A ​tehetséges Mr. Ripley (Ripley 1.) 49 csillagozás

Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Tom Ripley egy piti kis szélhámos, akinek ölébe hull a szerencse: egy gazdag hajógyáros Olaszországba küldi, hogy hozza haza pazarló, léhűtő fiát, aki dilettáns képek mázolásával múlatja az időt. Minden költségét kifizeti, sőt, még egy kis apanázst is juttat neki az európai útra.
Ripley a mondén üdülőhelyen belecsöppen a jóba, s végre közelről látja: hogyan is élnek a gazdagok. Mindez olyan mámorító, hogy esze ágában sincs lemondani róla. Ebben semmi és senki nem gátolhatja meg…

Eredeti megjelenés éve: 1955

>!
Geopen, Budapest, 2003
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639093777 · Fordította: Jász István

Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 98

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Berike>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Nem a kedvenc műfajom a thriller/pszicho-thriller, de egy kihívás miatt valamit választanom kellett. Be kell vallanom, nem volt rossz választás. Nem tudom, hogy lehet-e egy antihőst megkedvelni, de igazából Tom Ripley, ez a piti kis szélhámos számomra nem egy visszataszító figura. Sokkal inkább sajnálatraméltó, esetlen, és olyan kis szerencsétlen. Tulajdonképpen akár a srác is lehetne a szomszéd házból.
Tom Ripley-t Mr. Greenleaf küldi Európába, hogy fiát, „Dickie”-t visszahozza az Egyesült Államokba. Tom egy senki, akit elkápráztat Dickie gazdag és bohém életmódja, amikor Dél-Olaszországban találkozik vele. Tom és Dickie összebarátkoznak, és minden rendben is van mindaddig, amíg Tom el nem dönti, hogy több akar lenni, mint a barátja. Végül átveszi Dickie Greenleaf személyazonosságát. Mindannyian ismerünk egy Dickie Greenleafet – valakit, aki mindent természetesnek vesz, amije van, és soha nem kell a kisujját sem mozdítania semmiért. A legtöbben éreztük már magunkat úgy is, mint Tom – valaki, aki úgy érzi, hogy jobbat érdemel, belefáradt a kemény munkába, és irigykedik a világ Dickie Greenleafjeire, akiknek semmi miatt sem kell aggódniuk. Tom családi háttere, New York koszos utcáinak kemény valósága éles kontrasztban áll a Greenleafek udvariasságával és könnyedségével, valamint Európa szépségével és szabadságával. És Dickie-vel. Ezért működik ez a regény – sokkal inkább Tomról szól, mint Dickie-ről.
Highsmith Tom anekdotáin és gondolatain keresztül mutatja meg nekünk, mennyire szánalmas és sivár a lelke belül, és mennyire éhezik a szeretetre és az elfogadásra. Nem kérdés, hogy Tom egy igazi szociopata, pont olyan, mint ahogyan az orvosi szakkönyvek leírják, de mivel megértjük, hogy miért teszi azokat a dolgokat, amiket tesz, nagyon szeretnénk, ha megúszná. Dickie fejébe sosem látunk bele igazán. Csak Tom szemén keresztül látjuk őt, így nem törődünk vele túlságosan. Úgy látjuk őt, ahogy Tom látja őt – csupán egy eszköz a cél elérése érdekében.
Valahányszor Tom majdnem lebukik, Highsmith szörnyű szorongást kelt az olvasóban, mi is átérezzük a feszültséget, amit Tom érez, és talán még drukkolunk is, nehogy lebukjon. Drukkolsz, hogy megússza a szörnyűségeket, amiket tett. Valamiért Highsmith karaktere képes manipulálni minket, hogy elhiggyük, amit tett, az rendben van. A cél szentesíti az eszközt. Úgy érezzük, hogy Tom megérdemli és értékelni tudja azt, amije Dickie-nek van, úgy, ahogy Dickie nem. Furcsa érzés a rosszfiú mellé állni, de mégis megteszed.
A végkifejlet aztán felteszi a koronát az egészre.

5 hozzászólás
Bee_bookworm>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Lassan csordogálnak az események, de talán nem is ez adja a könyv zsenialitását, hanem maga Tom. Olyan tökéletesen meg van formálva ez a férfi, akinek valójában nincs is személyisége, hiszen saját magát is csak alakítja. És igen, én bizony drukkoltam Tomnak, mert annyira esetlen, annyira zavarodott és mégis annyira jól sül el minden, amit csinál. spoiler Még nem láttam a filmet, de egészen biztos, hogy megnézem. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezt a rengeteg mindent, ami Ripley elméjében játszódott le, hogyan tudták képernyőre vinni – mert nekem elsősorban ez okozott élvezetet a könyvben. Imádtam, ahogyan Tom képes komplett jeleneteket, jellemrajzokat, társalgásokat részletről részletre elképzelni, de oly annyira, hogy aztán néha még számára is valóságosnak tűnt.

6 hozzászólás
patakizs>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Viszonylag hamar elolvastam, és párhuzamosan az 1999-es adaptációt is néztem. Nekem a film botrányosan rossz, pedig jó színészek játszanak benne.
Marge mind a két verzióban nagyon gáz, Dickie is, csak másképp a filmben, másképp a könyvben.
Több helyen olvastam, hogy Tomnak drukkolt az olvasó. Bevallom, én is valamilyen szinten megértettem őt, még ha nyilván nem is helyes, amit tett.

charlotte_smtms P>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Mr. Ripley valóban nagyon tehetséges, annyira, hogy néha szinte már el sem hittem… spoiler Ismét egy olyan könyv, aminek a belőle készült film miatt adtam esélyt, és ismét egy olyan, amelyet bár nagyon élveztem, de a filmet nem tudja felülmúlni (lám, van ilyen a legenda ellenére :)) Izgalmas volt, még úgy is, hogy a filmből jól ismerem a sztorit, és komfortzóna-elhagyásra is tökéletes, bár a maradásra, azt hiszem, nem tudott rávenni. :) Leginkább a hangulatát szerettem, szinte „akkor és ott” éreztem magam. Könnyed darab, a jobbik fajtából.

>!
Geopen, Budapest, 2003
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639093777 · Fordította: Jász István
nana1>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Nem egy szokványos krimi, az biztos. A filmet nem láttam, így olvasás során bontakozott ki a történet előttem. spoiler Tetszett nagyon a végkifejlet, ez megkoronázta a történetet.

sophie P>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Azt mondják Patricia Highsmith rendkívül magával ragadó krimiíró. Az ember elmegy a könyvtárba, és kikölcsönzi azt az egyet, ami a számtalan könyve közül éppen bent van.
A tehetsége Mr. Ripleyt már mindenki látta filmen, és persze mindenki azt is gondolja, hogy P.H. épp egy olyan pasit gondolt, mint Matt Damon.
Egyébként igazán furmányos történet (már nem emlékeztem az eseményekre) mindenesetre drukkoltam, hogy bukjon már le, bukjon már le! Ellenszenves.
Nem nagyon tetszett.

HarperLee>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Talán az egyetlen könyv, amiben a rosszfiúnak szurkoltam és a belőle készült film is klassz lett.

marcipan007>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Évekkel ezelőtt láttam a filmet, ami nagyon tetszett, kíváncsi lettem, hogy milyen a könyv. Eléggé lepontozták itt a molyon, ezért sok jóra nem számítottam, meg is lepődtem, hogy mennyire lekötött. Szerintem nem is igazán krimi, inkább thrillernek mondanám. Highsmithnek nagyon jól sikerült ábrázolnia a bántalmazott, sérült fiú lelkivilágát, aki mégis megpróbál revánsot venni az élettől. Átéreztem az indítékait, habár elég szörnyű, amit tett, mégis végig annak drukkoltam, hogy ne bukjon le.

hfbernadett>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

Jó könyv, nem szokványos.
És kitűnő film készült belőle, szinte felülmúlja a regényt – köszönhetően a rendezésnek és a színészi játéknak.

István_Harangi_>!
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley

valamiért nem volt ez nagy élmény, ezt olvasni, de valamiért mégis olvastatta magát, pedig semmi különös, egyedi nincs a stílusában. a történet valahol mégis le tudott nyűgözni. a fő problémám Tom, akivel sehogy se tudtam azonosulni. annyira semmilyen, szenvedélytelen, unalmas fazon, de mégis valós..se szeretni,s e gyűlölni nem tudtam. összességében fura érzések kavarogtak olvasás közbe bennem, és rá kellett jöjjek, ez is élvezet, csak valami másféle. mondjuk katarzist nem okozott, ellenben a kiváló 1960-as filmadaptációval, a Ragyogó napfénnyel, ami valóban nagyságrendekkel felülmúlja a hollywoodi változatot.


Népszerű idézetek

Andrée>!

Valami mindig történik, ez volt Tom filozófiája.

14. oldal

Andrée>!

Freddie Miles, a saját mocskos fantáziádnak estél áldozatul.

168. oldal


A sorozat következő kötete

Ripley sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Stephen King: A ragyogás
Patrick Süskind: A parfüm
Thomas Harris: Hannibal ébredése
J.D. Barker: Az ötödik áldozat
Mario Puzo: A Keresztapa
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Dennis Lehane: Viharsziget