Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Pokol a hegyek között 153 csillagozás
Versenyfutással kezdődött az egész gyalázatosság. Több mint száz éve annak, hogy a Lonsdale-ősök elindultak Nyugatra. Versenyt futottak a földért. Hegynek fel! Két Lonsdale család vándorolt akkor ide keletről. Unokafivérek. Ők is futottak. Előzőleg sem fértek meg egymással úgy, ahogy jó rokonokhoz illik, és most úgy akarta a sors, hogy annyi ember közül ketten maradjanak a hegyi ösvény utolsó fordulójában. Hogy azután mi történt, azt senki sem tudja, és nem is fogja megtudni soha. Az egyik Lonsdale elsőnek ért fel a tetőre, a másik bezúzott fejjel, ájultan feküdt nem messze a céltól. Kődobás tette harcképtelenné. Hugh Lonsdale, miután eszméletre tért, azt állította, hogy megelőzte már az unokafivérét, mikor kődobás érte. Ezt Davy Lonsdale nem tagadta, csak azt tagadta, hogy ő dobta a követ. Hugh Lonsdale esküdözött, hogy egy perccel előbb, mikor megfordult, látta, amint Davy lehajolt. Akkoriban nem volt idő holmi aprólékos kivizsgálásra, tárgyalásra. A bizottság a fennsíknak ezt a… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1939
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A ponyva királyai: Rejtő Jenő Alexandra · Rejtő-sorozat Alexandra · A ponyva gyöngyszemei Csengőkert
Enciklopédia 1
Kedvencelte 6
Most olvassa 5
Várólistára tette 24
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ha valaki úgy adja a kezembe ezt az írást, hogy nincs rajta az író neve, ki sem találtam volna, hogy Rejtő, nincs benne semmi az író megszokott stílusából. De nem baj, ez a kis western anélkül is elvan, elszórakoztam rajta, van itt pisztolyharc, menekülés, marhacsorda, banditák, meg persze a lány, akinek kegyéért ketten is harcolnak. Itt is él a becsület, még a banditák körében is, még ha ez akár azt is jelenti, hogy ötven ember pusztulása után mondanak le a bosszúról. Az évszázados családi viszály beékelődése jó ötlet volt, persze a vége is várható volt, hogy igazi hálivúdi spagettiwestern módra zárul majd le, majdhogynem ellovagoltak a naplementébe :-D Élvezetes kis olvasmány volt, néha ilyen is kell :-D Ui: némelyik borító egész egyszerűen röhejes egyébként… :-O
Furcsa törvények közt gyűlölködő rokonság… ráférne erre a Lonsdale bagázsra egy alapos családterápia. Az indulatok oly irreálisan hevesek, hogy már-már önmaguk paródiájába csapnak át, miközben a háttérben felvonulnak a sablonosan kegyetlen gazfickók, akik természetesen gonoszságukhoz mérten rondák, és felettébb gorillaszerűek. Sebaj, hiszen itt van velünk főhősünk, Ronald Kerry, aki cseppet sem tipikusan a leggyorsabb kezű fickó a világon! A pisztoly hőse ő, mellékállásban meg talán orgyilkos, de hát tudjuk, hogy úgysem: csupán a meg nem értett marcona rosszfiú, aki nem is rosszfiú, csak így még közhelyesebben változtathatja meg életét a szépséges leány a kötelező romantikus szál keretében.
Kliséhalom ide, poénhiány oda, ha az ember nem veszi túl komolyan, egész szórakoztató vadnyugati mese ez. Nagyon erőszakosnak akar tűnni a hangsúlyozott kegyetlenségekkel, de összességében mégis olyan kis kedves a végkicsengése, főleg azzal a hálivudi happy enddel. :)
– Szóval, ha engem lelőnek, azt maguk úgy nézték volna, mint valami színielőadást?
– Erre nem felelhetek, mert színielőadást még nem láttam. De ha színielőadás közben megölhetnek valakit anélkül, hogy a nézők közbelépnének, akkor úgy néztük volna.
– Nem mondaná meg, hogy miért?
– Ez a törvény.
