Az ​asszony és a majom 23 csillagozás

Peter Høeg: Az asszony és a majom Peter Høeg: Az asszony és a majom

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Különös emberszabású majmot fognak el Londonban. A „zsákmányt” átadják az állatkertnek, melynek igazgatója Erasmus névre kereszteli, és saját kerti házában rejti el. Madelene, az igazgató dán felesége itt látja meg a majmot, „aki” ember módjára viselkedik. Madelene, aki tudja, milyen tervei vannak férjének a majommal, rádöbben, csak ő tudja megmenteni. Így indul kettejük kalandos szökése – és különös szerelmük története. Madelene számára a majom nem csupán a szerelemben, társként is tökéletesebb, mint karriervágytól megszállott férje. Villámcsapásként éri a felismerés: Erasmus nem az emberszabású majmok egy példánya, hanem az embernél magasabb rendű egyed.

Eredeti cím: Kvinden og aben

A következő kiadói sorozatban jelent meg: E[X]TRÉM könyvek Palatinus

>!
Palatinus, Budapest, 2008
314 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632740119 · Fordította: Kertész Judit
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1999
238 oldal · ISBN: 9635488696 · Fordította: Kertész Judit

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

A fülszöveg alapján azt hittem, filozófiai-etikai disszertáció következik arról, mi különbözteti meg az embert az állattól, valahogy úgy, ahogy anno Vercors csinálta. De igazándiból egy egzisztencialista kalandregényt kaptam, főszerepben Madelene-nel, akinek feneette jó dolga van valami Nógrád megye nagyságú angol kastélykomplexumban (annál is inkább, mert rohadt gazdag férje, aki állatkert-igazgató akar lenni – ennek később jelentősége lesz – nem igazán van otthon), és mint a kastélykomplexumokban kóválygó, rohadt gazdag és/vagy elfoglalt férjjel rendelkező feleségek általában, unatkozik. Én az ő helyében olvasgatnék, túráznék, esetleg árvízi hajóssá képezném át magam, de őt szintúgy rohadt gazdag szülei eleve biodíszletnek nevelték kastélykomplexumok részére, ergo erre nem képes. Viszont mivel gyártási hibás biodíszlet, szenved, egzisztenciális válságba kerül, azon gondolkodik, mi végre ez az egész, és kétségeit alkoholban próbálja meg feloldani. Aztán egyszer csak felbukkan a majom. Illetőleg a majomnak látszó nem-majom. Vagy nem-majomnak látszó majom. Egyszóval: a LÉNY, akit foglyul ejtettek ki tudja, hol, és most idekerült férjuramhoz, aki kísérletezne vele. Mindez pedig arra készteti Madelene-t, hogy passzolja alkoholizmusát, és valami érdekesebbel foglalkozzon.

Høeg alapvetően a zsánerekből jól ismert „kincskeresős” kalandregény-toposszal dolgozik, amelynek lényege, hogy legyen valami, amit főhősünk nagyon meg akar szerezni, esetleg valaki, akit nagyon ki akar szabadítani valahonnan, és miközben ezen ügyködik (botcsinálta Philip Marlowe-ként információkat keres, szövetségeket köt, ellenségeket szerez), jellemfejlődésen megy át, és esendő karakterből hősies karakterré változik. Ebben az esetben a majom(szerű lény) tulajdonképpen nem más, mint a KINCS, és a regény majd kétharmadáig nincs is más funkciója, mint hogy egyre növeli a főhős érdeklődését maga iránt (pusztán azzal, hogy titokzatos), illetve módot ad különböző szereplőknek, hogy zoológiai és ökológiai fejtegetésekbe bocsátkozzanak. A szerző ezeket az elemeket jól működteti, én legalábbis élveztem a szöveget, kellően feszültnek és izgalmasnak találtam. Aztán az utolsó harmadra a fenn említett KINCS egyre inkább arcot kap, és átveszi a regény irányítását: egyfajta szuperhőssé változik, aki (a hóna alá csapott Madelene-nel) menekül a nyomában loholó üldözők elől. És bevallom, ez már nem tetszett annyira. Egyfelől azért, mert Høeg láthatóan egyre légből kapottabb tudományos rizsákkal igyekszik megágyazni a tervezett végkifejletnek, de főleg azért, mert ez a végkifejlet kifejezetten giccsesre és felületesre sikeredett. spoiler

Alapvetően jól olvasható, okosan felépített szöveg izgalmas karakterekkel és fontos kérdésfeltevésekkel. Kár, hogy bár a kérdést sikerült feltennie az írónak, a válasz megfogalmazásakor megbicsaklott a tolla.

