A ​művészet hatalma – Hundertwasser – A festő-király és az öt bőr 6 csillagozás

1960-ban Párizsban, Alain Jouffroy Anti-procés-jének keretében és saját kiállítása alkalmából Raymost Cordier galériájában, Hundertwasser megrendezi a Csalánakciót. Az első kétszáz vendéget csalánlevessel kínálja, amit ő maga főzött egy mosóüstben: „Tudják, milyen egyszerű pénz nélkül élni? Csalánt kell enni.. Csalán mindenhol nő. És semmibe sem kerül… Egyenek csak!” Senkinek sem volt hozzá kedve, egyedül ő zabált. De a csalán sajnos méregnek bizonyult – Dumages-ék edényének alján ugyanis maradt egy kis mosószer-; a művész megbetegegett és ezzel kompromitálta a példázat elkölcsi értertékét. Hundertwasser drága árat fizetett az első bőr morális higiéniájának demonstrálásáért: a kísérlet hosszan tartó, krónikus gyomorégéshez vezetett, melyből húsz év alatt gyógyult ki teljesen.

25-26. oldal

Hundertwasser szerint ordít a háztetőkről, hogy az emberek nem érzik jól magukat a házaikban. Most, hogy alkalma nyílt teret adni kreativitásának, az a dolga, hogy változtasson ezen. Ez a művészet hatalma: amikor Bécs város felkéri Hundertwassert, hogy a Löwengasse sarkán építsen fel egy bérlakásokból álló épülettömböt, akkor nem egy építészhez fordul, hanem egy olyan kereskedőhöz, aki boldogságot árul. És megrendel nála bizonyos számú, boldogságot adó helyiséget, területet.

45. oldal

E munkák közül a legnagyszerűbb a Bécs város tulajdonában lévő spittelaui távfűtőmű kialakítása. Hundertwassernek sikerült az ipari hasznosítású tereket, számtalan cső és fémváz szerencsétlen összevisszaságát az Ezeregy éjszaka pompás mecsetjévé formálni. A szar szent katedrális-bazárját oszlop minaret koronázza, melyet fele magasságban világító hagymakupola tör meg: fogadhatja ennél mesésebb látvány a nagyvárosba érkezőt? A legendás Kelet vakító pompája ötvöződik itt a régi bécsi tradíció barokk burjánzásával. Ez az építmény – szinte a Walt Disney-i fantázivilág Ali Baba-féle verziója – közelít leginkább a gyermeki képzelet számára oly féltett és kedves mesevilághoz.

47. oldal

Hundertwasser nem festőállványos művész. A sima földön fest. Felülről szemléli festészetét. A kép vízszintesen születik meg: Hundertwasser számára a perspektívák hierarchikus szintjei ismeretlenek. Nála minden kép minden alkotóeleme egyenlő ranggal bír.
A felülről lefelé pásztázó tekintet vertikalitása egyfajta látásmód. Olyan, amelyik a globalitás lehetőségét hordozza magában, teret engedve a részletek elemzésének, a maguk egyszeriségében.

91. oldal