Csodaidők 3. – Árulás 174 vélemény

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az Alfa elfoglalása utáni pár év tűzszünet lehetőséget adott arra, hogy hőseink – amennyire lehet – rendezzék az életüket. Judy, aki régi nevén rejtőzött el, a CSU-1-en tanul, Giin a szabad államok kormányaiba beépült SE-tagokra vadászik, Yaan pedig két kislányát neveli a feleségével. A háború azonban újra fellángol, és hamarosan mindhárman a csatatéren találják magukat, ráadásul nem is mindig az egymással szembenéző seregek soraiban.
A háború alakulását a háttérben zajló árulások legalább annyira befolyásolják, mint maga a harc, de a politikai színtér mellett a Raas családnak szembe kell néznie saját árulóival is, és van, akit végül azok árulnak el, akikre az életét is rábízta volna.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
| 9789630674706 | 406 | Ugrás |

Sorozatpolc
A sorozat kötetei:
- Raana Raas: Csodaidők 1. – Az ogfák vöröse
- Raana Raas: Csodaidők 2. – Kiszakadtak
- Raana Raas: Csodaidők 3. – Árulás
- Raana Raas: Csodaidők 4. – Hazatérők
Most olvassa 1
Várólistán 65
Kívánságlistán 41
Elcserélné vagy eladná
Aktuális kihívások
| Kihívás | Résztvevők | Véget ér | |
|---|---|---|---|
| Olvassuk el (újra) a Csodaidők köteteket! | ★ | 115 | 2012. december 31., 23:59 |
| Utazzunk az időben! | ★ | 192 | 2012. december 31., 23:59 |
| No.1 – Melyik a kedvenced? Válassz! De csak egyet!!! | 153 | 2013. április 30., 23:59 | |
| Csillagos kihívás | ★ | 71 | 2013. május 10., 22:50 |
| Támogassuk a Molyos írókat! | ★ | 121 | 2016. december 31., 23:59 |
Népszerű értékelések
Ez egy nyílt(had)üzenet. Örök harag , amíg a kezembe nem kerül a negyedik. Kialvatlan, karikás szemek, elmondhatatlan érdeklődéssel kevert feszült izgalom a tetőfokán, erre…. na tudod @Eta, ez nagyon övön aluli volt;) (karbafontkezűdurcás szmájli)
64 kommentPont így befejezni egy könyvet… Úristen, most tavaszig várni kell. Ez gonosz dolog. Azt hittem, hogy a 2. könyv után végre minden világos, de nem, újra kell értelmezni sok mindent. És hogy a szereplők is milyen változáson mennek keresztül… Nagyon tetszett, hogy nem rögtön folytatta a történetet, hanem egy pár év eltelte után. Még mindig nem értem miért nem látom eme csodás tetralógia reklámjait a metrón. Ha rajtam múlna kötelező olvasmányként olvastatnám a sulikban. Megvan benne minden. Család, hagyományok, vallás, faji megkülönböztetés, politika, háborúk, minden, amit illene tudni egy mai fiatalnak. És fogadni mernék, hogy sokaknak sokkal jobban tetszene, mint pár divatjamúlt agyonolvasott értelmetlen kötelező olvasmány. Szomorú vagyok hogy vége lett, de tavaszig elütöm az időt az irodalom többi csodás remekével.
20 kommentNehéz úgy szuperlatívuszok nélkül írni egy könyvről, melynek még napok múlva is a hatása alatt vagy.
Bámulatosan bogozódnak a szálak, szét- és összefutnak, egy részét sejted, még a többi elképedve tör rád. Régóta megválaszolatlan kérdések kapnak választ, s egyben átadják a helyüket fél tucat másik kérdésnek. Aki elment, visszatér, aki itt volt, már vissza se néz.
Néha többet tudsz, mint a szereplők maguk, néha pedig csak pislogsz, és kapkodod a fejed.
Zajlik a háború, és nem mindig tudsz dönteni arról, melyik is a helyes oldal, vagy helyes-e az, ha nem választasz, és kimaradsz.
