Bully (Fall Away 1.) 87% 58 csillagozás

Olvastam már magyarul a könyvet, de nem meglepően, angolul sokkal élvezetessebb volt.

Ahogy már a magyar kiadás értékelésénél is írtam, Jared az elején nagyon bunkó, és túlzásba vitte a gonoszkodást, de minden utálat elpárolgott belőlem a végére (újra).

Tate továbbra is egy belevaló lány, aki nem sajnálta osztogatni a pofonokat meg beszólásokat.

Akivel bajaim voltak, az K.C. volt, aki szörnyen idegesített a jelenlétével. Csak keverte a szart, meg kurváskodott, és nem ő érezte magát ettől rosszul, hanem Tate kereste magában a hibát, hogy nem e ő vétett valamit, pedig a napnál is világosabb volt, hogy a kis barátnője sajnáltatta magát.

Na meg a könyv végén nekem hiányzott mondjuk egy epilógus, például olyan valami jelenettel, ahol a jövőben láthatjuk Jaredéket…

De ettől eltekintve nekem nagyon cuki volt az uccsó kb. száz oldal, és maga a történet is… De fél csillagot azért felviszek erre a kiadásra, mert angolul sokkal jobb volt olvasni, mint magyarul :)

2013-as… Az egyik legjobb évjárat, nosztalgikus volt olvasni. Az meg bónusz, hogy még tetszett is, pedig az elején szkeptikus voltam. A két főszereplő nem indított valami jól.

Jó volt ez a könyv. Az a ledarálós fajta, amit nem lehet lerakni.

A csillag levonás azért jár, mert végig vártam, hogy valami nagy dolog (és logikus) fog kiderülni, hogy miért volt minden, ami a lánnyal történt, de nem. Sajnos számomra ezek az indokok nem voltak elegek, hogy hihető legyen a dolog.
(Spoiler nélkül nehéz ezt megfogalmazni :D Aki olvasta már, úgyis érti.)

A másik gondom az alul vagy a túlreagálás volt a női főszereplő részéről, amin sokszor fenn akadt a szemem.

De így is nagyon élvezhető volt a történet, mert kémia van benne bőven :D, és aki szereti a tipikus tini történeteket, az nem is fog csalódni. Én se csalódtam, egy nap alatt lecsúszott :)))

Nagyon szeretem az írónő könyveit, ezért kezdtem is el ezt. A témája is nagyon tetszett, úgyhogy elég nagy reményekkel kezdtem el. Tate karaktere szimpatikus volt, habár nem mondom, hogy kedvencem lett. Jared is szimpatikus volt, és nagyon meghatott a háttér története. Nagyon tetszett az autó versenyzős jelenet. Viszont a könyv vége felé nekem egy kicsit unalmassá vált, és a csattanó sem volt számomra izgalmas, mivel egy 3 oldalon belül megoldódott minden. Nagyon szerettem volna szeretni a könyvet, de nekem egy közepes élményű olvasás volt csak. A további részeket egyenlőre nem tervezem elolvasni, de majd talán egyszer.

Tény, hogy egy nap alatt ledaráltam ezt a könyvet, de inkább csak azért, mert egész nap itthon feküdtem betegen és az orrfújáson kívül nem volt jobb dolgom… Ez olyan típusú könyv volt, aminél olvasás közben a könyv kétharmadáig csak a szememet forgattam, viszont az is igaz, hogy az utolsó harmad valamelyest kárpótolt az addig elszenvedett „legszívesebben a falba verném valamelyik szereplő fejét”-típusú tortúra miatt. A legnagyobb problémám az volt ezzel a könyvvel, hogy nem igazán szerettem meg a szereplőket (a könyv kétharmadáig). Először Jared volt egy kiismerhetetlen szemétláda, aztán meg már Tate is kezdett elég ribin viselkedni. Őszintén szólva nekem az „okok” is kicsit nehezen emészthetőek voltak, mert ez mondjuk elmegy egy 10-12 éves gyereknél, na jó a fiúk későn érnek úgyhogy elfogadom a 14 évet is, de az is maximum néhány hétig vagy hónapig, amíg a kölyöknek be nem nő a feje lágya. Nem hiszem, hogy egy 15-16-17-18!!! éves fiú csak ezért nyomorúságossá tegye valaki életét spoiler. Amúgy annyira „amerikai” volt ez a könyv… Itt a gimnazista gyerekeket hónapokra egyedül hagyják a szülők a házban, akik folyton csak buliznak, isznak, összefekszenek minden arrajáróval és a tipikus gimis hierarchiát, pletykákat és kiközösítést is lehúzhatjuk a listáról. Huh.. Szóval mindenkitől elnézést kérek, aki a könyv rajongója, de valahogy ez most nekem nem annyira jött be. A vége tényleg jó és Jared is egészen szerethető karakterré válik, de őszintén ez sem volt elég arra, hogy meggyőzzön, hogy ez lenne életem könyve…

Igazából nincs semmi rendkívüli a történetben, számtalan hasonló témájú könyvvel találkoztam, de ezt annyira eltalálta nálam az írónő, hogy abszolút kedvencem lett. Szerettem Tate-et, ahogyan összekapta magát, emelt fővel állta a sarat, és felvette a kesztyűt.
Jared pedig az egyik legimádnivalóbb seggfej, akit volt szerencsém olvasni, és a szívem szakadt érte, amikor megtudtam a vele kapcsolatos miérteket.
Tele van a könyv számomra kedvenc jelenetekkel, párbeszédekkel, és faltam minden sorát a történetnek.

Hát, ez nagyon tetszett. Az elején..sőt elég sokáig..érthetetlen volt Jared viselkedése, hogy miért bántja folyton Tate-t. Tate pedig gyűlölte ugyan, de érezhető volt,hogy a szíve mélyén hiányzik neki a srác. Tate barátnőjét nagyon megutáltam. Nem értem hogy tehette ezt. És azt sem, hogy tudott neki megbocsájtani Tate. A könyv vége sem volt szokványos- összejöttek és boldogan éltek-, hanem egy csavarral bekevert az írónő. Nagyon gáz ami történt. Nem is tudom, hogy teszi túl magát ezen. Vagy, hogy nem büntethető-e a dolog…mindenesetre csak ajánlani tudom a könyvet.

Nem tudtam mire számítsak a fülszövegből. Féltem,hogy megint egy bántalmazott,szenvedő lány története lesz,ami megvisel majd.

Tate és Jared legjobb barátok voltak. Jared kedves,megértő, figyelmes és gyengéd volt,aki mindent megtett azért hogy Tate túlélje édesanyja elvesztését. Mindig mellette állt,ő volt a biztos pont a lány életében.
“You see,” my eyes stayed on him, “when I was ten, my mom died. She had cancer, and I lost her before I really knew her. My world felt so insecure, and I was scared. You were the person that turned things right again. With you, I became courageous and free. It was like the part of me that died with my mom came back when I met you, and I didn’t hurt anymore. Nothing hurt if I knew I had you.”
Most minden megváltozott. Eltűnt az a kedves fiú,és helyét egy gonosz,kegyetlen ,szívtelen valaki vette át,akinek egyetlen célja,hogy pokollá tegye a lány életét.

Thanks to Jared, my high school experience had been one long succession of rumors, pranks, tears, and disappointments.

Nem tudjuk mi történt. Nem tudjuk miért változott meg. Nem áll szóba a lánnyal,igaz ő sem törekszik arra ,hogy megértse mi történt. Ehelyett elmegy egy évre.
Tekintélye van a suliba,amit mond vagy tesz törvénynek számít És ha kikezd valakit,akkor garantált,hogy az illető ki lesz közösítve,megalázva. Tetovált,versenyzik,és nőzik.
Egyetlen barátja van,aki mindenben támogatja. Nem beszélget senkivel,nem barátkozik. Egy arrogáns playboy,akinek semmi és senki nem számít. Haragszik a világra,de leginkább a lányra.

