!

A győztes egyedül van 272 csillagozás

Paulo Coelho: A győztes egyedül van

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Igor Malev, a dúsgazdag orosz vállalkozó csak egy dologra tud gondolni: egykori feleségére, Ewára. A férfi jóképű és gazdag, ám mégis boldogtalan, mert társa évekkel ezelőtt elhagyta egy divattervezőért. Csalódását Igor máig nem heverte ki, s bármi áron vissza akarja hódítani szerelmét.
A cannes-i filmfesztiválra készül, mert úgy tudja, hogy Ewa is ott lesz – új férje oldalán.
S a mértéktelen luxusban lubickoló Szuperosztály tagjai között, a győztesek és a modern élet hedonista játékainak világában megkezdi 24 órán át tartó erőszaksorozatát.
Igor maga a vibráló és jéghideg intelligencia, ezért a kibékülés sem lehet mindennapi.
Megígérte, hogy egész világokat fog elpusztítani azért, hogy közel kerülhessen szerelméhez.
És az ígéreteit mindig betartja…

Paulo Coelho mesterien bonyolítja történetét. Tizenkettedik regényében sokkoló képet fest a csillogás iránti vágy uralta világunkról, megmutatva e mértéktelen rajongás borzalmas következményeit.… (tovább)

Eredeti cím: O vencedor está só

Eredeti megjelenés éve: 2008


Enciklopédia 12


Hirdetés

Kedvencelte 26

Most olvassa 40

Várólistára tette 93

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 4

Elcserélné vagy eladná

>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
theodora könyve Paulo Coelho: A győztes egyedül van
>!
1.000 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
ButterFly93 könyve Paulo Coelho: A győztes egyedül van
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
ksziszka könyve Paulo Coelho: A győztes egyedül van

Kiemelt értékelések

++
>!
kmaja

Nem tetszett, pedig majdnem mindent olvastam Coelho-tól, és ezt is nagyon vártam.
Sem a történet nem fogott meg, sem pedig az írásmód. Sokszor azt éreztem, hogy az író mindet el akar mondani, amit egy-egy téma kapcsán tud… Jobb lett volna ezt-azt kihagyni. Mellékesen megemlíteni például az afrikai gyémántháborúkat több, mint felületes. Különösen Coelho-tól.

+
>!
zsofigirl

A luxus és glamour árnyoldalai egy gyilkosságokkal teli történetbe ágyazva, megspékelve a kihagyhatatlan coelho-i elemekkel, minthogy 'Mivel semmi sem történik meg csak kétszer.' meg 'magasabb rendű szeretet', és hasonló maszlag.
A divatos rész tetszett is, vagyis, igazából az tetszett. Bár már olvastam olyat is, ami végig erről a témáról szólt (Őrült divatvilág), jó volt ez is. Emiatt úgy a feléig olyan négy csillagos volt, de a vége, az… az nem.
Lejártak azok az idők, amikor rajongtam Coelho 'bölcsességeiért.' Talán az is jelent valamit, hogy bár az összes könyvét olvastam, úgy kettő kivételével nem emlékszem a többiből semmire. De tényleg.
Azt hiszem, ez volt az utolsó könyvem, tőle. Pedig ettől még többet vártam. Az igaz, hogy nem is az a szájbarágós-álfilozofikus történet volt, de nem volt sokkal jobb.

+
>!
irasalgor

Aki szeretne egy szép összefoglalót kapni a glamour és a celebek világáról, az igazán gazdagok életéről az olvassa el nyugodtan a könyvet, ugyanis a mű leginkább erre épül, nem pedig Igorra és a többi szereplőre. Leginkább a világ bemutatása tekinthető elsődleges célpontnak, a karakterek pedig csak megtöltik az üresjáratokat, és keretet adnak arra, hogy valami történik a glamour alatt. Ahol emberek törnek meg, és emelkednek fel. Igen, a mű története néhol másodlagos tényező, és éppen ezért kicsit lassan is halad, mintha sokszor csak alibinek lennének ott, hogy egy másik szemszögből is megvizsgáljuk azt, amit már olvastunk egy párszor a könyv alatt. Coelho többi könyvei közül szerintem gyengébb, de majd még olvasok tőle, és leírom azokról is a véleményemet. De összességében, egy átlagos (sokszor az alatti) könyvről beszélhetünk, ami csak néha üti meg azt a színvonalat, hogy hangulatos jelenetekről és részekről beszélhessünk.