Együtt izgulsz Judyért, Yaanért és Giinért, hogy kiderüljön, jól döntöttek.
Lebilincsel.
Elvisz oda.
Ritka gyöngyszem ez, forgassátok, olvassátok.
a 2. rész után -ami kicsit elfárasztotta-lefárasztotta-átalakította az agyamat- ez a 3. megközelítette tetszésben az első részt, bár annak hangulatát, rám mért pozitív csapását nem tudta behozni, legyőzni, utolérni.
Őszintén bevallva: nehezen veszem a háborús akadályokat, a Decaront néha Dekameronnak olvastam, akkor felhúzott szemöldökkel feltettem magamnak a mivaaaaan? kérdést, és újraolvastam, szóval a sok csata, haditervek, alfák miatt a befogadásom nehézkesebb, de könyvben megjelenő érzelmi-emberi-kaveni-rokoni- raas-i szálak lenyűgöznek, és mint a nénikék a tiffanyt lapozgatva és értelmezve falom a sorokat és minél előbb tudni akarooom, mi is lesz.
S bár elhatároztam tegnap, hogy gyorsan el is olvasom a 4.kötetet, aztán ma mégis másra vágytam, aztán most mégis a 4re vágyom.. szóval a fene tudja, hogy egészen pontosan mi zajlik bennem a csodaidőkkel kapcsolatban, de azt pontosan tudom régóta, hogy Yaan nekem olyan, mint Piton…. szeretem <3
Ne azt kérdezd, hogy miért történt veled az, ami megtörtént, mert erre a kérdésre nincs válasz. Azt kérdezd: miért éppen most történt? És megláthatsz valamit Isten akaratának szálaiból, amelyek az egész világot összetartják.
Még mindig képes az érdeklődést fenntartani a szereplői iránt. Az emberi kapcsolatok egyszerűen bonyolultak. Az árulás létezik, miközben igazából csak az érem különböző oldalán vagyunk. Melyikünk igaza az igazabb. Melyikünk kiindulási pontja a valóság. Ha ismerünk minden információt, akkor látjuk, hogy mi az igazság. Ha nem ismerünk minden információt, akkor vakon érzünk. Mennyire bonyolulttá tudjuk tenni az életünk, és mennyire tud beleszólni ebbe a másoké. Na, megyek hazatérni.
Volt, aki azt állította, a Csodaidőkben az író élete tükröződik… De én, aki Etával együtt nőttem fel, bizton állíthatom, hogy nem volt csillagháború, űrhajó és kommuna sem az életünkben. Lázadás és tűzszünet időnként igen :).
Aki eddig nem olvasta, várja meg a negyedik kötetet, különben megszívja, hogy várnia kell. Megjelenés: május 29.
2 kommentAmit a második kötethez írtam, még minidig áll:
„Feltűnően sok benne a hiba: vesszők hiányoznak, vagy éppen rossz helyen vannak, mondatszerkesztési bakik tarkítják, még néhány nyelvhelyességi probléma is előfordul. Azért zavaró ez, mert a hibák megakasztják az olvasást, és ez az élmény rovására megy. Ennek ellenére még mindig imádom, és nagyon remélem, hogy megér majd második (meg harmadik, meg negyedik…), javított kiadást is. Ha rajtam múlik, meg fog, sokaknak ajánlom ugyanis.”
De ki szeretném egészíteni azzal, hogy miért is imádom: engem az fog meg, hogy mennyire emberi a történet. Az űrben lakó emberiség, a bolygók, a technika, a jövő megfoghatatlansága számomra csak egy keretet adnak egy nagyon is megfogható, valóságos történetnek. Szívszorító az, ahogy az emberi küzdelmeket és érzéseket mutatja be az író, de sok-sok értékes gondolatot is olvashatunk.
Semmi kétség; a lakatlan szigetre ezt a könyvet vinném magammal. Ezek a csűrök és csavarok benne… hihetetlen! Na meg ez; hogy lehet valaminek ennyire jól kitalált vége?
