Rengeteg ​pénz 88 csillagozás

P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Mit ​tegyen egy londoni fiatalember, ha nincs pénze? Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze? Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, és szerelmes? Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, szerelmes, és történetesen a más menyasszonyába szerelmes? Mit tegyen két londoni fiatalember, ha nincs pénze, szerelmes, történetesen a más menyasszonyába szerelmes, és a Gondviselés kifürkésztehetetlen akaratából a világ legremekebb tőzsdetippje kerül a birtokába? Mit tegyen két londoni fiatalmeber, ha nincs pénze, szerelmes, a más menyasszonyába szerelmes, a világ legremekebb tőzsdetippje kerül a birtokába, körülményei azonban megakadályozzák a tipp felhasználásában?… P. G. Wodehouse ezúttal nem az angol arisztokrácia vidéki birtokain, hanem a londoni pénzvilágban és környékén bukdácsoltatja végig hőseit kacagtatónál kacagtatóbb kalandokon, a tőle megszokott kiapadhatatlan humorral. Szerb Antal immár klasszikus fordítása ma is élvezetes olvasmányt kínál… (tovább)

Eredeti cím: Big Money

Eredeti megjelenés éve: 1931

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vidám Könyvek Európa

>!
Európa, Budapest, 2004
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630775190 · Fordította: Szerb Antal · Illusztrálta: Hegedüs István
>!
Európa, Budapest, 1994
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630756609 · Fordította: Szerb Antal · Illusztrálta: Hegedüs István
>!
Európa, Budapest, 1981
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630725533 · Fordította: Szerb Antal · Illusztrálta: Hegedüs István

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

mezei P>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Mindenki ismeri azt az érzést, amikor gyerekkorában valami nagyszerűvel találkozik, ez az élmény elkíséri az évek során, és amikor 10, 20, khmm…esetleg 30 év múlva ismét találkozik azzal a nagyszerű valamivel, amiről olyan szép emlékeket őrizgetett, akkor …..bumm. A gyönyörű kristály eltörik és értetlenül állunk a dolog előtt. Hogy nem is ilyen volt, nem is ilyenre emlékeztünk. Így jártam most P. G . Wodehouse-zal is. Gyerekkoromban olvastam utoljára, és nekem Wodehouse egyet jelentett a nagyszerű angol humorral, bájos szereplőkkel, elszegényedett, kiterjedt angol nemesi családdal, vidéki kastéllyal, hűvös és nélkülözhetetlen komornyikokkal. És most kicsit csalódott vagyok, mert hát az angol humor az még azért mindig nagyszerű, de a szereplők inkább bárgyúak, mint bájosak, a pénztelenség stimmelt, de hol maradt a nagycsalád, a kastély és a mindent megoldó komornyik? Wodehouse stílusa, a vicces mellékszereplők és a nagyszerű fordítás azért kárpótolt a történet ill. annak hiánya (mert azért nem sok minden történt) miatt.

2 hozzászólás
klaratakacs P>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Jajj, de régen olvastam Wodehouset, mindig akkor jövök rá, hogy mennyire kikapcsol és szórakoztat, amikor hosszabb kihagyás után újra a kezembe kerül egy-egy új könyve.
Ismét Londonban vagyunk, van két fiatalemberünk, akiknek boldogsága útjába áll a pénzhiány, egy morózus főnök, egy kegyetlen nagynéni (klasszikus Wodehouse figura), néhány érzéseiben bizonytalankodó amerikai lány és pár Szarvas Varangy részvény. A szálak bogozódnak, a végére már kifelé, a szerelmes szívek egymáséi lesznek, miközben olyan párbeszédeken nevetgélünk: „Egyetlen gyerek vagyok… – Nyilván egy is elég volt belőled.” A kedvencem ismét egy tökös öregúr Lord Hoddeston volt, akinek kertvárosi kalandjai akár külön kötetet és megérnének.

