Kína ​története 8 csillagozás

Polonyi Péter: Kína története Polonyi Péter: Kína története

A Holdról szabad szemmel egyetlen emberi alkotás vehető ki Földünk felszínén: a kínai Nagy Fal. A 6700 kilométer hosszú vonulatot még időszámításunk előtti századokban kezdték el építeni, hogy megvédjék vele a Mennyei Birodalmat a nomád népek támadásaitól.
A Nagy Fal védett, de el is szigetelt. Hangsúlyozta azt a távolságot, amely Kínát a világ többi részétől elválasztotta. És kialakult a bezárkózás világszemlélete, sz országot körülölelő \szellemi\ Nagy Fal\
Polonyi Péter könyve a pekingi előember korától napjainkig tekinti át ennek az ősi civilizációnak a történelmét és persze azokat a folyamatokat, amelyek a mai Kínát – a világ legnépesebb, egyszersmind legmerevebb berendezkedésű országból – friss szemléletű, dinamikusan fejlődő, népének perspektívát kínáló nagyhatalommá formálják.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Maecenas történelem Maecenas

>!
Maecenas, Budapest, 1994
316 oldal · ISBN: 9638469331
>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988
228 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631156206

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

tengshilun I>!
Polonyi Péter: Kína története

Még mindig alapmű azok számára, akik nem ismerik a kínai történelmet, azóta azonban egyes területeken jelentősen változott akár a tudományos, akár a közéleti Kína-kép. Ez egyetlen okból adódik: az idő múlásából, mely során Európában összeomlott a kommunista rendszer, míg Kínában még mindig uralkodó elvnek számít. Sajnálom, hogy az utolsó pár tíz oldalt áthatja a szokásos marxista történetírásból megszokott stílus, annak megszokott kifejezéseivel, és a tendálással, hogy azért mégiscsak a szocialista berendezkedés a legjobb ezen a Földön. De ettől függetlenül is érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

Cicu>!

A fennhatósága alatti területeken ugyanis két, egymással vetélkedő hatalmi csoportosulás alakult ki. Az egyiket Lü Pu-vej vezette, aki egyetértett ugyan Kína egyesítésének célkitűzésével, de a „törvénykező” Sang Jang kereskedőellenességével nem. A másik csoportot az anyakirályné bizalmát élvező Lao Tu eunuch vezette. Neki a hatalomvágyon kívül nem volt politikai indítéka, de volt az anyakirálynétól két gyereke. Ami viszont arra mutat, hogy nem volt egészen eunuch.

35. oldal (Maecenas Könyvkiadó, 1994)

3 hozzászólás
Limitáltan_gondolkodó I>!

Délebbre a kígyótestű, emberfejű, veres hajú szörny, Kung-kung pusztított, akit Csuan-hszü hérosz tett ártalmatlanná. Kung-kung dühében nekirohant az ég északnyugati tartóoszlopának. A föld azóta délkeletnek lejt (ezért folynak arra a vizek), az ég pedig lehajlik északnyugat felé (azért haladnak arra az égitestek).

8. oldal

1 hozzászólás
Cicu>!

A tényleges hatalom az anyakirályné és Lü Pu-vej kezében összpontosult. El is terjedt a pletyka, hogy az ifjú királynak nemis Csuang-hsziang az apja, hanem Lü Pu-vej. Teherbe ejtett egy csaóbeli táncosnőt, majd rátukmálta mit sem sejtő barátjára. Nem csoda hát, hogy az anyakirályné és a kancellár ilyen jól megértik egymást. Az ilyen dolgokban manapság is nehéz igazságot tenni, nemhogy kétezer év távlatából.

35. oldal (Maecenas Könyvkiadó, 1994)

Cicu>!

A fővárosban belviszály tört ki, a kancellár végzett a császárral, hogy annak unokaöccsét ültesse a trónra. Az új császár viszont a kancellárt tette el láb alól.

42. oldal (Maecenas Könyvkiadó, 1994)

1 hozzászólás
Cicu>!

Mivel ezzel sem érte be, i.sz. 9-ben palotaforradalmat hajtott végre, és maga ült a trónra. Letaszította a Han-házat, és Hszin (Új) néven saját dinasztiát alapított, bár bízvást nevezhette volna réginek is, mert megalakításával hatalmas lépést tett visszafelé a történelemben.

46. oldal (Maecenas Könyvkiadó, 1994)

1 hozzászólás
Laohu>!

Teng és vezérkara bridzsel. A verseny alapszabálya az volt, hogy a játékban részt vevő négy személy összéletkora legfeljebb 200 év lehetett.

255. oldal

Laohu>!

Mivel a japánok ebben az időben mindössze tizenhatezer katonájukat állomásoztatták a térségben, elképzelhető, hogy úgy gondolták, elegendő a határozott fellépés, és a kínaiak most is beadják a derekukat. Ezúttal azonban nem így történt. Csang Kaj-sek a japán terjeszkedéssel szembeni határozott fellépést követelt, s a nemzetközi önbecsülésre régen látott szép példát adva július 17-én nyilatkozatban jelentette ki: „Ha megkezdődik a háború… minden embernek harcolnia kell a japán hódítókkal a szülőhaza védelmében.”

210. oldal

Laohu>!

1984-ben Nagy-Britannia és a Kínai Népköztársaság nyilatkozatot írt alá arról, hogy Hongkong 1997-ben visszakerül az anyaországhoz. Ekkor jár ugyanis le az a szerződés, amely a Kowloon-félszigetet 99 évre az angoloknak adta, mivel pedig enélkül ma a koronagyarmat mit sem érne, a britek beleegyeztek egész Hongkong visszaadásába.

248. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ann Paludan: Kínai császárok krónikája
Dušan Kováč: Szlovákia története
Anderle Ádám: Spanyolország története
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok
Anderle Ádám: Latin-Amerika története
David Birmingham: Portugália története
Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918–1919-ről
Ecsedy Ildikó: Kínai császárok és alattvalók
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón