!

Isteni téveszme 76 csillagozás

Richard Dawkins: Isteni téveszmeRichard Dawkins: Isteni téveszme

Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről?
Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen?
Mennyi idős a világegyetem?
Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz?
A Bibliából merítjük-e erkölcseinket?
Isten volt előbb vagy a „képzeletbeli barát”?
Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig?

Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási „címkékkel” megjelölni, legfőképpen pedig, hogy „az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni”.

Eredeti mű: Richard Dawkins: The God Delusion

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2009
440 oldal · ISBN: 9789639725829 · Fordította: Kepes János
>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007
440 oldal · ISBN: 9639725829 · Fordította: Kepes János

Szereplők népszerűség szerint

Luther Márton

Minden enciklopédia-szócikk 1

Hirdetés

Kedvencnek jelölte 19

Most olvassa 13

Várólistán 51

Kívánságlistán 23

Kölcsönkérné 3

Elcserélné vagy eladná

>!
3.000 Ft ★★★★★ Eladó
ZeDDy könyve
>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Furaha könyve

Népszerű értékelések

+
>!
kvzs

Annak ellenére, hogy vallásos nevelésben részesültem (jártam templomba, hittanra, konfirmáltam, sőt még cserkész is voltam) alapvetően szkeptikus vagyok (nem csak a vallással kapcsolatban) és régóta Dawkinshoz hasonlóan gondolkozom. Úgy gondolom -ahogy a könyvben is le van írva-, hogy a vallás több kárt okoz(ott), mint jót.
Az erkölcsi szabályok gyökereinek leírásánál látszott -számomra- legjobban, hogy mennyire nem a vallás határozza meg, hogy ki vagy mi a jó.
A könyv elején egy reklámról található pár mondat fogott meg legjobban: egy dokumentumfilmet reklámoztak vele, a plakáton New York látképe látszott a „Képzeld el a világot vallás nélkül” mondattal. És a képen még álltak az ikertornyok. Számomra ez a kép hordozza az egész könyv mondanivalójának a lényegét.
Fél csillag levonás csak azért jár, mert az elején egy kis kétségbeesett dühöt éreztem a könyvben, de a Dawkinst ért támadások későbbi leírásánál megértettem az érzéseit, és én is kétségbeestem, hogy mennyire intoleránsak és hiszékenyek tudnak lenni az emberek. Sokan több száz/ezer éves könyvekre hivatkozva gyűlölködnek, háborúznak, ölnek. Csak azért, mert úgy gondolják, hogy az ő könyvük az igaz. De honnan tudják, hogy tényleg? Több világvallás csatázik máig is a világban, az oldalhajtásaikkal együtt pedig meg sem lehet számolni, hogy hány különálló csoport gondolja azt, hogy neki, és egyedül csak neki van igaza, a világ többi része bűnben/tudatlanságban él, és el fog kárhozni. És számomra ez az egyik legerősebb érv az emberarcú, mindent látó és halló Isten ellen. Ha létezik, akkor hogyan hagyhatja az emberiség nagy részének eltévelyedését?
Egyetértek Dawkins meglátásaival abban, hogy nem lenne szabad a gyerekeket kicsi kortól szigorúan vallásos nevelésben részesíteni, hanem meg kellene mutatni neki a választási lehetőségeket, és hagyni, hogy ők döntsenek arról, hogy akarnak-e hinni, és ha igen, akkor miben. Mert a szigorú vallásos neveléssel csak újrateremtjük a legnagyobb problémáinkat.

