Harold ​Fry valószínűtlen utazása (Harold Fry 1.) 292 csillagozás

Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Harold Fry nemrégiben vonult nyugdíjba, napjai szinte egyformán telnek, egészen addig, míg levelet nem kap egy régi ismerősétől, Queenie Hennessytől. A nőtől, akit 20 éve nem látott, és aki most a halálos ágyából írt neki. A férfi gyors választ fogalmaz, majd a levéllel elindul a sarki postaládához, amivel kezdetét veszi egy valószínűtlen utazás. Harold Fry elhatározza, hogy majd kilencszáz kilométert gyalogol Kingsbridge-től a Berwick-upon-Tweedben található otthonig, mert hisz abban, hogy amíg ő gyalogol, Queenie Hennessy élni fog. Vitorláscipőben és könnyű kabátban vág neki a tájnak és a sürgető küldetésnek. Útközben varázslatos figurákkal találkozik, akik felszabadítják régóta szunnyadó lelkét és benne a reményt. Megrohanják az emlékek: ahogyan először táncolt feleségével, Maureennal, az esküvőjük, az apaság öröme, és miközben emlékezik, lassan megbékül a veszteségekkel, a mulasztásokkal is.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2023
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634997665 · Fordította: Lázár Júlia · Illusztrálta: Andrew Davidson
>!
Maxim, Szeged, 2013
316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632612539 · Fordította: Lázár Júlia · Illusztrálta: Andrew Davidson
>!
Maxim, Budapest, 2013
316 oldal · ISBN: 9789632612577 · Fordította: Lázár Júlia · Illusztrálta: Andrew Davidson

2 további kiadás


Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Harold Fry · Maureen Fry


Kedvencelte 32

Most olvassa 20

Várólistára tette 286

Kívánságlistára tette 188

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Egyszerű. Megható. Gyönyörű. ♡
Ha addig nem is tartott az olvasása, mint Harold Fry vándorútja, de azért jelentős megállókkal és komótos lassúsággal sikerült végigkísérni a történetet.
Van amin nem lehet „végigrohanni”.
Megvettem, hogy befejezhessem és továbbadhassam valakinek, akinek úgy éreztem, szüksége volt rá. Nem olvasta, nem olvassa, bár még mindig szüksége lenne rá. A szükség nem mindenkivel bontat törvényt törvényszerűen. Fafejű. Visszaveszem. Jobb helye van egy molynál.

2 hozzászólás
kratas P>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Ismerd meg önmagad, fogadd el a veszteségeidet és élvezd az életet.
Íme a könyv tartalma egy mondatban.
De ennél sokkal többet kaptam tőle és szerintem másoknak is adhat még, ha olvasás közben apró szüneteket tartva hajlandóak vagyunk felülvizsgálni saját életünket.
Ja, klisé, tudom, ez is, de 'A végén csak az számít, hogy szerettél.'.

Kabódi_Ella P>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

"…egy egészen hétköznapi ember is vágyhat rá, hogy valami különlegeset vigyen véghez, anélkül, hogy erre képes lenne logikus magyarázatot adni.

Erről a könyvről, illetve a folytatásáról ugyan blogbejegyzést nem tervezek írni, de véleményezni mindenképpen szerettem volna őket.

A Harold Fry valószínűtlen utazása igazából a lélek nem is olyan valószínűtlen utazása. A bűnbánásé, a hiányé, a gyászé, az ego nélküli önigazolásé. Egy sokat megélt idős úr elhivatott küldetése ez. Valójában nem egy nőért gyalogol, de ezen kívül semmi többet nem árulnék el, mert az már erősen spoileres lenne.
Őszintén megmondom, féltem kicsit ettől a regénytől, mert korábban a Levendulaszoba hatalmas érzelmi csalódást okozott nekem, és valahol a fejemben önkéntelenül is ezt az élményt társítottam ehhez a könyvhöz. Most már tudom, ennek semmi alapja nem is volt soha. Ez a könyv csodálatos. Felemelően erős próza egy elszánt zarándok gyönyörű és szomorú, vezeklő vándorútjáról. A lelkünk együtt utazik Harold Fry-jal, és kanossza-járása átértékel bennünk valamit, felnyit bennünk valamit, megérint bennünk valamit.
A nyelvezet meglepően gazdagon szépirodalmi, mégsem lépi át azt a súlyos korlátot, amitől már élvezhetetlen, öncélú, pózoló irodalmiság lesz belőle. Könnyen gördül, visz magával, felkavar, és megsimogat.
Hálás vagyok érte, hogy a hype tökéletes hiánya ellenére mégis a látókörömbe került. Harold Fry sokkal többet adott nekem, mint amennyit vártam tőle. Mosolyt, könnyeket, megértést, belső utat. És tanított közben engem: szeretetről, türelemről, elfogadásról, de önbüntetésről és önsorsrontásról, megbocsátásról, összetartozásról, és a tartozás természetéről is. Arról is, persze, hogy sosem késő változtatni, és hogy az elindulás nem egyenlő a távozással, meg hogy az utazás valójában nem távolodás, hanem közeledés. Szerettem Harold Fryt. Őszintén nagyon megszerettem az útja során. Szurkoltam érte. A végkicsengés tökéletes megelégedésemre szolgált. Ez a csodálatos, idős úriember levetette végül a magára vállalt poklot, és megfordította sorsa kerekét. Kínkeserves vállalkozás volt, mindenképpen, de senki sem mondhatja, hogy nem volt célja, tétje és értelme.