KillerCat>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Nagyon jó történet,de kicsit összecsapott lett a vége.

ppayter>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

„Ki nem állhatom Párizst! Utálom azt a helyet. Tele van emberekkel, akik franciául beszélnek és ezt nem tudom elviselni. Annyira erőltetett dolog.” :D
http://kultnaplo.blogspot.com/2008/12/p-g-wodehouse-ren…

vicomte P>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Az ember azzal a biztos tudattal veheti a kezébe Wodehouse könyveit, hogy a szereplők némi decens bonyodalom után boldog révbe érnek.
Ez az írás is ilyen volt: könnyed, szórakoztató, kicsit idétlen, de abszolút módon szerethető.
Nem váltja meg a világot, de határozottan jót tesz borús idő esetén, hisz itt minden fordulat a derűsebb irányba viszi el az eseményeket.
Írástechnikailag pedig az egyik szép példája az ugráló narráció profi alkalmazásának.

9 hozzászólás
imma P>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Ez most nagyon kellett, és máris hiányzik. A vége különös módon nem került lekerekítésre, szerintem vagy a hitelezők lihegtek már nagyon a nyakában, vagy ahogy ifjonti hévvel ügetett vele a kiadóba, elszórta azt a pár lapot. Na, sebaj. Jöhet a következő!
Ja és hogy ez Szerb Antal! Külön ízt ad neki.

Emmi_Lotta I>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Első regény, amit olvastam Wodehouse-tól. Nem az az igazi angol humor, amire számítottam, de könnyed, szórakoztató, romantikus olvasmány.

>!
Európa, Budapest, 1981
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630725533 · Fordította: Szerb Antal · Illusztrálta: Hegedüs István
sztinus>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

picit gyenge, többet vártam. egy kiszámitható, bájos kis romantikus londoni századeleji sztori. semmi több.

sassenach>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Igazi bonyodalmakkal teli, vicces, wodehouse – os történet. Kiszámítható, de Wodehouse – nál úgyse ez a lényeg. Szórakoztató, könnyesre nevető… Néha ilyen is kell.

Kiskosar>!
P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Irto vicces es rettento bajos, egy borongos teli napon a legjobb olvasmany :)


Népszerű idézetek

mezei P>!

Berry időközben már olyan lelkiállapotba jutott, hogy feltűnés nélkül besétálhatott volna egy Csehov-darabba […]

Kapcsolódó szócikkek: Anton Pavlovics Csehov
2 hozzászólás
vicomte P>!

– Csak húsz fontra volna szükségem.
– Szükséged lesz rá még akkor is, amikor elhagyod ezt a lakást.
– Pedig az igazán nem sok – mondta vágytól fűtött hangon őlordsága. – Húsz font.
– Húsz fonttal több annál, mint amennyit kapsz tőlem – felelte a húga.
– Na jó – mondta őlordsága. – Na jó. Nem haragszol, hogy kértem?
– Mindig örülök, ha pénzt kérsz tőlem, George, bármikor. Amikor pénzre van szükséged, gyere hozzám, és kérj. Kapni persze nem kapsz.

114-115. oldal; Európa, 1981

mezei P>!

Mr. Hoke az íróasztal fölé hajolt.
– Ide hallgasson – mondta –, most, hogy ezek már elmentek, mi ketten barátságosan eltereferélhetünk.
Mr. Frisby erre azt válaszolta, hogy nézete szerint Mr. Hoke rabló, tolvaj, zsebmetsző és hullarabló. Egyszer Mexikóban, mondta Mr. Frisby, látott egy csörgőkígyót. A csörgőkígyó nem nagyon tetszett neki, sőt lehet mondani, hogy igen alacsony véleményt táplált a csörgőkígyó bájára és lelki függetlenségére vonatkozólag, mindazonáltal ha már barátságos tereferéről van szó, bármikor szívesebben választja a csörgőkígyót Mr. Hoke-nál. Inkább száz csörgőkígyóval terél, mintsem hogy egy Mr. Hoke-kal feréljen. És ez annak tulajdonítható, magyarázta, hogy Mr. Hoke-ot ebnek, féregnek, görénynek, dögnek és alacsonyrendű, sötét lelkű kapcabetyárnak tekinti.

Evione>!

– Nézze csak – mondta, ezekre a jelenségekre irányítva társának figyelmét –, a szomszédból egy rendkívül csúnya, monoklis kis manó idebámul, és integet az egyik ablakból.
– Az a nagybátyám.

Ötödik fejezet

1 hozzászólás
Evione>!