8 hozzászólás
+
>!
ursus

Van valami diszkrét bája annak, hogy épp az új, hazai „hivatalos világkép” életbe lépése előtt néhány nappal fejeztem be ezt a könyvet. A színjáték folytatódik, bár időről időre elhagyják a nézőteret akiknek nem tetszik a darab, mások eleve be sem ülnek rá. Dawkins jól és logikusan ír, nem kímél senkit és semmit, de ez még mindig jóval enyhébb, mint amit a másik oldal bigottjai megengednek maguknak. Viszont számára sem könnyű a tudományt köznyelvre lefordítani. Minden erejével igyekezett leegyszerűsíteni a mém-elméletet az én szintemre, de így is elvesztettem a fonalat olykor. Így nem marad más hátra, hamarosan nekifogok Az önző génnek :) [http://moly.hu/konyvek/richard-dawkins-az-onzo-gen] Engem már az első oldalon ért meglepetés, s a szerző szemlélete, érvelése a későbbiek folyamán is lenyűgözött. Fontos könyv.

+
>!
rensaman

Ez a könyv számomra olyan hangulatú volt, mint amikor egy igen tisztelt és kedvelt egyetemi „prof” előadás után elkezd sztorizni a fáradt, mégis egyre lelkesebb hallgatóságnak. Személyes hangvételben, saját gondolatait beleszőve a tényekbe lépten-nyomon. Azonban ez nem megy a felépítés rovására: nagyon átgondolt mű.
A többek által sérelmezett hangvétel szerintem nem düh, sokkal inkább szenvedélyes érvelés. Utóbbi szót azért tartom fontosnak, mert egyszer sem vagdalózik, mindent alátámaszt rengeteg forrással és ténnyel.
Az külön emeli az írás nagyságát, hogy nem szorítkozik szigorúan a választott témára, a végcél érdekében kitérőkett tesz a legkülönbözőbb tudományos és filozófiai irányokba, amelyek persze aztán visszakanyarodnak.

Az egyik csúcspont számomra az, amikor az ateisták erkölcsi értékeiről beszél, ez az, ahol talán a leginkább érződik az író magánvéleménye, amellyel szinte teljes mértékben magam is azonosulni tudok.

Azt hiszem, az egyik legnagyobb hatásű könyv számomra, ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el és gondolja át. Nem muszáj egyetérteni vele, viszont igen nehéz nem tenni!

1 hozzászólás
+
>!
Psyche P

A manus okos, de itt elkapta a gépszíj. :( „Költészetről írni olyan, mint építészetről táncolni.” Valami ilyesmit próbál… de csak az izzadtságszagot éreztem…

+
>!
Hajna_Péterfy

Érdekes volt, bár igaz engem leginkább az döbbentett meg, hogy az Egyesült Államokban néhány ember mennyire szüklátókörű tud lenni… finoman fogalmazva. Az utolsó részt meg fölöslegesnek éreztem

+
>!
Frank_Tyrell I

Aki ezt a könyvet azért veszi a kezébe, hogy találni fog egy mindent eldöntő érvet amellett, hogy Isten nem létezik, csalódni fog. Viszont bármelyik ingadozó ateistát megerősítheti hitetlenségében. Igazán mélyen hívő embereket nem fog megtéríteni, de nem is ez a szándéka. Viszont egy ragyogó elme okfejtéseit olvashatjuk, bár többször elmegy a fundamentalizmus bírálata téma felé, ami szerintem nem tartozik a „létezik-e Isten?” kérdéskörhöz, hiszen a gondolkozó hívők is szintén elítélik ezeket a szélsőséges dolgokat. Jobban is megírhatta volna, de én így is élveztem.

+
>!
tep

Kedvenc könyvem. Jobban értem miért olyan türelmetlenek és harciasak az emberek és a népek egymással. Mindenkinek ajánlom, ha kiváncsi arra, miért a vallásos nevelés a világ jelenének és jövőjének legfőbb alakítója, annak ellenére, hogy a tudomány több területén is izgalmas, új eredmények születtek, amelyek ebben a könyvben érthetően és olvasmányosan vannak elmesélve. Pihenten kell olvasni.

+
>!
birogeri

Egy frappáns válasz a vallások (nem csak a keresztény) elvakult híveinek, akik ésszerűtlen érvekkel szállnak harcba az emberiség jövőjét meghatározó kérdésekben.