6.5/10

http://irasalgor.blog.hu/2011/06/19/paulo_coelho_a_gyoztes_egyedul_van_2

+
>!
monalisa

Nem vagyok kifejezetten Coelho rajongó, ezt a könyvet kölcsön kaptam, azért olvastam el. Meglepődtem, mert teljesen más volt, mint a korábbi Coelho olvasmányaim (Veronika meg akar halni, Az alkimista, Tizenegy perc)… Valahogy ez nem volt annyira magasröptű és szájbarágós. Szerintem érdekesek a karakterek, a történet pedig végig lekötötte a figyelmemet. Mi több, maga a kontextus rendkívül szemléletes, mindig is érdekelt a filmes kulisszák mögötti valóság.

+
>!
molyito

Első könyv az írótól. Olyan volt, mintha egy krimi filmet néztem volna végig. A végkifejlet egy kicsit meghökkentett, „nem ehhez vagyok szokva”. A tanulságot értettem, de pont a befejezés miatt kicsit olyan érzésem volt, hogy a nyíltan le kell írnia (amit meg is tett) mert különben teljesen más következtetést vonok le, ha ezt nem teszi meg. Őszintén nekem nagyon hiányzott, hogy a végén igazán megbűnhődjön a főhős. Emiatt nem tudom eldönteni tetszik-e vagy sem a könyv.

+
>!
csannsz

Coelho az a fajta író, akinek a könyveit vagy nem bírom letenni, vagy hónapokig szenvedek rajta (esetleg félbehagyom… -Portobellói boszorkány-), de egy közös: mind töprengős, mély gondolatokkal teli, olyasfajta regény, aminek az egyes mondatait kiszedegetve, tele lehetne írni egy idézetes könyvet.

Na A győztes egyedül van teljesen más. Semmi köze a megszokottakhoz. Az a helyzet, hogy még vagy 10 évig biztosan nem fogok tőle semmit se olvasni, mert rosszul vagyok már a stílusától, meg attól, hogy minden könyve egyforma (kivéve ezt az egyet). Itt is találsz elmélkedést, de amolyan kunderásan.

Ha azért kezdesz bele ebbe a könyvbe, mert valami coelhosat akarsz olvasni, akkor nagyot fogsz csalódni. Ha utálod Coelhot és nem akarsz tőle semmit se olvasni, ezzel az egyel a helyedben még megpróbálkoznék.

Na de akkor milyen is ez a könyv? Izgalmas, váratlan fordulatokkal teli: főszerepben egy bűnöző zseni, aki csak úgy poénból (és célját elérendő elkerülhetetlenségből) gyilkolászik. Az embert párhuzamba állítja magával a világegyetemmel, minden ember olyan, mint egy kis világ. Mégis, ki lenne arra képes, hogy egy egész kis magánvilágot elpusztítson? Jogos vagyok arra, hogy egy magam által nemesnek vélt cél érdekében bármit elkövessek?

na igen – nem a megszokott Coelho

2 hozzászólás
+
>!
dokica

Az egyik legjobb könyv, amit mostanság olvastam. Úgy látszik Coelho még mindig meg tud lepni, ezt az oldalát még nem ismertem, pedig szinte minden könyvét olvastam. Krimibe ágyazott társadalomkritika. Nagyon aktuális témát feszeget- ki mire képes a csillogásért és ha ezt elérték, tényleg elégedettek és boldogak lesznek?
Izgalmas a bűnügyi szál- a hideg futkosott a hátamon, ahogy elgondoltam, hogy bárhol, bármikor akár én is találkozhatok Igorhoz hasonló hidegvérű gyilkossal, aki találomra választja ki az áldozatait….