dokijano>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Szép nyelven megírt regény, bár a névelírásokat (lásd @Mariann_Czenema értékelését) valóban kiszűrhette volna egy szemfüles lektor.
Ezt a regényt szerintem azok tudják igazán értékelni, akik átéltek már kellő mennyiségű nehéz helyzetet, és/vagy azok, akik rendszeresen gyalogolnak (futnak, bicikliznek) egyedül, mesterséges zajforrások nélkül. Amikor nemcsak a környezetük változásában gyönyörködhetnek, hanem el tudnak merülni a saját emlékeikben, gondolataikban is.
Nem egy egyszerű utazással van dolgunk. A nyugdíjas angol úr egy rövid levélben értesül régen látott kollégája halálos betegségéről, és ez arra indítja, hogy némi tépelődés után gyalog nekivágjon az útnak, meglátogassa a 900 km-re fekvő betegágyán. Ez az elhatározás (meg az ezt követő gyaloglás) volt az a momentum, ami miatt elhoztam a könyvtárból a könyvet. Jó néhány angolt ismerek abból a korosztályból is, amelyet Harold képvisel, de egyikről sem tudom elképzelni, hogy csak úgy (számomra felelőtlenül) nekivág az útnak, kockáztatva a saját testi épségét, és elutasítva a józanabbul gondolkodó felesége segítő kezét is. Valami súlyos indok kell legyen a háttérben, ami nyomasztja az embert, ha erre adja a fejét. (Én biztosan visszafordultam volna a falu végéről, hogy legalább elbúcsúzzam a feleségemtől, és valami strapabíró cipőt és öltözetet öltsek magamra, nem beszélve apróbb higiéniai eszközökről egy kis hátizsákban.) Az elején még nem tudjuk, mi lehet ez a lelket terhelő emlék, de az út során sok minden előkerül főhősünk múltjából. Jó dolog elmerengeni a régi döntéseinken, még ha fájdalmas sebeket tép fel közben az ember, akkor is. Az első 50-60 km-es útját viszonylag részletesen leírja. Bíztam benne, hogy újra láthatom Harold szemén át a közép-angliai tájat is, ahol én is jártam. De sajnos csalódnom kellett, mert azon a szakaszon már idegenek csapódtak hozzá, akik nagy része csak ki akarta használni a média figyelmét, és ráakaszkodtak Haroldra. A velük való küszködés lekötötte az öregúr energiáját, a környezete figyelésére már nem futotta. Ez a rész nem is tetszett annyira, mint az előzőek és a regény vége. Az a vége, ami rendesen meggyomrozza az embert. Az már megint Haroldról szól, a tépelődéseiről, meg arról, lehet-e még kihozni valamit az elpuskázott lehetőségekből.

szucsiani P>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Harold a zaklatott, szeretet nélküli gyermekkor élményét továbbviszi a saját családjába. Hiába szereti a feleségét, később a fiát is, nem tudja jól kezelni a mindennapok problémáit, nem tudja az érzelmeit kimutatni. Sajnos nem tudtam megkedvelni, számomra túlzottan gyenge ember, aki csak sodródik, s nem vállalja fel tette következményét.
Sok olyan házaspár van, akik egy tragédia után egymást támogatják, segítik, de sok olyan is akiknek tönkremegy a házasságuk, mert nem tudják feldolgozni. Nem értem, hogyan lehet hosszú évekig úgy élni egymás mellett, hogy semmit nem tisztáznak és beszélnek meg.
Ez a váratlan utazás bár látszólag Queenie miatt történik, valójában vezeklés Harold számára. A hosszú gyaloglás alatt végig tudja gondolni az életét, s feldolgozza az évekig elfojtott problémákat, az elkövetett hibákat. Nemcsak számára hoz megbékélést, hanem a feleségének is.
Tetszett, de mégis hiányérzetem maradt utána. Kíváncsi vagyok a folytatására, hogy milyen lesz Queenie szemszögéből megismerni az eseményeket.

