Owen Matthews szülei levelezésére és emlékeire támaszkodva rekonstruálja családja történetét, mely a sztálini tisztogatások poklában kezdődik. A család történetét át- meg átszövik a szerző saját emlékképei a kilencvenes években fiatal újságíróként Moszkvában töltött időkről. A könyv nyers hangvételű, eleven krónikája egy fiatalember küzdelmének, hogy megértse szüleit és a különös országot, amely „megteremtette, felszabadította, és kis híján elpusztította” őket.
Sztálin gyermekei 15 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2008
Enciklopédia 6
Helyszínek népszerűség szerint
Most olvassa 2
Várólistára tette 12
Kiemelt értékelések
Nagyon tetszett a könyv. Ez az a családtörténet és téma, amit valóban meg kell írni mások okulására. Folyamatos tovább gondolásra késztetett, amiért külön hálás vagyok. Mindig érdekelt, hogy az emberek, az emberiség hogyan tud kétszer (meg sokszor) belelépni ugyanabba a folyóba, anélkül, hogy próbálna a történelmi előzményekből tanulni.
Kelet-európaiként talán kicsivel többet is, kevesebbet is mondott a könyv: kevesebbet, mert talán bizonyos dolgok, mint a sztahanovista mozgalom, a sztálinizmus (rákosizmus) ismerősebbek számunkra (de emellett rengeteg megdöbbentő új információval is gazdagabb lettem, pl. az árvák sorsával a II. VH alatt), mint egy nyugati olvasónak, de többet is, mert ahogy a homo szovjetikust leírja, az igenis nem csak szovjet, hanem a kádárista magyar kisemberre is alkalmazható, az meg tkp. az, ami ma is erősen érezhető Magyarországon, szóval sok mindent segít megérteni a könyv, ha hajlandóak vagyunk kicsit tovább gondolni az elmesélteket.
Külön hátborzongató volt, ahogy Jelcin helyetteséről ír: Nyemcovot ugye pár hete lőtték agyon… itt megint csak érdekes a folyamatot nézni, ahogy Putyin hatalomra került, kerülhetett és ahová mára elért.
A könyv kezdetén kissé zavartak a jelen idejű közbeszúrások (nem is a jelen idejű a jó kifejezés…. a könyv három generáció: nagyszülők, szülők és az író történetét meséli el, tehát az író saját emlékeire értem a "jelen időt), megszakítottnak éreztem a történetet, nem akartam otthagyni az izgalmas múltat EZÉRT. De aztán a kettő a végén összeért, ahogy fent írtam, éppen attól, hogy leesett, a nagyszülők és a szülők története hogyan vezetett teljesen egyenesen oda, ahol az író idején, és ma még inkább van Oroszország, mennyire szerves egészet alkot minden.
Igaz történet, az író saját családja 3 generációjának életét ismerhetjük meg. Alapvetően jó könyv, nekem annyi volt vele a problémám, hogy a nagyapja, majd az édesanyja és édesapja történetét szépen, időrendben vezeti végig az író, és emellett, párhuzamosan a saját életéből emel ki mozzanatokat. Nekem sokkal logikusabb lett volna, ha ezt is kronologikusan a végére teszi. Így, ebben a formában számomra zavaró volt. Ezt leszámítva rendben van a könyv, egy olvasást megért.
Nekem ez csalódás volt. A történetbe nagyon nem tudok belekötni. De több egyéb dolog volt, ami nem tetszett:
– először is, értem én, hogy az apja-anyja történetét meséli el OM, de egyik mondatában úgy ír róla, hogy apám, a következőben pedig már E/3. személyben, keresztneve használatával.
– aztán meg nem tudom, miért szőtte bele az író a saját moszkvai élményeit? Bár ez valamilyen szinten talán még érthető is, ha jobban belegondolik. De annyira kilógott a történetből, nem is tudtam mit kezdeni vele.
Ezektől függetlenül, a szerelem-szál, az igazán megható volt. Szép gondolatok és mély érzések. De hát én nem romantikus regényre számítottam. :)
A könyv címe kicsit félrevezető, hiszen nem Sztálin gyermekeiről szól a könyv, vagyis mégis és mégsem. A könyv valójában a Sztálin korszak gyermekeiről szól. Ha még pontosabb akarok lenni, akkor a szerző családjának három generációján át zajló életébe pillanthatunk bele. A család mindennapjait persze átszövi a diktatúra jelene, a szerelem, a háború, a nagybetűs történelem. Elsősorban azoknak a történelem iránt érdeklődőknek, történelmet tanulóknak a figyelmébe ajánlom a könyvet, akik a világtörténelem nagy történései mellett, a nagy idők mindennapjaira is kíváncsiak.
Népszerű idézetek
…Amikor beköszöntött 1931 tele, az éhínség egész Ukrajnára és Dél-Oroszországra kiterjedt. Parasztok milliói váltak földönfutókká, a városokba gyűltek, Kijev, Harkov, Lvov és Odessza utcáin pusztultak éhen. Az éhínség által sújtott területeken áthaladó vonatokat fegyveres őrök vigyázták, nehogy a parasztok megrohamozzák a szerelvényeket. Oroszország huszadik századi történetének egyik legkísértetiesebb képe az a fotó, amely csont és bőr parasztokat ábrázol, akiket rajtakaptak, hogy feldarabolt gyerekek húsát árulják egy ukrán piacon.
40. oldal
Ez volt a tisztogatás mögött megbúvó valódi, sötét zsenialitás. Nem egyszerűen két idegent zártak össze, egy hóhért és egy áldozatot, hogy aztán az egyiket rávegyék, ölje meg a másikat, hanem mindkettőt meggyőzték arról, hogy ez a gyilkosság magasabb célt szolgál. Könnyebb elképzelni, hogy az ilyen tetteket szörnyetegek követik el, olyan emberek, akiknek a lelkét a háború és a kollektivizálás borzalmai megkeményítették. De valójában egyszerű, tisztességes, humanista ideálokkal és nemes elvekkel teli férfiak és nők, álltak készen arra, hogy igazolást találjanak embertársaik lemészárlására, vagy akár tevőlegesen is részt vegyenek benne. […] Ez csakis akkor történhet meg, amikor az emberből politikai árucikk lesz, a hideg számítás alapegysége, életét és halálát el lehet tervezni, majd meg lehet szabadulni tőle, akár egy tonna acéltól vagy egy raklapnyi téglától.
57. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nino Haratisvili: A nyolcadik élet 97% ·
Összehasonlítás - Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink 96% ·
Összehasonlítás - Nora Ikstena: Anyatej 93% ·
Összehasonlítás - Simon Sebag Montefiore: Szásenyka 91% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: Még látlak odafenn 94% ·
Összehasonlítás - Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet 94% ·
Összehasonlítás - Jeffrey Archer: Erősebb a kardnál 93% ·
Összehasonlítás - Sofi Oksanen: Tisztogatás 93% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Téli kert 93% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: A megfagyott világ 92% ·
Összehasonlítás