A győztes egyedül van 67% 236 csillagozás

A luxus és glamour árnyoldalai egy gyilkosságokkal teli történetbe ágyazva, megspékelve a kihagyhatatlan coelho-i elemekkel, minthogy 'Mivel semmi sem történik meg csak kétszer.' meg 'magasabb rendű szeretet', és hasonló maszlag.
A divatos rész tetszett is, vagyis, igazából az tetszett. Bár már olvastam olyat is, ami végig erről a témáról szólt (Őrült divatvilág), jó volt ez is. Emiatt úgy a feléig olyan négy csillagos volt, de a vége, az… az nem.
Lejártak azok az idők, amikor rajongtam Coelho 'bölcsességeiért.' Talán az is jelent valamit, hogy bár az összes könyvét olvastam, úgy kettő kivételével nem emlékszem a többiből semmire. De tényleg.
Azt hiszem, ez volt az utolsó könyvem, tőle. Pedig ettől még többet vártam. Az igaz, hogy nem is az a szájbarágós-álfilozofikus történet volt, de nem volt sokkal jobb.

Nem tetszett, pedig majdnem mindent olvastam Coelho-tól, és ezt is nagyon vártam.
Sem a történet nem fogott meg, sem pedig az írásmód. Sokszor azt éreztem, hogy az író mindet el akar mondani, amit egy-egy téma kapcsán tud… Jobb lett volna ezt-azt kihagyni. Mellékesen megemlíteni például az afrikai gyémántháborúkat több, mint felületes. Különösen Coelho-tól.

Ezt szeretem legjobban Coelho-tól.

Első könyv az írótól. Olyan volt, mintha egy krimi filmet néztem volna végig. A végkifejlet egy kicsit meghökkentett, „nem ehhez vagyok szokva”. A tanulságot értettem, de pont a befejezés miatt kicsit olyan érzésem volt, hogy a nyíltan le kell írnia (amit meg is tett) mert különben teljesen más következtetést vonok le, ha ezt nem teszi meg. Őszintén nekem nagyon hiányzott, hogy a végén igazán megbűnhődjön a főhős. Emiatt nem tudom eldönteni tetszik-e vagy sem a könyv.

Aki szeretne egy szép összefoglalót kapni a glamour és a celebek világáról, az igazán gazdagok életéről az olvassa el nyugodtan a könyvet, ugyanis a mű leginkább erre épül, nem pedig Igorra és a többi szereplőre. Leginkább a világ bemutatása tekinthető elsődleges célpontnak, a karakterek pedig csak megtöltik az üresjáratokat, és keretet adnak arra, hogy valami történik a glamour alatt. Ahol emberek törnek meg, és emelkednek fel. Igen, a mű története néhol másodlagos tényező, és éppen ezért kicsit lassan is halad, mintha sokszor csak alibinek lennének ott, hogy egy másik szemszögből is megvizsgáljuk azt, amit már olvastunk egy párszor a könyv alatt. Coelho többi könyvei közül szerintem gyengébb, de majd még olvasok tőle, és leírom azokról is a véleményemet. De összességében, egy átlagos (sokszor az alatti) könyvről beszélhetünk, ami csak néha üti meg azt a színvonalat, hogy hangulatos jelenetekről és részekről beszélhessünk.

6.5/10

http://irasalgor.blog.hu/2011/06/19/paulo_coelho_a_gyoztes_egyedul_van_2

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az elején azt hittem, hogy jó kis kikapcsolódás lesz ez a könyv a minivakációra egy fárasztó könyv után és egy olyan után, ami csalódást okozott.
A divat és a filmek csillogó világa és ami mögötte van. A vágy az elismertség után, ami tönkreteszi sokak életét. Semmi sem elég, mindig valami több kell. Meddig megy el az ember az álmaiért? És mire képes, hogy visszaszerezze azt, amit/akit elveszített? Az alapgondolattal nem is lett volna semmi baj. A divat és a film világának körüljárásával sem lett volna semmi bajom, még Igor ámokfutását is el tudtam volna fogadni, de túl sok volt benne a közhely, a „bölcsesség”, amit úgy a felénél már nagyon kezdtem unni.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nehéz falat volt és csalódás. Több olyan könyve is van Coelhonak, amiket nagyon szeretek, de ez… A történethez képest a több, mint 400 oldalt soknak éreztem, az egész alapötlet a sorozatgyilkossággal eleve megdöbbentett, a vége összecsapottnak tűnt (mondjuk egy epilógusban legalább kíváncsi lettem volna rá, hogy a rendőrség mit gondol Hamid és Ewa haláláról, vagy nem is tudom). Sok helyen ismételte magát, szájbarágósnak éreztem és töménynek „a szeretet / a gonosz / a felsőbbrendű” stb. dolgokat. Ennek ellenére voltak benne jó gondolatok és pár érdekes fordulat, de nem élveztem az olvasást…
4/10

Az alapötlet jó – a modern kor néhány problémájának felvetése szintén tetszett. De a kivitelezés már nem annyira: néhol szájbarágós, túl sok információt akar megosztani (ami amúgy nem bánok, mert sokat tanulok így a regényekből, csak a stílusa nem tetszett), már untam a „luxus és glamour” szavak ismételgetését, a párbeszédek nem igazán életszerűek – erőltetettnek éreztem. Mondjuk ehhez Coelhonál hozzá kell szokni, ilyen a stílusa.

Érdekes volt, informatív is…

Határozottan tetszett. Érdekes gondolatok, hosszú, több oldalas gondolkodások, elmélkedések, és egészen jó történet.