Bővebben: http://karcoltlapok.blogspot.com/2010/07/csodaidok-3-arulas.html
Maxcsillag meg még szívecske is jár ennek a könyvnek.
De: többé nem kezdek bele olyan könyvbe, aminek még nem jelent meg az utolsó kötete…:)))
Népszerű idézetek
Ne azt kérdezd, hogy miért történt veled az, ami megtörtént, mert erre a kérdésre nincs válasz. Azt kérdezd: miért éppen most történt? És megláthatsz valamit Isten akaratának szálaiból, amelyek az egész világot összetartják.
368. oldal
…Az élet megtanított arra, hogy az igazság trükkös dolog, és sokszor csak a nézőponton múlik. …
382.o.
Szólj, ha úgy érzed, szólnod kell, de semmiképpen ne hallgass, amikor senki más nem áll fel azok érdekében, akiknek nincs szavuk.
41. o.
A felelősség határait nem a képességek jelölik ki, hanem a lelkiismeret. Csak azért vállalhatsz felelősséget, amit a lelkiismereted megenged. De jusson eszedbe minden döntéskor: nem csak a döntést, hanem annak természetes következményeit is magadra vállaltad…
347.o.
– […] Az élet megtanított arra, hogy az igazság trükkös dolog, és sokszor csak a nézőponton múlik.
20. fejezet - Giin, 382. oldal
Búcsúzás után Judy még egy darabig ott ült az üres holomező előtt. Úgy fájt a szíve, hogy majd beleszakadt, hiába is mondták az orvosok, hogy a szív nem tud fájni. Nincsenek benne érzőidegek.
Talán tényleg nincsenek, mégis, az a fájdalom, amit az ember a szívében érez, sokkal nagyobb tud lenni, mint bármilyen más, fizikai fájdalom.
78. oldal
Nem származásunk, hanem döntéseink árulkodnak arról, kik vagyunk.
278. oldal
– Isten világa úgy van megteremtve, hogy a legtöbb dolog magában hordozza a következményét, vagy más szemszögből nézve a jutalmát, illetve büntetését. Így például azok a gesztusok és jó cselekedetek, amelyeket nem valamilyen hátsó szándékból teszünk, megbecsülést és végső soron szeretetet gerjesztenek, míg a bűn, bármilyen díszben érkezik is, bizalmatlanságot és távolságtartást szül….
388. oldal
– Hagyjuk – intette le Judy ingerülten. – Mesélj inkább, mivel töltöd itt az idődet.
Gromon látszott, hogy még folytatná a témát, de rövid gondolkodás után megadta magát, és szemében megint jókedv csillant.
– Időtöltés?! Fekszem az ágyon, és várom, hogy újabb ókori betegségeket regisztráljanak rajtam.
– Mit szólnál egy esti sakkhoz? Átkötöm a műszereidet, és akkor kényelmesen elfér a detád is. Ugye nem kell kivetítés?
– Nem hiszem, hogy itt bárki is kíváncsi lenne rá.
Mindketten elmosolyodtak.
– És te? Mit csinálsz ma? Máris dolgozni mész?
– Dolgozni? – kérdezte Judy megjátszott felháborodással. – Nem. Bemegyek a városba és élvezem a szabadnapomat. Holnap reggel kezdek. De este átjövök, és ha akarod, vacsorázhatunk együtt, aztán játszunk.
– Milyen romantikus! Vacsorameghívás! És hogyan gondoltad? Benyomsz valamit intravénásan?
– Én inkább a gyomorszondára gondoltam…
73. oldal
Bármilyen furcsán hangzik is: a jövőbe tisztábban láthatunk, mint a múltba. Ezt igazolja, paradox módon, az egész emberi történelem. És ezért mondja Nagy Andreas, hogy az élet olyan egyirányú utca, ahol legtöbbször még a hátrapillantás sem lehetséges: mert nem a múltat látja meg az ember, hanem az emlékeit és hagyományt.
389. oldal





