Mi lenne, ha másodszorra is átélhetnéd az első találkozást? Cal Logan döbbenten veszi észre Nicole Bentleyt a vele szemben lévő kávézóban, több ezer kilométerre szülővárosuktól. 1 éve, az érettségijük óta senki sem látta őt, és senki sem hallott róla. Úgy tűnik, hogy ő nem is Nicole. A lány pontosan ugyanúgy néz ki, mint Cal gyerekkori szerelme, de az ő neve Nyelle Preston, és fogalma sincs arról, hogy Cal kicsoda. Nyelle ösztönző, fogékony és vakmerő, az élethez való szenvedélyes hozzáállása másokra is átragad. Ebben Nicole teljes ellentéte. Calt totálisan lenyűgözi a lány, és megállíthatatlanul beleesik. Nyelle azonban kivételesen titokzatos, és ahogyan Cal egyre közelebb jut a rejtélyek megoldásához, úgy egyre kevesebbet akar tudni. Amikor a múlt és a jelen titkai összecsapnak, egy dolog világossá válik: Semmi sem az, aminek látszik
What If – Mi lenne, ha… 297 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2014
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim
Enciklopédia 10
Szereplők népszerűség szerint
Cal Logan · Nyelle Preston · Devin Logan · Eric Foster · Raelyn Timmons · Richelle Nelson
Kedvencelte 31
Most olvassa 7
Várólistára tette 191
Kívánságlistára tette 130
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Csalódtam magamban, hogy nem bíztam eléggé Rebecca Donovan új könyvében annak ellenére, hogy mennyire imádtam a Csak lélegezz! trilógiáját. Mert ez egyszerűen, hát… ez valami csodálatos volt. ♥
Imádtam, hogy Cal szemszögéből íródott a könyv, viszont a múltban játszódó részeket már a lányok mesélték.
Cal egy igazán kedves, aranyos és könnyen szerethető pasi. Tetszett, hogy minden bolondságban benne volt, még ha az elején őrültségnek is tartotta. Nyelle mellett sokkal felszabadultabb volt, és milyen szenvedélyes. *-* Alig vártam, hogy ők ketten újra összefussanak, és végre együtt legyenek. Lassan, de biztosan haladtak a cél felé.
Számomra ez a könyv letehetetlen volt, egyszerűen muszáj volt megtudnom, mi Nyelle titka. És még amikor rá is jöttem, mert később szerintem már könnyen kitalálható, csak még inkább folytatni akartam. Lehet, hogy nem sírtam ki a szemem, de attól még engem is mélyen megérintett. Mindig is imádtam az olyan lányokat, mint Richelle. Aki a pillanatnak él, és nem fél boldog lenni. :)
Mostantól tuti minél hamarabb el fogom olvasni az írónő könyveit, imádtam!
Tartottam tőle, mert Rebecca Donovan Csak lélegezz! trilógiáját imádtam, többször újraolvasós kedvencemmé vált és bennem volt a félsz, hogy lehet nem tudja hozni számomra azt a szintet.
Ahogy belekezdtem elég hamar rájöttem, hogy nincs mitől félnem. :)
Imádom a több szemszögből megírt könyveket.
Imádom az időbeni oda-vissza ugrálást és
azt különösen, ha nem csak 1-2 évnyi „távolságba” ugrálunk.
Itt majdnem mindent megkaptam.
Egyetlen dolgot nem kaptam – és őszintén nem is különösebben hiányzott –, amit más hasonló kaliberű történettől szinte mindig megkapok: a főszereplő srác által életre keltett pillangókat a gyomromba. Ők most elmaradtak. Annyira nem abba az irányba volt koncentrálva a történet, legalábbis nekem nagyon nem.
Nevettem, sírtam. Az érzelmeimet rendesen megdolgoztatta. ♥
Úgyhogy részemről abszolút megérdemelte az 5*-ot.
Nekem ez most nem nagyon jött be. Lehet rossz volt az időzítés, nem jött át annyira.
Idegesített Nyelle, Cal-t se szerettem meg. A sztori jó lett volna, ha nincs ennyire elhúzva.
Persze voltak benne aranyos, jó részek, amiken mosolyogtam, voltak benne izgalmak, meg rejtélyek, a végén a fordulat.
Szóval van négy barát, akiről ez az egész szól. Kiskorukban egy helyen laktak, majd külön váltak az útjaik, végül Cal és Rae maradt csak, aki tartja a kapcsolatot. Nicole hasonmása bukkan fel egyik nap a srác campusánál, akibe Cal már gyerekkora óta szerelmes, ezért egyből felkelti a lány az érdeklődését, akiről azonban kiderül, hogy úgy hívja magát, hogy Nyelle, és teljesen más a viselkedése, mint Nicole-nak volt. Néha „kicsit” őrültnek tűnik a lány, és Cal sem tudja hova tenni, azonban látja rajta, hogy szenved a múltjától, mégis úgy tesz, mintha teljesen más személyiség lenne.
