Minden sokrétű és többféleképpen értelmezhető a néger szerző döbbenetes jövőbelátással megírt, kétséget kizáróan önéletrajzi ihletésű regényében. A prológus-epilógus láthatatlanná változó szenespincéje éppúgy szimbolikus, mint ahogy a mozgalmas történet sokszínűen jellemzett figurái és fordulatai is jelképesnek tekinthetők, s elsősorban az írónak az az ötlete, hogy elbeszélő hősét nemcsak láthatatlannak alkotja meg, hanem névtelennek is … annak kifejezéséül, hogy a világ, amelyben él, lélektelen eszköznek tekinti az embert.
A regény értékeit nem koptatta el, sőt megsokszorozta a megjelenése (1952) óta eltelt idő. Hátteréül korunk legizgalmasabb és legellentmondásosabb problémája szolgál, s modern művészi-írói megoldásaival valamennyi hasonló tárgyú műnél érdekesebb. Amerikában tíznél több kiadást ért meg, számos nyelvre lefordították és világsikert aratott.
A láthatatlan 10 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1952
Várólistára tette 89
Kívánságlistára tette 62
Kölcsönkérné 4
Kiemelt értékelések
A könyv nem is tudom megszámolni hány listán szerepel mint kötelező olvasmány, nehezen de végre kezembe vehetem.
50-es évek egy fekete amerikai író szemével, érdekes téma és ha jó a megvalósítás, nagyot is üthet.
Érdekelt, mert azt hiszem színes íróval még nem is találkoztam, de ha igen akkor se lett ennyire kinyilatkoztatva, hogy most bizony mozgalmi regényt tartok a kezemben.
Az eleje nagyon tetszett, Kafkai magasságok vagy mélységek mindenki döntse el maga, az egész egy szürrealista szerencsétlen célkeresése az ellenséges pepita közegben.
Sajnos utána megfordult és peches emberünk politikusnak áll a testvériség ( akkor is kommunista párt ) szolgálatában.
Sikeres szónok és gyarló ember ebből adódnak is konfliktusai a néppel és a beképzelt népvezérekkel ( csupa fehér ember )
Kicsit arany jegyzettömb érzés, kicsit sok, kicsit bonyolult és túljátszott.
Ez az a regény amit a felénél be kellett volna fejezni és akkor hatalmas öt csillaggal áradoznék róla, így se volt rossz, de a második fele engem untatott és több könyvben olvastam már a hatalmas tanulságait, pedig a dicsőséget inkább annak a felének tartalmával érte el.
Népszerű idézetek
Mintha egész életemben keresgéltem volna, s ahova néztem, mindenütt valaki fel akart világosítani, mit is keresek. Meg is fogadtam, amit mondtak, bár ellentmondtak egymásnak, s néha még maguknak is. Naiv voltam. Magamat kerestem, s mindenkinél érdeklődtem, csak magamat nem kérdeztem olyasmik felől, amikre más, mint én, nem adhatott választ. Hosszú időbe tellett, s várakozásaimnak sok bumerángvereséget kellett elszenvedniük, amíg tudomásul vettem, ami mással mintha vele született tudomás lenne: hogy nem vagyok senki más, csak én.
17. oldal (Európa Könyvkiadó 1970)
– Nézzétek, itt vannak a zseblámpák! – kiáltott fel valaki.
– Hány? – kérdezte Dupre.
– Van bőven, pajtás.
– Akkor gyerünk, oszd szét. Van elem mindben?
– Benne nincs, de viszont az is itt áll, dobozszám.
– Látja – fordult a rokkant Nortonhoz-, hiába van ennek szeme, füle, és szép, széles likú afrikai orra, ha egyszer az élet legelemibb tényeit nem érti. Hogy mondom? Nem érti? Rosszabb ez annál. Mert az érzékei jeleznek, de az agyát rövidre zárja. Nem is akar értelmet. Bezabál mindent, de nem emészt. Tessék! Kész holdkóros, amelyik a kupás cserepeken sétál. Elnyomni már megtanulta az emberségét is, nemcsak az érzelmeit. Ezt már szem nem láthatja, ez már a negatívum megtestesülése, az ön álmainak netovábbja, uram! A robotember!
Csak akkor miért írok? Miért igyekszem mindezt kínos gonddal papírra tenni? Mert hiába látszom javíthatatlannak, valamit mégis megtanultam. Ha a cselekvésnek végképp nincs lehetősége, az ember minden tapasztalatát ad acta teheti, és nekem semmi kedvem a tapasztalataimat azonmód elsüllyeszteni. De vannak gondolatok, amelyek úgysem szállnak le rólam – ott rágódnak a kábulatom és a közönyöm alján. Miért legyen az egész csak az én lidércem? Mire jó, hogy elhívattam. aztán félreállíttattam – mire csakugyan, ha még el sem mondom senkinek? S ez elől nincs menekvés.
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 93% ·
Összehasonlítás - Alice Walker: Kedves Jóisten 92% ·
Összehasonlítás - Alice Walker: Bíborszín 91% ·
Összehasonlítás - John Steinbeck: Egerek és emberek 92% ·
Összehasonlítás - E. L. Doctorow: Ragtime 87% ·
Összehasonlítás - Vladimir Nabokov: Gyér világ 83% ·
Összehasonlítás - F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby 84% ·
Összehasonlítás - Vladimir Nabokov: Lolita 83% ·
Összehasonlítás - Mario Puzo: A Keresztapa 94% ·
Összehasonlítás - Alex Haley: Gyökerek 92% ·
Összehasonlítás