Richard Scarry: Tesz-vesz város 4.71 / 332

Gyerekkorom egyik ezerszer átlapozott-elolvasott túlélője, ráadásul a méretei miatt különösen hasznos volt kisautó-pálya vagy egyebek építésekor is.

De sokat nézegettem gyerekként.
Nagyobbként pedig tökéletes volt keresztrejtvény alá. :)

unokatesók által teljességgel elrongyolódott, most valahol a nagyszülőknél heverhet egy papírokkal teli polcon, szétszaggatva, elfelejtve… szomorú, de ez csak a szeretet jele :) :D

Örök kedvenc! Emlékszem, ezt a könyvet vittem magammal a kórházba, mikor a mandulámat vették ki, az ehhez kapcsolódó történet volt mindig terítéken. Bár az én anyukám nem szült nekem kistesót a végén:)

újra és újra és újra és újra estimesélt gyerekkori nagy kedvenc. ahonnan megtudtam, hogy hogy készül a papír, hogyan sütik a kenyeret, és mi történik, ha tűz van (természetesen kimentik a házból Cicót a bátor tűzoltók)
még mindig emlékszem a vidám képekre, és a történetekre.

5*, mi más? a mai napig nem bocsátottam meg a szüleimnek, hogy miután szerintük túlkoros lettem hozzá, a megkérdezésem nélkül elajándékozták. :O

Mindig megpróbáltuk összeszámolni az állatokat, ezzel is ösztönözve magunkat arra, hogy minél alaposabban nézzük meg a rajzokat. :D

Hű, de sokat forgattuk ezt is! Most vmelyik dobozban pihen, ha majd lesz unokám, újra előkerül.

mindig irigyeltem öcsémet, mert ő fiú volt és csak ő kaphatott ilyen jó könyveket. nekem be kellett érnem a babákkal (de amikor nem figyelt, én nézegettem :)

Zseniális könyv volt. Többek között emiatt kaptam rá az olvasásra.