Az egész könyv pedig arról szól, hogy Nicole miért vett fel új személyiséget, miért titkolózik. Cal kicsit sem tökös, inkább kis nyuszi, nem tudom miért kellett ennyire elhúznia a dolgot, miért nem állt a sarkára és kérdezte meg, hogy akkor most mivan. Annyira egyértelmű volt…
Oké, én például végig azt hittem hogy Nicole valójában spoiler Itt volt egy kis fordulat, de annyira nem lepődtem meg.
Nem tudom mit mondjak még, kicsit csalódtam, jobbra számítottam, de azért még a Lélegezz trilógiával megpróbálkozom, remélem az jobb lesz.:)
Nem leírni akarom a könyvet, nekem egyszerűen nem tetszett, nem jött át, de nem mondom azt, hogy ne olvassátok. Sokaknak tetszett, tehát bátran vágjatok bele! :)
Gyönyörű történet az igaz barátságról, az első szerelemről és a veszteség fájdalmáról.
Hol pityeregtem, hol meg hangosan nevettem, az „esküvős”-szánkózós részen alig tudtam abbahagyni a nevetést. :D
Imádtam a visszaemlékezéseket, a négy barát gyerekkori történeteit.
Igaz, hogy voltak benne dolgok, amiket nem értettem, hogy miért kellett úgy történniük, de mindezek ellenére engem magávalragadt a történet és nagyon mély érzéseket mozgatott meg bennem.
Aludtam egy éjszakát erre az értékelésre, de úgy érzem, hogy most sem vagyok sokkal okosabb, mint tegnap. Merthogy egyrészről tetszett a történet. Az elejétől a végéig olvastatta magát, és az utolsó sorokig feszültségben tartott. Szinte folyamatosan bizsergett a bőröm Nyelle abnormális viselkedése miatt, de sokakkal ellentétben – bár nagyon figyeltem az elcsepegtetett morzsákra – nekem nem sikerült összeraknom a kirakós darabjait (hál’ Isten!). Tetszett a váltott szemszög és az időbeli ide-oda ugrálás, és kifejezetten örültem annak, hogy az írónő ekkora hangsúlyt fektetett a gyerekkori barátság bemutatására – még ha emiatt a romantikus szál háttérbe is szorult. Ami pedig a (fő) karaktereket illeti, Nyelle kivételével szinte mindenkit sikerült megszeretnem.
Másrészről viszont nekem ez kevés volt. Hasonló témában olvastam már más szerzőtől könyvet, és az sokkal mélyebben megérintett, sokkal több érzelmet kiváltott belőlem. Hiába a 400 oldal és a több szálon futó cselekmény, nem éreztem elég kidolgozottnak, elég összeszedettnek a történetet. Emellett Nyelle karaktere sem fogott meg igazán. Sejtettem ugyan, hogy komoly dolog húzódik a viselkedése mögött, mégsem tudtam megkedvelni, együttérezni vele. Végig az járt a fejemben olvasás közben, hogy ez a lány beteg, és kezelésre szorulna, mert nem normális, hogy valaki ilyen őrülten viselkedjen, és spoiler!
Hmm. Kb. tizedszerre megrágva és megszakértve kiegyezek 4 csillaggal, és inkább újraolvasom a Csak lélegezz! trilógiát.
Szóval igen, Rebecca néni nem hiába van fent a kedvenc íróim közt, ugyanis ezzel a történettel biztosan ott is marad! Annyira szép, fájdalmas, néhol vicces, történetet kaptunk, hogy nagyon. Mind ismeretes, az írónő szeret a mélyebb rétegekről írni, mint a családon belüli erőszak, veszteség stb.. Itt sem volt ez másképp! Engem nagyon-nagyon meg érintett a történet! Szeretek olyan történeteket olvasni ahol a lélekdarabkákat laponként illesztik össze a szereplők. Minden egyes oldalon egy-egy darabka a helyere kerül, és vagy zokogva olvasod, vagy mosolyogsz rajta, néhol meg őrjöngsz, de tudod muszáj, hogy a végén minden a helyere kerüljön. A történet középpontjába A Mi Lenne Ha kap helyet. Mi lenne ha kapnál egy második esélyt a szerelemre, a boldogságra, az újra kezdésre, a megbocsátásra. A történet Cal szemszögéből íródott. Nem nagyon szeretem ha férfi szemszögből van egy történet, de ez nagyon jó volt. Cal Istenem te fiú, oly sokszor meg melengeted a szívem, oly sokszor mosolyt csaltál az arcomra főleg a bujkálásoddal, meg azzal a rengeteg csajjal, pedig nem is igazan voltál menő, vagy valami szuper futballista, egyszerűen egy szemüveges fiú voltál és mégis később ragadtak rád a lányok :) Rae igazi jó bártája voltál Calnek, nem is kívánhatott volna jobbat. Richelle a szívem hasadt meg érted és Nicole te szegény szegény lány. A négy párosunkból csak a múltbeli eseményekből kapunk, a jelenbe Calnak csak Rae maradt meg barátnak. Aztán a jelenbe be vágódik Nyelle, aki mintha ikertestvére lenne Nicolnak kivel Cal már egy jó pár éve nem találkozott, és itt kezd a történet meg szívfacsaróvá válni, mert Nyelle szenved valamitől ami a múltba történt, de aztan Cal lassan meg töri a jeget és szép lassan kezd feloldodni Nyelle. Ajánlom minden Rebecca rajongonak és azoknak akiknek Mi lenne ha…………mert mindent újra kezdhetünk…nap mint nap. A legfontosabb a boldogság, és az, hogy pontosan azok legyünk, akiknek lennünk kell. Boldogok…….
…szeretném, ha én lennék az első lány, akit megcsókol. És hogy soha, senki mást ne akarjon megcsókolni… csak engem.
Sokszor félretettem, elhanyagoltam, inkább takarítottam, mint olvastam ezt a könyvet. Végül győzött a bennem lappangó kíváncsiság, bár nem igazán érte meg a végére járnom.
A történet nem nagy durranás, sokkal izgalmasabb lett volna egy hirtelen csavar, ami mindent megváltoztat. Sajnos a könnyen kiszámíthatóság rontott az élményen.
A szereplők nem igazán vannak kidolgozva. Nyelle messze állt a szívemtől, sokszor idegesített és gyerekesnek tartottam. Akinek mindig minden mindegy, egy életre való ember nem ilyen. Cal egy papucs, semmi magabiztosság, férfiasság, csak simán aranyos volt. Rea volt mindközül a legszimpatikusabb.
Viszont az érzelmek… le a kalappal! Szépen voltak elém tárva, szerettem olvasni bizonyos részeket, és teljesen átjött a szomorúság, a bizonytalanság, az önfeledt boldogság és a frusztrálció is.
Úgy gondolom ez az egész könyv lényege: a bensőség, az érzések hada, semmi más.
A vizsgaidőszak nem volt túl kegyes hozzám, ezt az egy könyvet olvastam el alatta, de ezt is csak úgy, hogy kétszer vonatoztam oda-vissza Nyíregyháza és Debrecen között, és szinte csak a vonaton olvastam, mert csak ott tudtam bűntudat nélkül olvasni, hogy most épp nem tudok tanulni, úgyhogy olvashatok. Szóval elég nyögvenyelősen indult a kapcsolatunk a könyvvel, és féltem, hogy pont emiatt nem fogom szeretni, mert annyiszor kellett félretennem, hogy nem sikerült teljesen ráhangolódnom a történetre. De szerencsére nem így lett.
Igazából nem vártam sokat, mostanában igyekszem nem túl nagy elvárásokat támasztani az ilyen YA regények felé, mert sokat csalódtam már. De épp ezért nagyon meglepett, mennyire magába szippantott és mennyire nagy kedvenc lett.
Igazából ez is egy sablonsztorinak indult: ott volt az átlagos szomszéd srác típusú Cal, és a titokzatos, megfejthetetlen, misztikus Nicole (láttunk már ilyet? Hát hogyne! Papírvárosok, Kösz, hogy…, Dash és Lily, Nick és Norah, csak hogy néhányat említsek). Akkor mégis mi volt olyan elképesztően jó ebben a sablonnak tűnő történetben? Egyrészt az, hogy két szálon futott a cselekmény. Néhány könyvnél ez idegesítő, de itt nagyon kellett szerintem. Másrészt az érdekes és izgalmas szereplőgárda, akiket egytől egyig imádtam: Calt, Nicole-t, Nyelle-t, Rae-t, Ericet, Richelle-t, Maurát, mindenkit nagyon megkedveltem, ami szokatlan. Aztán ott volt a nagy rejtély, amit nem is sejtettem, teljesen másra számítottam, de ó te jó ég! Szóval nem is tudom összefoglalni, hogy mennyire tetszett ez a történet. Ami még pluszpontot érdemel, az a befejezés, ami szintén nem hétköznapi, nem megszokott, és pont ezért imádtam. :)
Úgy utálom, hogy semmire sincs időm.
