Az ​emlékeztetés helyei – Emlékművek és politika 1 csillagozás

Pótó János: Az emlékeztetés helyei – Emlékművek és politika

Az ​emlékművek eredeti funkciójuk szerint az emlékezet, az emlékezés helyei. Ideális esetben a múlt olyan személyeit, eseményeit örökítik meg maradandóan, akiknek és amelyeknek a nemzeti emlékezet kiemelkedő jelentőséget tulajdonít. Felállításuk pedig nyílt teret, helyet biztosít a személyes, spontán vagy szervezett emlékezésre. Van azonban egy fajtájuk, nevezetesen a politikai emlékművek, amelyeknek semmi közük a nemzeti emlékezethez, létrejöttüket kizárólag aktuális politikai szándékoknak köszönhetik, felállításukkal pedig a politika célja nem az emlékezés helyének megteremtése, hanem a társadalom állandó és direkt emlékeztetése, vagyis színtiszta politikai propaganda. Ezek az emlékművek szoktak aztán tömegesen áldozatául esni a politikai célok gyökeres megváltozásának, azaz a rendszerváltásoknak. E kötet fejezetei ezt a folyamatot mutatják be a budapesti szobrok sorsát követve. A könyvet sok kép illusztrálja, bemutatva többek között a Sztálin-szobor pályázatára készült… (tovább)

>!
Osiris, Budapest, 2003
310 oldal · ISBN: 9633895049

Enciklopédia 3


Várólistára tette 3


Népszerű idézetek

Mária P>!

A köztéri szobor terminus – mint neve is mutatja – nyilvánosan, “köztéren” (utca, park, tér) az állandóság igényével elhelyezett, maradandó anyagból kivitelezett plasztikai akotást jelent.

17. oldal

Mária P>!

A köztéren elhelyezett alkotásoknak – funkciójuk szerint – két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik csoportba a díszítő szobrok tartoznak. Ezek feladata csupán egy adott hely díszítése, humanizálása, “emberi léptékűvé” tétele, az “urbanisztikai erővonalak” csomópontjainak hangsúlyozása. […]
Mivel e szobroknak díszítő funkciójukon túlmutató, szimbolikus, “aktuális” jelentéstartalmuk nincs, a politikai rendszer és a díszítő szobor kapcsolata elsődlegesen a mű formai elemeire korlátozódik. […]
A köztéri alkotások másik csoportját az emlékművek képezik. A szakirodalom és korunk emlékmű-állítási gyakorlata két altípusokat különbözteti meg: az emlékmegőrző alkotásokat és a politikai emlékműveket. Az emlékmegőrző kompozíciók, a portréemlékművek vagy emlékszobrok is tulajdonképpen “politikai” emlékművek – vagy másik tipologizálás szerint nemzeti emlékművek –, csak a hatalom szempontjából sokkal kisebb a politikai jelentőségük, mint a par excellence politikai emlékműveké. Ármeneti típust képeznek tehát a díszítő szobrok és a politikai emlékművek között.
A témánk szempontjából legfontosabb politikai emlékművek feladata elsősorban a “hagyományőrzés”, mégpedig azon legjelentősebb történemi személyek, események kultuszának éltetése, akiknek és amelyeknek a fennálló politikai rendszer a hagyományok sorából kiemelkedő jelentőséget tulajdonít. Ennek megfelelően mind méretük, mind elhelyezésük aktuális “jelentőségüket” mutatja.

18-19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlékmű · politika · szobor

Hasonló könyvek címkék alapján

Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Gorka Eszter: Várni foglak
Boros Géza: Szoborpark
Harsányi Gábor: Botrány a sportcsarnokban
Stróbl Alajos (szerk.): Az Andrássy út mentén
Pál István – Szabó Csaba: Budapest közlekedésfejlesztése a politika napirendjén 1957–1990
Susan Faludi: Előhívás
Varsányi Erika: A Szociáldemokrata Párt várospolitikája Budapesten a két világháború között
Varjas Endre: Koncz Zsuzsa
Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt…