!

A Metallica sztori 11 csillagozás

Polgár Péter: A Metallica sztori
Könyvtár

A Metallica az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású, legsikeresebb és egyben legismertebb heavy metal együttese. Lemezeik (Master of Puppets, Ride the Lightning, Kill 'em All) mérföldkövek a rock történetében. Közel 100 millió példányt értékesítettek albumaikból, világszerte zenekarok százai és ezrei utánozzák stílusukat és zenéjüket. Nem mindennapi pályafutásuk során szinte mindent elértek, amit egy magukfajta külvárosi srácokból verbuválódott banda csak elérhet.
Egyes lemezeikkel (Black album, S&M, St. Anger) a fogyasztói társadalom olyan rétegeihez is megtalálták az utat, amelyet előttük még soha senki sem.
Nincs olyan hely a Földön, ahol ne ismernék a Metallica nevét – ha koncerteznek, még ma is tízezrek kíváncsiak rájuk, hiszen fontos társadalmi eseménnyé vált minden turnéjuk.
Egyes lemezeik (Load, Reload) és kőkemény üzleti magatartásuk (pl. perek a fájlmegosztók ellen, a menedzsment kíméletlen profitmaximalizálása, illetve a tény, hogy hozzávetőlegesen kb.… (tovább)


Hirdetés

Várólistára tette 1

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
psn
Polgár Péter: A Metallica sztori

Meglepően jó. Az elején egyáltalán nem is zavart, hogy a koncertek setlistjeit ennyire részletesen taglalja, utána is csak azért, mert más értékelésénél olvastam.
Az olvasmányos részek tényleg jobbak, és pár saját vélemény is jót tett volna neki.
Mindezek ellenére nem bántam meg, hogy elkezdtem…

+
>!
balage79
Polgár Péter: A Metallica sztori

Az első könyv, amit a számomra kedves zenekarról olvastam, így nincs összehasonlítási alapom. Számos új információval, részlettel gazdagította a bandáról alkotott képemet, de szerintem szükségtelenül részletes az összes létező turné és azok setlist-jeinek ismertetése. Helyette elfért volna még pár személyes sztori róluk. Ja, és máskor javítsuk ki a sok elírást, elgépelést…

++
>!
Enke
Polgár Péter: A Metallica sztori

Érdekes volt egybe olvasni a Metallica történetét, aminek egy részét, hírekből tv-ből, stb végigkövethettem.
A könyv maga viszont nem túl érdekes, illetve engem a melyik koncerten milyen dalokat játszottak része nem nagyon érdekelt, bevallom ezeket a részeket át is lapoztam.
Legjobban a tagokkal kapcsolatos írások, vélemények érdekeltek, amiből ugyan kaptam valamit, de elég keveset.
Végül is összefoglalta az eseményeket mindenféle különösebb véleménynyilvánítás, belemagyarázás nélkül.

+
>!
mohapapa I
Polgár Péter: A Metallica sztori

Legrosszabb példája a monográfia-irodalomnak. Szikár tények, felsorolásszerű események, semmi értékelés, semmi szubkejektív vélemény, semmi lemezkritika, semmi… Kár.

+
>!
Morn
Polgár Péter: A Metallica sztori

Ez az igen kevés csillag Polgár Petinek köszönhető. Reméltem, hogy még ha csak ilyen kis vékonyka, olcsócska, silányabb Metallica könyvet veszek a kezembe, azért érdekfeszítően felvilágosít egyik kedvenc zenekarommal kapcsolatosan. Akadtak plusz információk, el tudtam helyezni dolgokat az időben, némi érdekesség is történt – karcolgattam is, csak aztán azt meg is untam, úgyhogy inkább hagytam a francba. Azonban a stílusa… nagyon idegesítően ír. Leírja, hogy ki mikor látta meg a napvilágot, próbál komoly lenni, majd laza, hogy hányan fikázták a bandát, meg persze nagyon zeneértő is lenni, mikor össze-vissza dobálja a különböző kifejezéseket a dobjátékra. Irritáló volt. Nem tud normálisan angolul, legalábbis alap lenne, hogy ami regény, az regény maradjon, és ne józan paraszti ésszel fordítsa novellának. Folyton kiemelt és dőlt betűzött, de egy rakat mindent, a végén már szerintem ő maga sem tudta eldönteni, mit akart fontossá tenni és mit nem, csak úgy rakjunk ide egy dőlt betűt, mert jól néz ki oszt cső. Néhol nagyon húzta, néhol meg nagyon száraz volt, mikor szinte egy bekezdésben gyorsan lenyomta egy album anyagára vonatkozó dolgait, és ömlesztette a dalcímeket. Képek terén zavart az, hogy nem voltak képaláírások, még a végén sem, néhol pedig jól jött volna, főleg, hogy fekete-fehér a könyv. No meg Trujillo még tagja sem volt a Metallicának, mikor róla meg közös képeket rakott a szövegbe, hogy valamilyen képekkel feldobja. Erre azért odafigyelhetett volna.
Azért el lehetett olvasni és lehetett némileg informálódni, ha az ember el tudott vonatkoztatni az idegesítő dolgoktól – hallgatta közben a Metallicát.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
psn

