Báthory István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról – úgy hírlett – le lehet olvasni a sors erélyeit. „Láttad-e ma Báthoryt?” – kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve.
A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század – mintegy az iskolásévekhez hasonlóan – a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett… (tovább)
Négy szél Erdélyben 27 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1957
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kincses Könyvek
Kedvencelte 1
Most olvassa 4
Várólistára tette 22
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Nehéz ezt korrekten értékelni. Míg a korábban olvasott könyvében (A mantuai herceg muzsikusa) kifejezetten tetszett a részletgazdag leírás, itt rettenetesen untam, és zavart. Olvasás közben aztán rájöttem, hogy nem a leírás részletessége zavar, hanem, hogy ilyen sok oldalon keresztül kell olvasnom, amit magam is nap mint nap tapasztalok, hogy a magyaroknak nincs szükségük ellenségre, itt vannak ők maguknak saját maguk. És micsoda fájdalom, az a kevés ember, aki meg nem ilyen, az elmegy külföldre. Úgy látszik, ez is hagyomány. Megértem az író rokonszenvét Báthory István személye iránt, de nekem így nem teljes a portré. Nekem jobban tetszett volna, ha ezt összefoglalja 30-40 oldalban, és ír mondjuk 300 oldalt arról, milyen volt lengyel királyként. Azt azért elérte, hogy utána járjak más módon.
Korhű ábrázolás a késő reneszánsz Erdélyről. Báthory István élete fejedelemmé választásától lengyel királlyá koronázásáig. Érdekesek visszaemlékezései a Padovai egyetemi évekre (aminek örökké szerelmese maradt, de az író személyes kötődése Olaszországhoz is egyben), és bécsi bebörtönzésére, majd eljutunk a szentpáli események, és a törökkel való állandó politikai lavírozások után a lengyel trón megszerzéséig. Szerepet kapnak a történetben a korszak nagy egyéniségei, mint például Balassi Bálint. Ezt Passuth a szokott, ma már más történelmi regényekben nem igazán olvasható csodálatos nyelvezettel írja le. Nagyon jó, hogy Passuth csak a magyar történelmet taglalja, és Báthory további életét meghagyja a lengyel krónikásoknak. Akinek ez az írói hozzáállás, illetve máshol nem olvasható nyelvezet nem nyeri meg tetszését, annak nem biztos hogy az íróban kell keresni a hibát.
Nagyon kell szeretni és tisztelni Passuth László munkásságát, hogy legyen kitartása az embernek végigolvasni ezt a könyvét. Igazából öt év krónikája ez a mű, Báthory István erdélyi fejedelemmé választásától lengyel királlyá koronázásáig. Ez a jeles magyar államférfi nagyszerűt alkotott, csak nem a magyar, hanem a lengyel történelem részeként. Az írói utószóból kiderül, leginkább kolozsvári történelem tanára iránti tiszteletből és a méltatlanul elfeledett fejedelem előtt tisztelegve íródott a könyv. Mindig fúj valahonnan a szél, így volt ez 50 évvel Mohács után is, amikor már Buda sem volt magyar város, és elárasztották a „magyar magyarok” több más vidék mellett Erdélyt is, ahol az ott lakó szászok, székelyek, románok, magyarok vezette gyulafehérvári fejedelmi udvarba egyszerre fújt Bécs, Isztambul, Velence és Krakkó felől is a szél.
Ismét elvétettem az olvasási sorrendet, és az idősebb Báthory életéről szóló könyvet hagytam későbbre. A cselekményre ez ugyan nincs hatással, de több utalás is történik a Sárkányfogban a nagy elődre, Báthory Istvánra. Unokaöccse, Báthory Zsigmond valóban csak halvány árnyéka a legendás Mátyás királyhoz hasonló uralkodói kvalitásokkal bíró erdélyi főúrnak. Báthory Istvánt a korszak (16. század) legígéretesebb uralkodójaként ábrázolja Passuth, olyasvalakinek, aki méltó lehetne a magyar trón visszafoglalására is. Csak ne lenne a török… meg a Habsburg… meg úgy az egész megosztott, viszálykodó erdélyi társadalom. Nem is csoda, hogy Báthory kapva kapott a lengyel királyi cím lehetőségén. A könyv idáig kíséri életútján, a koronázási ceremónián veszünk búcsút ettől a művelt, karizmatikus és intelligens férfitől. Azt már más forrásokból szedtem össze, hogy uralkodását a lengyelek az ország fénykorának tartják, katonai sikerek és nyugalom jellemezték ezt az időszakot… még egy magyar, aki máshol kamatoztatta a tehetségét.
https://litfan.blog.hu/2022/01/18/passuth_laszlo_negy_s…
Most így utólag, és (bár nem szeretek hasonlítgatni) összehasonlítva Móricz Erdély trilógiájával, az egy kicsit jobban tetszett.
A szokásos részletes leírások tetszenek.
Nekem Passuth a XX.századi Jókai Mór..(ha lehet ilyet mondani)
Népszerű idézetek
Az öregek sokat láttak, mindegyiken sokszor keresztülszántott századának tenger barázdája. Az öregek tudták, hogy eben vett birtok nem szokott sokáig egy kézben maradni: az átok rossz trágya: okosabb, ha csendesen megülnek az ősin, a kuporgatva szerzetten, mintha fejedelmi kegyből hullajtott domíniumra vadásznak, melynek kastélyában éjszakánként felrémlenek fejetlen kísértetek.
293-294. oldal (Szépirodalmi 1964)
– Tudod-e, öreg, hogy a boldogult fejedelem bűneitekért mérte rátok a büntetést?
– Minden úr, ha sírba tér, viszi örömét s haragját. Az Úr úgy kívánja, hogy minden király a népekkel elölről kezdje. Ne tápláljon szívében senki felé haragot. Így vagyon-e, uram?
60. oldal (Szépirodalmi, 1964)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Wass Albert: Kard és kasza 93% ·
Összehasonlítás - Bánffy Miklós: Darabokra szaggattatol 93% ·
Összehasonlítás - Jósika Miklós: Az utolsó Bátori ·
Összehasonlítás - Kozma Mária: Borsosméz ·
Összehasonlítás - Méhes György: Kolozsvári milliomosok 83% ·
Összehasonlítás - Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Utolsó bástyánk: Erdély ·
Összehasonlítás - Eginald Schlattner: Vörös kesztyű ·
Összehasonlítás - Kabai Nagy Lajos Márton: II. Rákóczi fejedelem kalandos élete ·
Összehasonlítás - Kemény Zsigmond: Zord idő 78% ·
Összehasonlítás - Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert 95% ·
Összehasonlítás