A Lusitanián Ender olyan világra lelt, amely otthont nyújthat mindenkinek: embereknek, pequeninóknak, valamint a méhkirálynőnek. Reménykedett, hogy e három, egymástól roppant különböző értelmes faj kölcsönös egyetértésben megfér majd egymás mellett. Csakhogy a bolygón honos egy vírus – a Descolada –, amely ugyan a pequeninók egyedfejlődőséhez nélkülözhetetlen, az emberekre nézve viszont végzetes. A megrettent Csillagközi Kongresszus – hogy a vírus világméretű elterjedését megakadályozza – elrendeli az egész bolygó megsemmisítését, a rajta élőkkel egyetemben. A Flotta azonnal elindul a Lusitania felé, s úgy tűnik, a második fajirtás elkerülhetetlen. Ám a Flottának nyoma vész. Tündöklő Fényre hárul a feladat, hogy kiderítse, miként tűntek el a csillaghajók. A lány a legragyogóbb analitikus elme egy olyan bolygón, melynek lakói szuperintelligenssé nemesített emberek. Aligha kétséges, hogy megfejti a rejtélyt, de vajon miként dönt: életre… (tovább)
Fajirtás (Ender Wiggin 4.) 28 csillagozás ↑ 5%
Eredeti mű: Orson Scott Card: Xenocide
Eredeti megjelenés éve: 1991
Kedvencnek jelölte 2
Most olvassa 1
Várólistán 13
Kívánságlistán 9
Népszerű értékelések
Orson Scott Card: Fajirtás 81% ↑ 5%
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A Végjáték számomra az abszolút kedvenc , az egyik legjobb könyvnek tartom,amit valaha írtak. A holtak szószólója is nagyon tetszett. Igaz, az már egészen más jellegű és tempójú történet volt, egy érettebb, de nem kevésbé szimpatikus Enderrel. A Fajirtás az előző részhez hasonlóan lassú folyású, elmélkedős történet. Én élveztem a filozófiai értekezéseket , a megoldások keresése folyamán együtt izgultam a szereplőkkel. Tetszett az is, hogy a problémákat nem csak tudományos,hanem erkölcsi szempontból is körüljárták. Sok szerethető szereplő van (persze nekem Ender marad az örök kedvenc), viszont néha kicsit úgy éreztem, hogy túl sok már a zseni… Az Ösvény szálat pedig kifejezetten nem szerettem és feleslegesnek tartom, annak ellenére is, hogy Vang-Mu-t nagyon megkedveltem. Nem igazán tetszett a descolada probléma feloldása sem… Kicsit kényelmes megoldásnak érzem az író részéről azt,ahogy ezt megoldotta. A legnagyobb negatívum viszont nekem az, hogy visszatért Peter. Ezt miért kellett? Lehet, hogy a folytatásokat olvasva azt fogom mondani, hogy de jó ötlet volt,de jelenleg csak bosszankodom rajta.
A fentiek ellenére egy jó, élvezetes, helyenként nagyon elgondolkodtató történet, ami ha gyengébb is, mint a többi volt, még mindig bőven megéri a befektetett időt. Jöhet a folytatás!
Orson Scott Card: Fajirtás 81% ↑ 5%
Kicsit zavarban vagyok. Bármekkora kedvencem is a sorozat, bármennyire elfogult is vagyok, kisebb-nagyobb tökéletlenségeket vélek felfedezni. Példának okáért, bármennyire is scifis sci-fi, xenobiológiával, ansible-lel, fénysebességen túli utazással, Kis Doktorral, ramanokkal, varelsékkel, valahogy a vége felé becsúsznak olyan elemek, amik nem valók a műfajba szerintem. (Odaát, aiúnok, pl.) És bár élvezem én a fejtegetéseket lélekről, tudatról, szabad akaratról, jó szándékról, hitről, a végére kicsit didaktikus lett a dolog. És az engem zavar.
Hogy jót is mondjak: a vége példásan lezáratlan. Illetve a mellékszál lezárt, de a fő cselekményszál hogyan-továbbján rághatjuk a körmünket továbbra is. Egészen a következő rész kiadásáig. Csak szólok: még van egy csomó magyarul kiadatlan kötet. Várom őket sok szeretettel.
Orson Scott Card: Fajirtás 81% ↑ 5%
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nagyon nem tetszett, pedig az első két része rendben volt. Nagyon elnyújtott, sokszor oldalakon keresztül magyaráz valamit amit 3-4 sorban le lehetett volna tudni. A kínaias, istenes vonulat az elején nagyon idegesített, szerencsére a végére jól oldja fel, de akkora sajnos a Lusitánián történő cselekmények leírása is lesüllyedt odáig, vadabbnál vadabb ötleteket pakolt bele, ami már túl sok volt számomra.
Orson Scott Card: Fajirtás 81% ↑ 5%
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egyetértek a korábbi értékelőkkel. A végére elfáradt az író, és feltöltötte rendesen mindenféle katyvasszal, és rengeteg filozofálgatással, szentfazékoskodással. Külön kapartam magam amiért Csing-csaot istenként tisztelte tovább Ösvény népe. Tulajdonképpen az irracionalitást emelték piedesztálra. A sallang helyett megírhatta volna Card a Lusitaniáról való szökést, és a flotta megállítását is, de úgy látszik erre másik kötetet szánt. Persze még így is nagy kedvencem a sorozat!
Orson Scott Card: Fajirtás 81% ↑ 5%
Ez már majdnem akkora kedvencem volt, mint az Ender.