1 hozzászólás
+
>!
theodora

Az alapötlet jó – a modern kor néhány problémájának felvetése szintén tetszett. De a kivitelezés már nem annyira: néhol szájbarágós, túl sok információt akar megosztani (ami amúgy nem bánok, mert sokat tanulok így a regényekből, csak a stílusa nem tetszett), már untam a „luxus és glamour” szavak ismételgetését, a párbeszédek nem igazán életszerűek – erőltetettnek éreztem. Mondjuk ehhez Coelhonál hozzá kell szokni, ilyen a stílusa.

+
>!
Roziboszi

Ez a könyv közhelyek gyűjteménye. Csak becsületből szenvedtem végig, de már az elején tudni lehetett a végkifejletet. Az utóbbi Coelho könyvekkel nem tudok mit kezdeni, mintha az író egy kényszernek akarna megfelelni: legyen elég misztikus, mély és bonyolult érzelmi töltetű. De valahogy túl erőltetettre sikerednek ezek a könyvek és inkább csak megszokásból, illetve reményből veszik meg őket a Coelho rajongók. Én is így tettem, de sajnos nagyot csalódtam.


Népszerű idézetek

+
>!
Natasha

Az élet sokféleképpen próbára tudja tenni az ember kitartását: vagy azzal, hogy nem történik semmi, vagy azzal, hogy minden egyszerre történik.

336. oldal

+
>!
Natasha

Az emberek soha nem elégedettek semmivel. Ha kevés van, sok kell. Ha sok van, még több kell. Ha még több van, szeretnének kevéssel boldogok lenni, de ezért nem képesek erőfeszítéseket tenni.

53. oldal

+
>!
Natasha

Próbáld meg a lehetetlent. Ne lentről kezdd, mert már eleve lent vagy. Gyorsan mássz fölfelé, mielőtt még kihúzzák alólad a létrát. Ha félsz, mondj el egy imát, de menj tovább.

91. oldal

5 hozzászólás
+
>!
izzaldin

A „divat” valójában nem más, mint annak a kifejezése: a te világodhoz tartozom. Én is a te hadsereged egyenruháját hordom, ne lőj rám.

21. oldal

2 hozzászólás
+
>!
ilu_milu P

A szeretet felhalmozása szerencsét hoz, a gyűlöleté balszerencsét. Aki nem ismeri fel a problémák kapuját, az nyitva hagyja, és ettől kezdve szabad bejárásuk lesz rajta a tragédiáknak.

371. oldal

Kapcsolódó szócikkek: balszerencse · gyűlölet · probléma · szerencse · szeretet · tragédia
+
>!
Natasha

Ki mondja, hogy a gyerekek nem képesek önállóan eldönteni, hogy mihez kezdjenek az életben?
A felnőttek.
És miközben cseperedünk, mi is azt hisszük, hogy ők a legbölcsebbek és a legokosabbak a világon.

47. oldal

+
>!
thia

Tudomásul kell venni a halált, hogy jobban megérthessük az életet.

89. oldal

+
>!
Piedra

Menj tovább. Akkor is, ha már nem vagy biztos magadban, menj tovább: Isten szándékai kifürkészhetetlenek, és az út sokszor csak akkor rajzolódik ki előttünk, amikor elindulunk.

+
>!
Hyperion

Itt nincsenek barátok csak érdekek. Nincsenek emberek, csak őrült gépek, amelyek keresztülgázolnak mindenen, amíg el nem érnek oda, ahova akarnak, vagy amíg neki nem mennek egy oszlopnak.

330. oldal

+
>!
Natasha

A férfi szereti a nőt. A férfi elveszíti a nőt. A férfi visszaszerzi a nőt.
A filmek kilencven százaléka ezt a sémát variálja.
Annak a filmnek, amelyik nem követi ezt a szabályt, rengeteg erőszakkal vagy speciális effektekkel kell megnyernie a közönséget. Az ezerszer kipróbált recept mindig beválik: nem érdemes kockáztatni.

76. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jorge Amado: Az éjszaka pásztorai
Jorge Amado: Gabriela
Jorge Amado: Végtelen földek
Jorge Amado: Csodabazár
Ignacio de Loyola Brandaó: Zero
Jorge Amado: A kikötő rémei
José Mauro de Vasconcelos: Tüskés rája
Jorge Amado: Vízordító három halála
Jorge Amado: Holt tenger
José Mauro de Vasconcelos: Fehér iszap

Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is