+
>!
patricia

Már másodszor olvastam (most sem végig, mert inkább beleolvasgatni jó), és továbbra is nagyon érdekes. Dawkins sokszor kisarkítja a dolgokat és csak a saját gondolatát alátámasztó nézőpontból mutatja be problémákat, amik egyáltalán nem olyan egyszerűek, mint amilyennek ő vázolja. Gyakran kiérződik az írásból a dühös ateizmus, ami még engem is zavar (pedig Dawkins-szal értek egyet). De hogy pozitívumokat is mondjak, nagyon olvasmányosan ír, inkább szórakoztató könyvként lehetne definiálni, és olyan dolgokat válogatott össze, amivel érdemes foglalkozni, beszélni róla, és amivel szerintem még a hívők sem igazán tudnának vitatkozni. Az egyetlen hibája tényleg a stílus, hogy érzelmileg nem tud elhatárolódni, és elvonatkoztatni.

1 hozzászólás
+

Népszerű idézetek

+
>!
Frank_Tyrell I

Dan Brown regénye, A Da Vinci-kód, valamint a belőle készült film óriási tiltakozást váltott ki egyházi körökből. A keresztényeket arra kérték, bojkottálják a filmet, és tüntessenek a bemutató mozik előtt. Tény, ami tény, a film elejétől végéig kitaláció, fikció, elmeszülemény. Ebben viszont tökéletesen megegyezik az evangéliumokkal. Az egyetlen különbség, hogy az evangéliumok az ókor, A Da Vinci-kód pedig a mai kor elmeszüleménye.

Érvek Isten létezése mellett

37 hozzászólás
+
>!
neko

A purgatórium nem tévesztendő össze a pokol tornácával, ahova vélhetőleg a meg nem keresztelt gyerekek jutnak. No és az elvetélt magzatok? Vagy a beültetendő petesejtek? Jellegzetes öntelt magabiztosságával XVI. Benedek pápa éppen mostanában törölte el a pokol tornácát. Vajon ez azt jelenti, hogy mindazok a babák, akik eddig ott sorvadoztak, most mind átlibbennek a mennybe? Vagy ők már ott maradnak, csak az újonnan érkezők ússzák meg a pokol tornácát? Vagy az eddigi pápák minden csalhatatlanságuk ellenére mind tévedtek? Ezek azok a dolgok, amelyeket aztán mindenkinek „tiszteletben kell tartani”.

Fontos hézag? 381. o.

+
>!
amadeus100

Van valami infantilis abban a feltevésben, hogy valaki más (gyereknél a szülők, felnőtteknél Isten) felelőssége célt és értelmet adni az életünknek.

+
>!
amadeus100

Nem egészen világos, miért kell a politeizmusról a monoteizmusra való átmenetet magától értetődően előrelépésnek tekinteni.

+
>!
Frank_Tyrell I

II. János Pál pápa több szentet kreált, mint összes elődje az elmúlt néhány évszázad alatt együttvéve, és különös affinitása volt Szűz Máriához. Politeista vonzalmai látványosan nyilvánultak meg, amikor 1981-es római merényletét követően a Fatimái Szűzanyának tulajdonította felépülését: „Anyai kéz vezette a golyó pályáját". Az ember önkéntelenül eltöpreng, vajon miért nem vezette úgy, hogy mindenestül célt tévesszen? Mások úgy vélhetik, talán a hatórás műtétet elvégző sebészcsoportnak is része lehetett a dologban, de végül is az ő szikéjüket is vezethette a Szűzanya keze. Az az érdekes a dologban, hogy a pápa vélekedése szerint nem a Szűzanya, hanem kifejezetten a Fatimái Szűzanya vezette a golyó pályáját. Lourdes-i, Guadalupei, Medugorjei, Akitai, Zeitouni, Garabandali és Knocki Miasszonyunk nyilván éppen mással volt elfoglalva.

