!

A Zahir 393 csillagozás

Paulo Coelho: A Zahir Paulo Coelho: A Zahir Paulo Coelho: A Zahir

Esther tízévi házasság után, búcsú nélkül hagyja el férjét, a fényűző életet élő sikeres írót. A szakmájában elismert, háborús tudósítóként dolgozó nőnek látszólat semmi oka nem volt, hogy kilépjen a nyitott házasságból. Lehet, hogy kényszerítették, elrabolták, megölték, vagy egyszerűen megunta kiüresedett kapcsolatát gazdag és befolyásos férjével? Megannyi válaszra váró kérdés. Aztán egy szép napon feltűnik egy különös fiatalember, Mikhail, aki ígéretet tesz a szerzőnek, hogy elvezeti feleségéhez. Az utazás Párizs csillogó termeiből Mikhail háború sújtotta szülőföldjére, Kazahsztán sztyeppéire vezet, ahol az író egy élő spirituális hagyomány segítségével különös felfedezést tesz…
Coelho önéletrajzi ihletésű, új műve nemcsak a tőle megszokott bölcsességről és emberismeretről tesz tanúbizonyságot, de bepillantást enged a brazil szerző életébe, tükröt tart vágyainak és kétségeinek, feltárja féltve őrzött titkait.

Eredeti cím: O Zahir

Eredeti megjelenés éve: 2005

Hirdetés

Kedvencelte 39

Most olvassa 19

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 19

Elcserélné vagy eladná

>!
Elcserélhető
Dominik_Blasir könyve
>!
1.500 Ft Eladó
Füge könyve
>!
Elcserélhető
ritusss könyve
>!
Elcserélhető
Khimaira könyve
>!
Elcserélhető
Orsi07 könyve
>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Erzsébet_Latrán könyve
>!
1.850 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
ofi könyve
>!
1.500 Ft Eladó
Eszter_Nagy könyve
>!
2.200 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
andrejj könyve
>!
Elcserélhető
kaata15 könyve
>!
800 Ft ★★★★★ Eladó
sicci könyve
>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó
Pandalány_Nora_Hamvas könyve
>!
1.000 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Alexandra_Nikoletta_Kovács könyve
>!
1.500 Ft ★★★★★ Eladó
Agota26 könyve
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó
Meli22 könyve
>!
300 Ft ★★★★☆ Eladó
Jokko könyve
>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
SzÁ könyve
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
mkissjoe könyve
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó
Szonja_Weigl könyve

Kiemelt értékelések

+
>!
diojudit
Paulo Coelho: A Zahir

A két csillag csak a kazahsztáni, illetve az arra vonatkozó leírás miatt jár. A többi olyan, amilyen. Ez volt a második Coelho könyv, amit olvastam, de talán az utolsó is. Valahogy nem érzem hitelesnek, de nehéz megfogalmazni, hogy miért.

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Paulo Coelho: A Zahir

Ez volt az első regény Coelho-tól, ami a kezembe akadt. Egy nap alatt kiolvastam, és nagyon tetszett. Annyira más volt, mint az addigi olvasmányaim, és valahogy olyan hangulatomban talált meg, amikor nagyon fogékony voltam rá.

+
>!
Szeszti
Paulo Coelho: A Zahir

Szeretem ezt a könyvet. Ahányszor olvasom, mindig találok valami újat benne, ami megérint, elgondolkodtat…

+
>!
ursus P
Paulo Coelho: A Zahir

Már a fülszöveget olvasva felmerült bennem a kérdés: akarok-e olyan közel kerülni Coelhohoz, mint még soha? Biztosan nem, gondoltam, és elhatároztam, hogy megfelelő távolságtartással kezelem majd a könyvet. A líra fegyelmezettsége megengedi az intimitást, a próza a maga szabadosságával inkább valóság közeli élmény, jobban kell vigyázni vele. Mire a végére értem, mert azért végig tudtam olvasni, már biztos voltam abban, hogy nem szeretem ezt az embert. Én is adok neki még egy esélyt, mert érdekel sikerének titka, de sok reményt nem fűzök tartós barátságunkhoz. Gondolatiságát olyan szintűnek tartom, mintha leírná: „Az embert el lehet pusztítani, de szerintem sem lehet legyőzni” Ennek ellenére nem vitatom el tőle sem sikerét, sem hírnevét. Nyilván megérzett valamit a mi nagyon furcsa tömegkultúrás, internetfüggős, létbizonytalanságos, vége felé tartó világunkból, és ennek alapján biztos kézzel turkál a lelkünkben. Lehet, hogy ez nem művészet, pontosabban azt szeretném, ha ez még nem lenne az, de hatékonynak hatékony, amint azt az eladási példányszámok mutatják. Őszintén – bár nem minden irigység nélkül – kívánok neki további sok sikert, én meg hallgatok egy kis Mozartot, hogy kimossa az agyamból az eddigieket…

+
>!
mama_gold
Paulo Coelho: A Zahir

Nem az első regény tőle, még kap egy esélyt (Az alkímista a következő tervezett), de ha az nem jön be, egyenlőre leteszem. Kissé untam az örökös vándorlást, fárasztott a siránkozása, felesége elvesztése miatt. Voltak benne azért fontos, aranyigazságok, de ez most valahogy nem sikerült. Erről a mondatról: „Ideje van a szaggatásnak és ideje van a megvarrásnak” mely többször elhangzott a műben, állandóan Polcz Alaine csengett a fülembe…Ideje van az öregségnek.