– Milyen volt például kisfiú korában? – kérdezte, úgy érezve, hogy ezt a kérdést nyugodtan felteheti. Ez csakugyan elég naivan és menyasszonyian hangzik.
Lord Hoddesdon igyekezett emlékezetébe idézni bizonyos jeleneteket, amelyeket máskor szívesebben elfelejtett.
– Hát olyan, mint a többi kis mocskos vadállat. Már úgy értem – tette hozzá sietve –, hogy nagyon bájos, eleven és izé… olyan fiús volt.

Negyedik fejezet - 2

vicomte P>!

– Hiányoztam magának? – kérdezte Berry mohón. – Azt akarja mondani, hogy hiányoztam magának?
Ann Lelkiismerete, amely eddig a pillanatig oldalvást állt megfigyelő helyzetben, most előtérbe nyomult.
– Nem szeretném, ha tolakodónak tartanál – szólt ridegen –, de kötelességemet mulasztanám el, ha nem figyelmeztetnélek rá, hogy most a Lányok Válaszútján állsz. Minden attól függ, mit felelsz az imént feltett nagyon kényes kérdésre. Nem tudom, vajon jól megfigyelted-e ezt a fiatalembert, de kénytelen vagyok közölni veled, hogy van a szemében valami csillogás, ami nekem sehogy sem tetszik. Ebben a helyzetben a legcsekélyebb bátorítás is végzetes lehet. Ha rám hallgatsz, azt feleled: „Ó, nem!” vagy: „Hogy jut eszébe?”, esetleg szó nélkül felvonod a szemöldököd. De akármit teszel, engedd meg, hogy a rendelkezésemre álló legnagyobb nyomatékkal felszólítsalak: ne süsd le a szemed és ne mondd azt: „Igen.”
– Igen – szólt Ann, szemét lesütve. – Persze, hogy hiányzott.

193. oldal, Európa, 1981

gkmarcsi>!

-Ha jól értettem, te le akarsz csorogni a Rión. És hallhatólag azon jajongsz, hogy nem teheted. De miért ne tehetnéd? Tudomásom szerint a Rio ebben az évszakban nyitva van a lecsorgók részére, vagy nem?
– Na de mi lesz Attwaterrel és a pénzzel, amlyet köcsönadott nekem? Csak akkor fizethetem meg, ha keresek, nem igaz? Viszont hogy keressek, ha otthagyom az állásom, és elmegyek kóborolni a világ körül?
– Te vissza akarod adni a pénzt? – kérdezte Kétszersült megdöbbenve.
– Természetesen.
– Ebben az esetben nincs több szavam. Ha eltökélt szándékod úgy élni le az életedet, hogy a magad jószántából megadod a pénzt, amelyet kölcsönkaptál, akkor igazán szó sem lehet lecsorgásról.

14-15. oldal

gkmarcsi>!

Ha egy férfi oly rövid ideje jegyezte el magát, mint Lord Biskerton, természetesen nincs joga gyönyörködve szemlélni idegen lányokat. Mégis ezen kapta magát. Az a tény, hogy Ann Moon igent mondott, mit sem ártott Kétszersült szeme világának, és óhatatlanul észre kellett vennie, milyen rendkívül csinos ez a lány.

101-102. oldal

gkmarcsi>!

– Kétszersült – kezdte Berry –, a legcsodálatosabb dolog történt velem. Van egy lány…
– Egy lány, ja? – mondta Kétszersült, érdeklődve. Kezdett világosabban látni. – Ki ő?
– Mi van? – kérdezte Berry, akinek figyelme közben elkalandozott.
– Azt kérdem, ki ő?
– Nem tudom.
– Hogy hívják?
– Nem tudom.
– Hol lakik?
– Nem tudom.
– Te sem vagy egy lexikon, öregem.

151. oldal

vicomte P>!

Valami – talán az a tény, hogy a lány szőke volt, ő pedig férfiú – különös erővel vonzotta ehhez a betolakodó hajadonhoz.

102. oldal Európa, 1981


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Osman: Az eltévedt golyó
James Herriot: Minden élő az ég alatt
James Herriot: A repülő állatorvos
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Terry Pratchett: Mort
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Gerald Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
Neil Gaiman – Terry Pratchett: Elveszett próféciák
Neil Gaiman: Anansi fiúk