4 hozzászólás
vizipapucs>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

A King Kong és a Majmok bolygója egy lehelletfinom pongyolában. De kicsit sem bántam. Szépen megírt, számomra kerek történet. Ha valaki a Smilla kisasszonyhoz hasonló élményre vágyik, az persze csalódni fog. Ez másabb, nem rosszabb, csak más. Kedvencem lett mindenképp.

csillykelemen>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

A fülszöveg alapján másra számítottam, de igazából a végeredmény nem lett se jobb, se rosszabb, mindenképpen érdekes regény volt. Peter Høegtől már olvastam novellát (Egy kiegyensúlyozott fiatalember tükörképe), ezért egy kicsit tartottam attól, hogy nagyon mély filozófiai tartalmat, akar majd átadni nehezen emészthető formában, de meglepődtem, mert szerintem a mélység megmaradt, de egy könnyen olvasható szövegbe lett rejtve.
A történet középpontjában Madelen áll, aki Adam Burden felesége. Mr. Burden annak érdekében, hogy bebiztosítsa szakmai karrierjének egy újabb fontos lépcsőfokát – az Új Londoni Regent’s Park-i Állatkert igazgatói posztját – egy új majom faj felfedezését próbálja bebizonyítani. A kutatásokat saját otthonában végzi, nem legális körülmények között, amelyre felfigyel a felesége. Madelen titokban meglátogatja és megismeri az új faj egy példányát, Erasmust. Az rövid látogatások olyan mély benyomást tesztnek az asszonyra, hogy saját maga igyekszik kideríteni ki is az idegen, és hogy milyen sorsot szánnak neki. Eközben az alkoholizmussal és egyhangú életével küszködő Madelen új erőket fedez fel saját magában; és ráébred, hogy több mint egy kirakat feleség, csinos arcocskával.
Különös kapcsolat alakul ki Madelen és Erasmus között. Kezdetben csak a kutatók kezei közöl akarja kimenteni, de mikor érzelmeket fedezz fel a szemében, úgy dönt nem csak segít neki a szökésbe, hanem vele is tart. Kettejük kapcsolata fokozatosan szövődik egyre erősebbé, és ezáltal érdekes gondolatokat tár elénk az író a férfi-női kapcsolatok rejtelmeiről. Hogyan válik az érdeklődés szexuális vággyá, majd érzelmi kötödésé, szerelemé. És hogyan múlik el a bizonytalanság érzetünk a másik személy közelségének a következtében. Jó volt olvasni, miképpen ismerhetünk meg egy másik élőlényt, ha nem erőszakkal közeledünk felé, hogyan tanulhatunk egymástól, ha kellő nyitottsággal, elfogadással és törődéssel viseltetünk a másik iránt.
Érdekesnek és provokatívnak tartottam az író azon gondolatát, hogy úgy tréfálhatja meg az emberiséget, hogy egy majomképébe öltözteti, azt az élőlényt, amely valójába az emberiség után következik a fejlődésben. Miközben egy ember egy majomban, csak azt látja, hogy mi volt az élővilág folyamatos változásában Ő előtt, arra nem is gondol, hogy talán a evolúció látva a hibáit, inkább egy új hajtást fakasztott még az emberiség kialakulása előttről, ezzel egy másik irányba elmozdítva a fejlődés kimeneteleit, akár letörve azt az elkorhadt ágat, amely csak pusztítja önmagát és a környezetét, felrúgva ezzel a természet törvényeit.

labe>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

Olyan ez a könyv, mint egy arc, amit első látásra csúnyának vélsz, aztán megnézed alaposabban: szép szem, ívelt száj, hibátlan bőr, jellegzetes orr. De az összkép mégsem jó, nélkülözi a harmóniát.
Kicsit King Kong, némi erotikával, erős társadalomkritikával, néhol összevisszasággal…
Smilla kisasszonnyal azért még találkozom.

chrismiller>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

Nem az én világom, ez biztos. Inkább női könyvnek mondanám, ha van ilyen besorolás. Számomra eleinte izgalmas, aztán unalmas, végül blődli. Nehéz volt befejezni, egyszer régen már félbehagytam – most már emlékszem, miért.

Tomcheck>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

King Kong a szépirodalomban. Egy kicsit zavaros, néhol felületes, de nagyon jól megírt regény.

Bene_Klári>!
Peter Høeg: Az asszony és a majom

Szeretem ezt a dán írót. Ezt a regényét is élveztem. De egy kicsit túl könnyű.


Népszerű idézetek

n P>!

Egy majom közeledett London felé.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: London · majom
vizipapucs>!

– Amikor lemegyünk a folyóhoz inni – mondta –, gyakran előfordul, hogy épp akkor kel fel a Nap. Habár mi egyáltalán nem azért mentünk oda. Sokszor a kicsit keresi az ember, és a nagyot találja.

236. oldal (Palatinus, 2008)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Blixen: Karnevál
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Dian Fossey: Gorillák a ködben
Kimberley Freeman: Vadvirágok lányai
Emily Hart: A renegát
Renáta W. Müller: A lázadó 2.
Robert Galbraith: Zavaros vér
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Palotás Petra: Szárnyaszegett pillangók 3.
Lawrence Hill: Valaki ismeri a nevemet