Ezt sikerült sokszor elolvasni. De magyarul még sosem olvastam.
A történet elég egyszerű, fele ennyiben le lehetett volna írni, de itt az írás stílusa az igazán jó (az eredeti angolban és Kosztolányi fordításában is).
Tetszett. Az alapsztori zseniális – kicsivel kevesebb leírás meg cirkalmas elmélkedés, és akár csillagos ötös is lehetett volna.
Ez is olyan mű, ami késleltetett hatással dolgozik: első olvasásra annyira nem tetszett, aztán azon kaptam magam kiolvasás után pár nappal, hogy csak ezen jár az eszem. Nagyon elgondolkodtatott.
Hihetelen, hogy a boldog herceg és más mesék után ez jótt az egyik Oscar Wilde összesben. No comment a szerkesztőknek. Jó darab, de ugyan már, legalább valami logikai rendszert szerkesszünk rá.
Kicsit zavart a sok böcsesség ami sugárzott belőle :) látszik, hogy minden mondat, ami elhagyja a szereplők száját az arra lett kitalálva, hogy majd jól idézgetik őket… de egyébként ha ettől eltekintek akkor tetszett. Érdekes az alapötlet és szerintem jól végigvezeti. Szeretem!
horrorsztori, úgyhogy a történet ismeretében azt vártam, hogy szeretni fogom, de a világból ki lehet kergetni ezzel a bölcsességes hímsoviniszta stílussal
Remek ötlet, jó elképzelés… a kivitelezés meg no, igazán wilde-os, telis-tele barokk körmondattal, na meg hiába van benne az erős cenzúra, süt róla a melegebb hőmérséklet. De én így szeretem, nálunk kultusz.
Nem tetszett. Szenvedtem az olvasásától. Lord Henry a legutálatosabb figura, akiről valaha olvastam. Minden szava manipulatív és ostoba. A paradoxon herceg…
A zárás viszont a helyén van.
Döbbenetes regény, nehéz róla hosszabban beszélni, de ez a klasszikus klasszikusra tökéletes példa.
egy kedves barátom kezembe nyomta, hogy kedvenc könyve, és hogy nagyon. majd a feléig elszenvedtem magam. elég fájdalmas élmény volt. igen. a stílus miatt. nagyon fárasztó. szinte végig vinnyogtam: 'a lényeget, drága, a lényeget!…'
