Az energiát főleg szükségtelen és kellemetlen érzelmekre használjuk, lehetséges vagy lehetetlen jövendő kellemetlen események miatti aggodalomra, rosszkedvre, szükségtelen sietségre, idegességre, ingerlékenységre, képzelődésre, álmodozásra és így tovább. Az energia a központok rossz munkájára van elvesztegetve, az izmok haszontalan feszültségére, mely egyáltalán nincs arányban az elvégzett munkával, az állandó fecsegésre, ami óriási energiát nyel el: az „érdeklődésre”, amit minden iránt tanúsítunk, ami körülöttünk történik, vagy az emberekre, akikhez semmi közünk nincs, akik teljesen érdektelenek: a „figyelem” erejének állandó pazarlására, és így tovább.
179. oldal (kiemelés általam)