Annyira bosszantó volt,hogy nem tudtad miért?????? Mit vétett neki Tate? Mert annak ellenére hogy,sokszor gonosz,és kegyetlen,vannak pillanatai,mikor rájössz,hogy valójában,gyengéd,és akit szeret,ahhoz nagyon tart.

Tate -t abszolút imádtam. Soha nem adta meg magát. Makacs,bátor,okos,és merész. Nem bujt el egy sarokba sírni. Ha harcolni kellet,akkor harcolt. A végére,már már szinte ő lett a bántalmazó.
Mivel a történetet Tate szemszögéből ismerjük meg,csak a végén derül ki,miért változott meg Jared. És addig,sokszor nehéz volt szeretni Jaredet.

Miután Tate visszatér,egy este a szomszédban buli van és átmegy,hogy megkérje Jaredet halkítsa le a zenét. Először Madocal fut össze,és akkor kiderül egy két dolog,mint például,hogy Tate miért nem randizott soha. Mert a két fiú,minden jelentkezőt elijesztett.

Első találkozásuk érdekes fordulatot vesz. Jared-t mintha elbűvölné az új Tate.
„There was a time when I had all his attention and I loved it. And as much I wanted him to leave me alone, I also liked..the way he was looking at me right now. And then I remembered that I hated him.”

Igen,talán gyűlölik egymást,de a kémia megvan köztük. És annak ellenére hogy Jared folyton zaklatta,sosem nyúlt hozzá,sosem bántalmazta.És ezért Tate merészebb volt,könnyebben szembeszállt vele,mert tudta,hogy a fiú sosem bántaná.
Ahogy a történet folytatódik,egyre több alkalommal látjuk,hogy Jared talán nem is utálja a lányt. Többször kerülnek fura helyzetbe, amit mindketten ,titokban élveznek.
„Don't touch me.” I'd meant to yell, but it came out as a whisper.
Jared moved his head from side to side trying to catch my eyes, his lips inches from my fave. „If I ever lay my hands on you,” he said low and husky, „you'll want it.”

De a bizalmat és megbocsátást nem könnyű elérni. Főleg mikor Jared megígéri,hogy újra sírni fog miatta,és ehhez az egyetlen olyan módszert választja ami biztosan megbántja a lányt. Kikezd a legjobb barátnőjével,aki mindig mellette állt,akire mindig számíthatott.
Na én nagyon megutáltam ezt a legjobb barátnőt. És kizárt dolog hogy megbocsátottam volna neki.
Mindannak ellenére hogy korábban sikeresen távol tartották a fiukat a lánytól,mióta visszajött,ez már nehezebben megy,és Tate randizni kezd. Azt hiszem ezzel , felrázza a fiút , aki kezd lassan megváltozni ,majd egy verseny után, mikor ahhoz, hogy eldöntsék a versenyt, a lányok kell vezessenek, Tate az egyetlen akit Jared a kormányhoz engedne. És megváltoznak a dolgok.
Mikor Jared barátja elhívja a lányt a Homecomming bálra, Jared orrba vágja. Mikor Nate zaklatni kezdi a lányt,megvédi.
.
Nem lesz vége,ahogy összejönnek,és ez kellemes meglepetés volt. Történik még valami ,ami próbára teszi szerelmüket,főleg Tate bizalmát Jaredbe. És szerintem ez kellet is a történetbe,mert nem lehet olyan könnyen elfelejteni,megbocsátani 3 év szenvedést.

Megvallom jobbra számítottam. :(
Nem volt rossz, sőt igazából nagyon hamar kiolvastam (egy éjszaka kellett) de hiányzott valami… Jared gyűlöletét Tate iránt meg is értem és nem is. De főleg nem…

Ha lehetne ennek 6 csillagot adnék… az eddigi legjobb könyv ami new adult kategóriában olvastam, történet, szereplők, minden szempontból. Külön öröm volt a playlist :D