Az ISTEN-HIPOTÉZIS

14 hozzászólás
+
>!
rensaman

És szenvedélyességemet csak tovább fokozza, ha arra gondolok, hogy szegény fundamentalista, meg az is, akiket befolyásol, mennyi mindent veszítenek. Az evolúció igazsága, sok más tudományos igazsággal egyetemben annyira magával ragadó, elbűvölő és gyönyörű, igazán micsoda tragédia, ha valaki úgy hal meg, hogy mindezt kihagyja. Természetesen ettől vagyok szenvedélyes. Hogy is ne lennék? Az evolúcióban való hitem mégsem fundamentalizmus, de még csak nem is hit, mert tudom, mi kellene ahhoz, hogy másképp gondolkodjam róla, és boldogan meg is tenném, ha a szükséges bizonyítékok előkerülnének.

311. oldal (Hogyan ássa alá a fundamentalizmus a tudományt?)

+
>!
Frank_Tyrell I

A segítőkész Catholic Community Forum 5120 szentet sorol fel, akiknek szakterülete a hasi fájdalmaktól az erőszak áldozatainak istápolásán, anorexián, fegyverkereskedésen, kovácsmesterségen, csonttörésen, bombakészítésen át a rendellenes bélműködésig a legkülönfélébb dolgokra kiterjed.

42. oldal

10 hozzászólás
+
>!
Frank_Tyrell I

A vallás… középpontjában bizonyos gondolatok állnak, nevezzük őket szentnek, szakrálisnak vagy bárminek. Ez igazából csak annyit jelent, hogy „ez az a gondolat vagy eszme, amelyről semmi rosszat nem szabad mondani, egyszerűen nem és nem. Hogy miért? – Csak, mert nem!" Ha valaki olyan pártra szavaz, amelyik nekünk nem tetszik, szabadságunkban áll annyit ágálni ellene, amennyit csak jól esik. Mindenki érvekkel áll elő, de senki nembántódik meg. Ha valakinek az a véleménye, hogy az adókat csökkenteni vagy növelni kell, ezzel bárki szabadon vitatkozhat. Másfelől viszont, ha valaki azzal jön, hogy, „szombatnapon a villanykapcsolót sem szabad megérintenem", erre csak azt felelhetjük, hogy „tiszteletben tartom".

Miért kell annak úgy lenni, hogy teljesen legitim módon lehet támogatni a Munkáspártot vagy a Konzervatív Pártot, a republikánusokat vagy a demokratákat, az egyik közgazdasági modellt szemben a másikkal, a Macintosht szemben a Windowszal – de hogy véleményed legyen arról, hogyan kezdődött a Világegyetem, ki teremtette a Világot… na nem, az már szentség? … Hozzászoktunk, hogy ne háborgassuk a vallási eszméket, de nagyon érdekes, hogy micsoda dühöt vált ki Richard, ha mégis megpróbálja! Mindenki teljesen beindul, mert ilyesmit ki sem szabad mondani. Ha viszont racionálisan végiggondoljuk, semmilyen ok nincs rá, hogy ezek az eszmék ne legyenek éppen annyira kitéve a vitának, mint bármelyik másik, hacsak az nem, hogy erről valamiképpen megállapodtunk.

3 hozzászólás
+
>!
neko

A keresztények ritkán vannak tudatában, hogy az Ó- és Új testamentum által hirdetett, másokat illető morális megfontolások jó része eredetileg csak egy szűken értelmezett belső csoportra vonatkozott: „Szeresd felebarátod!” – ez nem azt jelentette, amit ma gondolunk. Csak annyit, hogy „Szeresd a másik zsidót!”

A "jó" könyv, a zeitgeist és a változó erkölcsök 270. o.

+
>!
amadeus100

A hit természetéhez tartozik, hogy az ember, akárcsak Jung, anélkül is képes hinni valamiben, hogy erre jó oka lenne.


Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el

+

Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és az elméletileg lehetséges katasztrófa

Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és az elméletileg lehetséges katasztrófa

Tedd a kívánságlistádra, hogy megnyerhesd a Pongrác Kiadó által kisorsolt 5 példány egyikét!