+
>!
Reelka
Paulo Coelho: A Zahir

Alapvetően unalmas volt a számomra. Maga a cselekmény annyira valóságtól elrugaszkodott volt, hogy sehogy se tudtam beleélni magam a főszereplő életébe. Néhol megmosolyogtam, sőt az eleje kifejezetten érdekesen indult, de voltak oldalak, amik fölött szinte csak úgy átsiklottam, mert egyszerűen annyira nem kötött le. Egyszer jó volt, hogy tudjam, máskor ilyen hibát ne vétsek :)

+
>!
dzsobacsi
Paulo Coelho: A Zahir

Érdekes volt, ahogy folyamatosan bomlik ki a történet, ahogy megismerjük a házaspár kapcsolatát, újabb nyomok kerülnek elő az eltűnt feleséggel kapcsolatban. A „tanmesék”, felidézett történetek is elgondolkodtatóak. Nekem mégsem áll össze egy egésszé és az utolsó két oldal különösen nagy csalódás volt számomra.

+
>!
bloodflower
Paulo Coelho: A Zahir

Én mág megtoldanám 2 csillaggal. Nem is azért, mert szeretem Coelhot, vagy mert ez egy szép kiszámítható szerelmi történet. Egy-egy mondat, amely olyan erősen hatott rám, hogy megrendült belé a szívem. Egy szókapcsolat, amely pontosan és tökéletesen adta vissza, mit is érzek én abban a pillanatban. Coelho azért autentikus számomra, mert valóban volt már szerelmes, és mindezt hatásvadász módon, de roppant egyszerűen írja le. Szeretem.

+
>!
Hajnalpir58
Paulo Coelho: A Zahir

Érdekes olvasmány, elgondolkodtató mondatokkal. Tetszett is, meg nem is, mert volt ahol elég vontatott volt a történet.

+

Népszerű idézetek

+
>!
girlhu

Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: „a könyv sokkal jobb volt”.

+
>!
hencsibe

az igazi szabadság ugyanis nem az elkötelezettség teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy képes vagy önállóan dönteni, és elkötelezni magad amellett, ami neked a legjobb.

+
>!
Aquarius 

Nem velünk van a baj, hanem azzal a móddal, ahogy kinyilvánítjuk egymásnak a szerelmünket. Ha elfogadnánk, hogy léteznek problémák, akkor együtt tudnánk élni ezekkel a problémákkal, és boldogok lennénk.

145. oldal

+
>!
Nutellaღ__

Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.

+
>!
MFKata P

A sztyeppéken mindig kéknek nevezik az eget, akkor is, ha éppen szürke – mert tudják, hogy a felhők fölött olyankor is kék.

+
>!
gesztenye

Senkinek sem volna szabad föltennie ezt a kérdést: miért vagyok boldogtalan? Ez a kérdés magában hordja azt a vírust, amely mindent elpusztít. Ha feltesszük ezt a kérdést, akkor hamarosan azt is megkérdezzük, mi tesz minket boldoggá. És ha az, ami boldoggá tesz minket, különbözik attól, amiben élünk, akkor vagy változtatunk a dolgokon, vagy még boldogtalanabbak leszünk.
……………………………..
A szenvedés abból fakad, hogy elvárjuk, hogy úgy szeressenek minket, ahogy elképzeltük – ahelyett, hogy hagynánk, hogy a szeretet úgy nyilvánuljon meg, ahogy akar: szabadon, zabolátlanul, ereje teljében, vezetve minket, megakadályozva, hogy megálljunk.

+
>!
Aquarius 

Ha nem vagyunk egyedül, erősebbek vagyunk, és könnyebben kiderítjük, hol rontottuk el, és hogyan változtassunk irányt.

93. oldal

+
>!
baroness

Ha úgy viselkedem, ahogy az emberek elvárják tőlem, akkor a rabszolgájukká válok. Óriási erőfeszítésre van szükségem ahhoz, hogy ezt elkerüljem, mert az ember mindig hajlamos arra, hogy tetszeni akarjon másoknak – legfőképpen önmagának.

131. oldal

+
>!
baroness

Mindig észre kellene venni, amikor egy időszak a végéhez ér. Amikor lezárul egy ciklus, bezáródik egy ajtó, véget ér egy fejezet – mindegy, hogy nevezzük, a lényeg az, hogy magunk mögött hagyjuk életünknek azokat a pillanatait, amelyek már elmúltak.

157. oldal

+
>!
Bagneso

El kellett veszítenem, hogy megértsem: a visszaszerzett kincsek íze édesebb, mint a legédesebb méz.

301. oldal

1 hozzászólás

Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el