekint a vámpírokra, mint azt eddig megszokhattuk a VA könyvekben. Hiszen ő nem közülük való, és Mead szerencsére nem akar valóságtól elrugaszkodott lenni, és Sydneyn keresztül remekül mutatja be, a valóságban hogyan is reagálnának az emberek a vámpírok létezésére.
Jó volt az Alkimistákról, a rendjükről, szabályaikról olvasni. Mead egy újabb szegmensét tárja elénk a Vámpírakadémia világának, amely úgy tűnik, szinte végtelen titkot és izgalmat tartogat. Ami kevésbé tetszett, hogy a történet eleje vontatott volt, lassan indult be a cselekmény, és bár volt egy-két áll-leesős fordulat, a történet kiszámítható volt.
A végéről csak annyit mondanék, hogy messze van még a jövő év vége, mikor várhatóan olvashatjuk magyarul a folytatást…


Népszerű idézetek

+
>!
Greylupus 

Keith éppen az ajkához emelte a poharat, amikor Adrian ezt mondta: – Mmm. Nullás pozitív, a kedvencem.
Keith kiköpte a bort a szájából, és azonnal köhögni kezdett. Én örültem, hogy semennyi nem fröccsent rám. Jill vihogni kezdett, Clarence pedig csodálkozva meredt a poharára.
– Tényleg az? Azt hittem, hogy cabernet sauvignon.
– Valóban az – felelte Adrian rezzenéstelen arccal. – Tévedtem.

142

5 hozzászólás
+
>!
kellyolvas P

És nem bízom olyan pasasokban, akik több pipereholmit használnak, mint én.

26. oldal

2 hozzászólás
+
>!
FFG

Te túl csinosnak tűnsz ahhoz, hogy hasznos legyél.

+
>!
Greylupus 

A tökéletességhez rengeteget kell próbálkozni. – Kicsit elhallgatott, hogy ezt átgondolja. – Hát, kivéve a szüleimnek. Nekik elsőre sikerült.

265

22 hozzászólás
+
>!
Greylupus 

– Várnak rátok. Menjetek be. – Adrian Keith füléhez hajolt, és baljós hangon belesuttogta: – Ha…. mertek. – Majd megbökte Keith vállát, és egy „muhahaha”-szerű szörnynevetést hallatott.
Keith majdnem három métert ugrott a levegőben.

42

Kapcsolódó szócikkek: Adrian Ivaskov
2 hozzászólás
+
>!
Zsanó

(…) – Ugye nem akarsz az Amberwoodba járni?
– Mi, és eljátszani veletek a High School Musicalt? Nem kösz.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: High School Musical
+
>!
Greylupus 

– Amikor bementem, azt mondták, hogy a tulajdonos éppen telefonál, és várnom kellene pár percet. Úgyhogy leültem, és rendeltem egy italt.
Ezúttal tényleg a kormányra borultam. – Mit rendeltél?
– Egy Martinit.
– Egy Martinit. – Felemeltem a fejem. – Egy Martinit rendeltél egy állásinterjú előtt.
– Ez egy bár, Sage. Azt hittem, nem lesz ezzel bajuk.

209

+
>!
Fummie

– Zavartnak tűnsz – jegyezte meg Adrian.
Megráztam a fejem, és felsóhajtottam. – Azt hiszem, csak túl sokat gondolkozom.
Adrian ünnepélyesen bólintott. – Ezért nem csinálom én soha.

176. oldal

+
>!
Greylupus 

– Az én hobbim az embertársaim elbűvölése – felelte Adrian makacsul. – Én vagyok a buli lelke… még akkor is, ha nem iszom. Én nem magányra születtem.
– Kereshetnél munkát – vetette fel Eddie, miközben letelepedett egy székre a sarokban. Elmosolyodott a saját szellemességén. – Az mind a két problémádat megoldaná… Pénzed is lenne, és emberek között lennél.
Adrian a szemét forgatta. – Vigyázz, Castille. A családban csak egy mókamester lehet.

189

+
>!
inka0507

– Ó, tényleg? Le tud rajzolni egy csontvázat motoron, amiből lángok törnek elő? És egy kalózkalapot is akarok a csontvázra. És egy papagájt a vállára. Egy csontvázpapagájt. Vagy talán egy csontváz nindzsapapagájt? Nem, az már túlzás lenne. De az menő lenne, ha a csontváz olyan nindzsás dobócsillagokat dobálna. Amik lángolnak.
(…)
– Ez a legnevetségesebb dolog, amit valaha hallottam – válaszolta a tetoválóművész.
– A hölgyek nem ezt fogják mondani – felelte Adrian.

194

Kapcsolódó szócikkek: Adrian Ivaskov

Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el