Nem Piszkos Fred. Igaz, nem is azt vártam tőle. Hiányoznak a szójátékok, a rejtői humor, a helyzetkomikum. Viszont egy korrekt western, félreismert jófiúval, benne – érthetetlenül – bízó leánnyal, marcona vetélytárssal és néhány elszánt marhatolvajjal. De azért inkább maradok a légiós regényeknél.
Kellemes olvasmány volt, mivel ilyen igazi westernt már régen olvastam. Nagyon jó volt elkalandozni a régmúlt vadnyugatra. Igaz valószínűleg csak így olvasva ennyire jó, a valóságban nem biztos, hogy olyan jó volt például egy ilyen „versenyfutás”. Viszont az érintetlen természet az nagyon tetszett a könyvben. Azt sajnálom abból a korból nagyon is.
Maga a történet túl sok extrával nem szolgál, megvan az összes vadnyugati kellék, kellő mértékben. Lődözés a revolverekkel, marhatolvajok, még több lövöldözés, némi robbantgatás, üldözés, rossz és rossznak tűnő jó fiúk és némi szerelem is.
Esti kikapcsolódásnak tökéletes.
Hm, kezdek ráérezni a Rejtő westernek ízére, zamatára. Ez a regénye is tetszett, sőt jobban tetszett, mint az előző (Nincs kegyelem). Mégpedig azért, mert azt éreztem, hogy energiát fektetett bele, szeretett Gibson Laverynk (amitől számomra becsesebbé válik a mű, az egyszerű ujjgyakorlatnál). Terjengősebb, összetettebb, logikus, következetes mégis könnyed és könnyen fogyasztható.
Van egy spoilerfiúnk, akit sok mindenre rákényszerít az élet, a nyugat törvényei és emberei, mégis megtalálja önmagát, és képes fejlődni. Az Ő útját, kalandjait követjük végig, persze a jól megérdemelt szerelemben való be/kiteljesülésig. Jó persze nagyon szirupos imitt-amott, sőt elég közhelyes is, de ez egy szórakoztató regény. Erre volt igény és Rejtő megírta, megjegyzem igényesen, és a regény valóban szórakoztat.
A szerző westernjei nem tartoznak a kedvenceim közé, de rövidek, és néha kell a változatosság – még ha nincs is benne igazi Rejtő humor. Ez a regény azonban túltett a várakozásomon. A történet érdekes, izgalmas, összességében jó kis kaland, de ami igazán megfogott az a főhős karaktere. Mármint az elején azt hittem a leírás alapján, hogy belőle lesz az ellenség. Nem a legjobban kidolgozott antihős, akiről valaha olvastam, de kellemes meglepetés. A vége meg hihetetlen.
A Pokol a hegyek között egyike Rejtő Jenő western regényeinek, melyeket Gibson Lavery álnéven megjelentetett meg. A vadnyugat ábrázolásában a marcona, megpróbáltatásokban edződött emberek, mérhetetlen büszkeség és versenyszellem, sajátos erkölcsök (például a lovukat jobban féltik a harcban, mint egy társukat; a lopás, az egyenlő küzdelemben, párbajban elkövetett gyilkosság elfogadott, de az orgyilkosság nem) és a vadregényes, gyönyörű tájak vonalon marad. A történet idején már nem az indiánokkal való harcok jellemzőek, ők nem tűnnek fel a műben.
Könnyed, szórakoztató olvasmány, nem veszi túl komolyan magát. Szerintem még ifjúsági könyvnek is elfogadható.Témája miatt különbözik a légiós regények hangulatától, de ebben is megtalálható a szerző sajátos humora.
Főhősünk a rettenthetetlen Ronald Kerry, igazi vadnyugati pisztoly- és ökölhős, csavaros észjárással, aki kedveli az alkoholt és elhagyja magát, miután környezete orgyilkosnak tartja. Leprásként kerülik, büszkesége mégsem engedi, hogy máshová menjen, amíg nem kap állásajánlatot. Jófiú vagy rosszfiú? Eleinte nem tudjuk, de egyre jobban megismerjük őt és vele együtt keressük a kiutat a Lonsdale-birtokon kialakult tragikus helyzetből. A történet egyre izgalmasabb és fordulatosabb, míg a lezárás spoiler.