3 hozzászólás
Mindian>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Szívbemarkoló utazásra invitál Harold Fry ebben a mélységesen szomorú, ugyanakkor életigenlő történetben. A hit, a remény, a vezeklés motorja hajtja ezt a különleges öregurat, hogy elérje célját és meglátogassa régi, haldokló barátját Quinney-t, ezzel motiválva őt az életben maradásra. A hosszú út során számot vet életével, gyerekkori traumáival, saját szülői szerepének hiányosságaival, a házasságával, emberi kapcsolataival. Az esendő ember alakja olyan közelségbe kerül, hogy feltételezem nincs olyan olvasó, aki ne akarná megfogni Harold kezét és akár szavak nélkül, a természet szépségében elkerülve végigkísérni őt az úton. Sokszor meg kellett állnom, hogy Haroldhoz hasonlóan letöröljem az észrevétlenül felbukkanó könnyeimet. Lélekemelő olvasmány, erősen az önismeret gyakorlására sarkall. Rachel Joyce gondolatai és hősei nagy valószínűséggel sokáig velem maradnak.

Gyöngyi0309>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Gyönyörű történet volt, nem is gondoltam volna mennyire. A Levendulaszoba ugrott be róla, noha csak az utazás a közös a két könyvben. Nagyon igényesen megírt könyv, a fordítás is kiemelkedő. Nem hosszú, mégis százezer oldalnyi mondanivalója van. Nem kell róla ódákat zengeni, nem is tudnék, magáért beszél, olvassátok, ettől is gazdagabbakká váltok. Érdemes figyelni az írónőre a jövőben.

Véda P>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Cipelem a semmit végtelenül. Mért oly nehéz?….mert végtelenül üres.
Aztán, ha szépen végigjárod az utad, rájössz, mi szippantott be ebbe az ürességbe, mint a vákum, és mi az ami széppé tette. Teszi.

fukszia>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Csodálatos könyv!
A felszínen egy angol úr a hitre támaszkodva, hogy megmentheti volt kolléganőjét a haláltól, zarándok útra indul. A „felszín” ezt a különös és kalandos utazást írja le, kiemelve a csüggedés és a lelkesedés hullámzását, egy idős ember magányos útján.
A felszín alatt azonban sokkal mélyebben, ott húzódik Harold múltja. A soha fel nem dolgozott múlt, a ki nem mondott szavak, az eltitkolt igazságok és mindaz, amitől zátonyra futott Harold családi élete. Még mindig ragaszkodik az asszonyhoz és talán minden rendbe jöhet még a végén…., sor kerülhet az elhallgatott múlt tisztására….

Lori_ P>!
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Kedves könyv, bájos történet. Fontos gondolatok vannak benne, amit érdemes megszívlelni és végiggondolni. Aki egy szívet melengető történetet keres, ebben a könyvben megtalálja.


Népszerű idézetek

szallosas P>!

Nem élet az, amit szeretet nélkül élnek.

148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · szeretet
She_Wolf>!

Az élet egészen más, ha keresztülsétál rajta az ember.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · séta
hajnalikod>!

Az emberek tejet vesznek, benzint töltenek az autójukba, vagy épp levelet adnak föl. És senki nem tudja, milyen ijesztő terhet cipelnek belül.

92. oldal

dokijano>!

Csillagok szúrták át az éjszakai égboltot, jött egyik a másik után, tőlük reszketett a növekvő sötétség.

60. oldal, 5. fejezet - Harold, a pultos, a nő és az étel (Maxim, 2013)

Róka>!

Elképesztette a felismerés, hogy az emberek valószínűleg azért vásárolnak csecsebecséket a szent helyeken, mert nem tudják, mi egyebet kezdhetnének magukkal, mikor odaérnek.

87. oldal

Chöpp >!

Megtanulta, hogy éppen az emberek kicsinysége tölti el csodálattal és gyengédséggel, és persze az ebből eredő magánnyal. A világ emberekből áll, akik egyik lépést teszik a másik után, és az élet csak azért tűnik néha közönségesnek, mert aki éli, már olyan régóta tesz így. Harold már nem tudott úgy elmenni egy idegen mellett, hogy ne tudatosította volna magában, mindenki egyforma és közben egyedi is, hogy éppen ez az emberi lét dilemmája.

158. oldal

naszbarbi>!

De talán éppen erre van szüksége a világnak. Kicsit kevesebb józanságra és kicsit több hitre.

194. oldal

gyorfipeter P>!

– Van, akinek az evés is komoly nehézséget okoz. Vagy a beszéd. De a szeretet is. Mindegyik lehet nehéz.

AnnaSz>!

Az emberek tejet vesznek, benzint töltenek a kocsijukba, vagy épp levelet adnak föl. És senki nem tudja, milyen ilyesztő terhet cipelnek belül. Hogy micsoda természetfeletti erőfeszítés normálisnak mutatni magukat, vagy megtenni azt, ami egyébként könnyűnek és hétköznapinak látszik. És milyen magányos küzdelem ez.

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Harold Fry sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje
Ka Hancock: Üvegszilánkon táncolni
Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje
Oddfríður Marni Rasmussen: Addig nem
John Marrs: A hazugság ára
Jo Callaghan: Egy szempillantás alatt
L. J. Shen: Az ördög feketét visel
Kate Eberlen: Miss You
Sarah Penner: A méregkeverő patikárius