Az [Metallica (The Black Album)] albumot egy lendületes dal, a Struggle Within zárja. Lars: „James ehhez a nótához írta utoljára a szöveget, és addigra már teljesen kimerült. Amikor megkérdeztük tőle, miről szól a dal, azt felelte, arról, hogy micsoda lelki gyötrelem volt erre a nótára szöveget írni. […]”

+
>!
psn

Rob 1963. október 23-án látta meg a napvilágot a kaliforniai Santa Monicán. Eredetileg a Roberto Augustin Miguel Santiago Samuel Trujillo Velacrus nevet kapta a keresztségben.

+
>!
Morn

Mivel úgy szálltunk meg mindig, hogy James és Lars lakott egy szobában, én [Kirk] pedig Cliff-fel, rengeteget beszéltünk az ötleteinkről. Emlékszem, egyik éjjel az ágyban fekve mutogatta meg a Damage bőgődolgait, és arról beszélt, hogy azokat egy Bach-téma ihlette. Később megmutatta a Bach-darabot is, és kitörő örömmel vette, hogy semmi hasonlóságot nem érzékeltem.

(Vagabund, 2008, 40.o.)

+
>!
Morn

Hazatérve Amerikába a csapat tartott egy kis pihenőt, amit James azzal töltött, hogy ismét elővette a gördeszkát, és ismét sikerült eltörnie a csuklóját.

47. oldal

+
>!
Morn

[…] Cliff hitvallása a zenéről: „Amikor elkezdtem játszani, eldöntöttem, hogy az egész életemet ennek szentelem, és nem hagyom, hogy bármi is eltérítsen. Nálam ez a módszer bevált. Persze azt is tudom, hogy rengeteg muzsikus dolgozik a világon, aki hozzám hasonlóan mindent erre a lapra tett fel, mégsem lett sikeres. Ez azt jelenti, hogy még egy rakás tényezőnek is szerepe van, de mégis az a legfontosabb, hogy a zene tegye ki az életedet. Szinte össze kell házasodnod a hangszerrel, és nem szabad hagynod, hogy az élet hülye kis dolgai eltereljék a figyelmed a zenéről.”

18. oldal

+
>!
psn

Egy különleges felkérés miatt [1995] december 13-án négy Motörhead-nótát (Overkill, Damage Case, Stone Dead Forever, Too Late Too Late) rögzített a csapat. A felvétel apropóját egy speciális koncert adta. Másnap, december 14-én a Los Angeles-i Whiskey A Go-Go klubban léptek fel Larsék a Motörhead-főnök, Lemmy 50. születésnapi buliján The Lemmys néven. Az esti Motörhead-koncert előtt léptek a színpadra Larsék Lemmynek öltözve egy hatszámos (Overkill, Damage Case, Stone Dead Forever, Too Late Too Late, The Chase Is Better Than The Catch, We Are The Road Crew) 'head műsorral.

101. oldal

+
>!
Enke

„A heavy metál köré felépített szabályokat nem fogadjuk el. Sosem tartottunk be sem-milyen szabályt, csak a saját elképzeléseinket követtük. Pár éve bármit megtehettünk, az emberek egyből tapsoltak, mert mi voltunk a nagy Metallica. Akár a pápa fejére is csinálhattunk volna, akkor is csak megveregették volna a vállunkat. Engem idegesít, ha ennyire elfogad bennünket mindenki. A Fekete Albummal beléptünk a zenei főáramba, az igazán nagy tömegsztárok közé. Most viszont újra pengeélen táncolunk. Ismét vannak ellenségeink. Olyanok, akik ezért vagy azért, de utálnak minket, és nekem ez valahogy nagyon tetszik.”

James a Load-ról


Hasonló könyvek címkék alapján

Parti Nagy Lajos – Presser Gábor: Rutinglitang
Ozzy Osbourne: Én, Ozzy
Németh Géza: Blackmore
Ozzy Osbourne: I Am Ozzy
Újhelyy Attila – Harangi Gergely: Az igazi David Bowie
Jeff Burlingame: Kurt Cobain
Malcom Butt: Kurt Cobain :The Cobain Dossier
Eric Segalstad: The 27s: The Greatest Myth of Rock & Roll
Chris Molanphy: Kurt Cobain
Sági Jutka – Ruszkai Edit: Az igazi nevünk – Zanzibar

Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is