Ezt a könyvet is csak azért olvastam el hamarabb, mint a Blackmooret, mert ez könyvtári példány és ha már kivettem haladjak is vele.
Először is. Rebecca Donovan könyvei felemás érzéseket keltettek bennem.
Az elakadó lélegzet trilógia első része tetszett, a 2-3. rész már igen csak a negatív irányba hajlott el számomra.
Nem hazudok, ha azt mondom félve nyúltam a könyvhöz.
Az alapötlet jó.
Cal aranyos srác, aki alapvetően jó, de mindenkivel ágyba kerül. Miért?
Egy egyszerű srác miért nem lehetett volna? Olyan, mintha a szomszéd srácot és a helyi egyetem nagymenő szexmániás pasiját egy karakterbe akarta volna összegyúrni Donovan, véleményem szerint teljesen feleslegesen.
Ettől eltekintve teljesen rendben volt a srác…de…. Ő hali? Nem egy Dean Holder 2.0.2-es gyengített verzió a srác?
Túl sok volt nekem a hasonlóság. De mindegy is,. ez csak utólag tűnt fel, olvasáskor nem.
Nyelle… háááát. Nem tudom. Nagyon érdekes a csaj.
Egy jó kis doki kellene neki, aki megvizsgálja a fejét…
Sokszor logikátlannak, eszementnek éreztem. Tudom, hogy milyen listát akart megvalósítani, de ez a gyermeteg öröm és a veszély nem érzése nem az ő korához való.
Az ok, ami miatt más lett, mint aki valójában… gyenge indok az ekkora változáshoz és hatalmas hazugságokhoz,.
Jó szándékkal 4csillag, de sok benne az irreális rész.
Kicsit féltem ettől a könyvtől a korai negatív értékelések miatt, de pozitívan csalódtam.
Nem volt ez rossz regény… Hozza Rebecca Donovan megszokott remek írói színvonalát, bár nem ér fel a Lélegzet kötetekkel.
Nyelle karaktere megfogott, nagyon szimpatikus volt, főleg a végére értettem meg, és teljesen át tudtam érezni a helyzetét. Cal, Rae és Richelle is a szívemhez nőtt, szóval mindent összevetve ez egy remek szereplőkkel teletűzdelt, meglehetősen érdekes sztori volt. És örülök, hogy végre nem egy trilógia
Népszerű idézetek
A halogatás művészetét egész életedben tanulod.
Kilencedik fejezet, 150. oldal
Ez a legfurcsább néma beszélgetés, amit életemben lefolytattam valakivel.
72. oldal
– Imádom a csillagokat nézni! – szólal meg Nyelle. A hangja halk és távoli, akár egy emlék. – Ha engeded, minden fájdalmadat elmulasztják. És mire felkel a nap, a szomorúságnak már vége is.
Ahogy végigpásztázom tekintetemmel a csillagokkal teleszórt eget, akaratlanul is az jut eszembe, hogy ez nagyon sok fájdalmat jelent. – És mi a helyzet a hullócsillagokkal?
Nyelle hangomra hirtelen felém fordítja fejét, mintha elfelejtette volna, hogy ott vagyok. – Akkor kívánni kell valamit, hogy esélyt kapj az újrakezdésre.
94. oldal
Vajon mi történt volna, ha azon az éjszakán teszek is valamit? Ha nem sétálok tovább? Ha bemegyek a házukba, hogy segítsek neki? Ha úgy viselkedem, mint egy igazi barát, akire szüksége volt? Vajon akkor is itt feküdne most, és a csillagokban keresné önmagát?
– Ha volna valami, amit mindennap ehetnél, anélkül, hogy megbetegednél, mi lenne az?
68. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Colleen Hoover: Too Late – Túl késő 85% ·
Összehasonlítás - Ker Dukey – K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák 92% ·
Összehasonlítás - H. D. Carlton: Haunting Adeline – Kísérteni Adeline-t 76% ·
Összehasonlítás - Gillian Flynn: Holtodiglan 88% ·
Összehasonlítás - Meghan March: Buja éjszakák 87% ·
Összehasonlítás - J. P. Delaney: The Perfect Wife – A tökéletes feleség 84% ·
Összehasonlítás - M. L. Rio: Mintha gonoszok volnánk 85% ·
Összehasonlítás - Audrey Carlan: Lélek 83% ·
Összehasonlítás - Diana Hunt: Őrület határán 96% ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: A rezervátum titka 96% ·
Összehasonlítás