Mostanában belekezdtem néhány gyerekkoromban kedvelt könyv olvasásába és ez volt az első, ami nem okozott csalódást. Meglett kora ellenére a mai világban is elfogadhatóan pörgős, a leírások nem túlzottan terjengősek és a felhasznált panelek ellenére sem sablonos.
Itt nagyon kilóg a lóláb. Teljesen eltér Rejtő többi könyvétől. Igazi wesztern. Hiányzik belőle a humor. De gyönyörű jellemrajz egy emberről, aki minden megaláztatást vállal, mert nem akar áruló lenni, keményen küzd egy célért, ami nem is a sajátja, a jó és a rossz harca – ahol nem is tudjuk, hogy ki a jó. A végén a hős mindenért elnyeri méltó jutalmát, mint a mesében.
Még sosem olvastam Rejtőtől westernt.
Eljött ennek is az ideje.
Érdekes tapasztalás volt, az bizonyos. Érdekes volt a történet, kicsit olyan keserédes, bár a vége spoiler.
Azonban nagyon hiányzott az a stílus, amit pl. a légiós történeteknél megvan. Hiányzott a humor (volt, volt, de épp csak egy szellőnyi erejű).
Néha olyan álomszerűen peregtek a napok, az események.
A jellemek rajzolata kissé elnagyoltnak tűnt, akár mondjuk, Csülökhöz képest.
Amennyire tudom, a szerző maga sem tartotta ezeket az írásait olyan jónak, nem is írt, talán 5 ilyet.
Mindenképpen érdemes azonban ezt a fajta történetet is megismerni Rejtő Jenő életművéből.
Népszerű idézetek
– Igen… Ez a Bullog szerencsétlenül járt. Azt is tudja, hogy mitől halt meg?
– Úgy tudom, köhögött.
A három ember megint bután nézett össze. Aztán az egyik cowboy tűnődve vállat vont, és mintegy magyarázva Ronny zavainak értelmét, azt mondta a kocsmárosnak.
– Lehet, hogy köhögött. Az ember tüdeje nem jól bírja a revolvergolyókat. De az ólom nem olyan, mint a halszálka, amit ki lehet köhögni… Azért magam is valószínűnek tartom, hogy köhögött tőle egy kissé.
31. oldal (Szépirodalmi könyvkiadó, 1988.)
Száz éve nem volt ilyen megbékélt, derűs és tiszta este a Colorado fennsíkján.
196. oldal, Hetedik fejezet A nagy küzdelem 11.
– Jó védőügyvéd lenne. De sajnos, énbelőlem rossz misszionárius vált volna. Nem hiszem, hogy uralkodni tudok majd magamon…
A lány két kézzel fogta meg Ronny kezét.
– Én majd segítségére leszek…
Ronny küszködött magával. Töprengve nézte az alkonyat ibolyaszíneiben tolongó, végtelen csordát.
– Megpróbálom – mondta azután csendesen.
89. oldal, Negyedik fejezet A Lonsdale-ok törvénye! 7.
– Ostobaság! Úgy éltek itt, mint a középkorban. A halál ül ezen a fennsíkon. Az ember minden pillanatban várja, hogy mikor dörren egy revolver, és jóformán senki sem tudja, hogy miért! Az a gyalázat, hogy a Lonsdalelok ügye miatt annyi ember vérzik el, akinek semmi köze hozzá, csak megkapja itt a gyűlölet és a bosszú ragályos betegségét, és őrült lesz, mint ti. Ennek én fogok véget vetni! Jegyezd meg magadnak.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Karl May: A sivatag szelleme 89% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: A Pendragon-legenda 87% ·
Összehasonlítás - J. Goldenlane: A Szélhámos és a Varázsló 88% ·
Összehasonlítás - J. H. Busher: Macskatalpú Alaskában ·
Összehasonlítás - J. H. Busher: Macskatalpú Mexikóban ·
Összehasonlítás - J. H. Busher: Macskatalpú Texasban ·
Összehasonlítás - J. H. Busher: Élve, vagy halva! ·
Összehasonlítás - Z. P. May: Tinta cowboy segítség ·
Összehasonlítás - Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt 85% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: A világjáró angol ·
Összehasonlítás