Április 27 csillagozás

Egy ismeretlen regény első kiadása
Örkény István: Április Örkény István: Április

Különös, titokzatos idegszanatórium a svájci határ közelében, égbenyúló hegyektől övezve. Mintha Thomas Mann A varázshegyének igézetében annak légkörét idézné fel Örkény István korai, eddig még soha nem publikált, első regénye. A könyv olvasása időutazás: utazás az életmű múltjába, alkotója fiatalkori én-jébe, az emlékezés örvényeibe, írói iskolák, korstílusok, elmúlt társadalmak, életérzések elsüllyedt, varázslatos és egyben veszélyes világába.
    A sűrűn gépelt, a szerző által kézzel javított kézirat eddig egy koffer mélyén fekete táblába bekötve bujkált, az író születésének századik évfordulójára jelenik meg először. Az Április megjelenése irodalomtörténeti szenzáció és egyben különleges ajándék azoknak, akik kíváncsiak kedvenc írójuk pályakezdésére, azoknak, akik szeretik a valahai polgári világ történeteit.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Örkény István művei Palatinus

>!
Palatinus, Budapest, 2012
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632741192
>!
Palatinus, Budapest, 2012
242 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632741192

Enciklopédia 74


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Fiammetta P>!
Örkény István: Április

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Némi jóindulattal és marketinges érzékkel lehetne „Becoming Örkény” is az alcíme ennek a fiatalkori regénynek, bár innen még igen hosszú utat járt be a szerző (mindenféle értelemben) a nagyszerű egyperces novellákig és drámákig. Akad ugyan benne néhány olyan abszurd, humoros mozzanat, amely megelőlegezi Örkény későbbi összetéveszthetetlen hangját, de alapvetően ez inkább stílusgyakorlat, amely a korszakban trendi témákat boncolgatja: az álom és az emlékezés folyamatait és összefüggéseit, az alapvető emberi kapcsolatok korántsem egyértelmű érzelemrendszerét, amelyben akár egymással ellentétes érzések is jelen lehetnek, a tudatalatti működését és így tovább. Ahogyan a témák, úgy a megfogalmazás, az eszköztár (mint amilyen a főszereplő kétszeresen is beszélő neve) is teljesen kompatibilis a harmincas évek irodalmával, legalábbis én nem fedeztem fel a könyvben ezen a téren semmi meglepőt.
A könyv az író életében kéziratban maradt, sőt, nem is emlegette soha senkinek, mintha meg is feledkezett volna róla – a „híres író + elveszett, de megtalált mű” kombinációval pedig könnyű felpiszkálni az olvasók érdeklődését, az enyémet is. Ha másért nem*, azért mindenképp érdemes volt elolvasni, hogy megtudjam, milyen volt Örkény, amikor még nem volt ÖRKÉNY.

*De, az Addig se iszik-plecsniért! :)

3 hozzászólás
Goofry>!
Örkény István: Április

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Van ez az Örkény közeli állapot, amelyben ha kedved úgy tartja, hát akkor egy karnyújtásnyi megihletettségre kerülhetsz egy fiatalkori hatások alá került íróhoz. Az utánérzések sokszínűsége játszik itt a sor(s)okban, kaphatsz elsősorban persze a Varázshegyből, aztán Máraiból, egy keveset Kosztolányiból és a századelő Nyugatosaiból is…

Ráadásként saját magad alá is juthatsz ezzel. Mert tipikus esetét veheted annak a süldő-kori maga viselésnek, amikor akár önmagad is lehetnél, de csiszolatlanságod okán még másnak hazudod magadat. Maradjunk abban, hogy egyéni fejlődésed kimaradhatatlan és elengedhetetlen alkotószerei ezek, melyeket a később beért szerénységed bőröndnyire nőtt gyöngyszem-halommal szíves örömest elfedné. Csakhogy vannak jóakaróid, akik mögéd mutatnak, vissza az ide-útra ahonnan… És van az a pillanat, amikor erre már egyáltalán nincs szükséged. Aztán mégis megesik. Megvannak ennek a lélektani dokumentációi a szakirodalomban – hagyd el!

Mind ezek értelmében egy unikális találkozásban lehet részed, mely után a csillagozás kénytelenségedben rájösz arra, hogy Örkényre négynél kevesebbet már nem adhatsz.

latinta P>!
Örkény István: Április

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Ez a regény egy huszonkétesztendős fiatalember írása.
    Minden bizonnyal célzatosan tudatos a név- és a helyszínválasztás is, valamint A varázshegyre való rájátszások.
    Meghökkentő erejű a főszereplő lélektani ábrázolása, a kor- és a környezetrajz. A harmincas évek eleji Németországban, a külvilágtól is elzárt kertben álló sárga falú szanatóriumban sokféle, szinte a világ minden tájáról összesereglett „lakók” között nyílik ki a múltjával való szembenézése után a jelenre, majd az egyedüli lehetséges életkezdetre, áprilisra, magára a jövőre – Kapu Kristóf.

dontpanic IP>!
Örkény István: Április

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

1934-ben, Örkény huszonkét éves korában íródott ez a regény. Mi történt az emberrel, az íróval, amíg innen eljutott a Macskajátékig, a Tótékig, az Egyperces novellákig? Az emberrel persze eléggé sok, ezt tudjuk. Az íróval is rengeteg minden történhetett (nem mintha létezne egy írónak nevezett különálló lény, az embertől függetlenül).

Ebben a könyvben nem sokat találni a későbbi Örkényből.
Tetszett a könyv, nem arról van szó. Élveztem, bevonódtam. Csak éppen már nem egyszer, nem kétszer olvastam ezt a könyvet. Na, nem Örkény tollából, hanem másokéból. Nem egyszer, nem kétszer olvastam a könyvet, ami A Szanatóriumban játszódik. Amiben A Gyerekkori Élmények mélységgel és szentimentalizmussal itatódnak át, amikor felnőtt fejjel visszatekint rájuk a főhős. (Vagy ha úgy tetszik: A Főhős, aki épp eléggé jellegtelen ahhoz, hogy az olvasó azonosuljon vele, és elfogadja, mint szűrőt, ami közvetíti nekünk a nagybetűs hozzávalókat.) Természetesen itt van Az Apa, Az Anya, Az Első Szerelem és Az Első Csók, aztán A Legnagyobb Szerelem is. A Szanatóriumban van Rossz Orvos és Jó Orvos. És persze A Katartikus Vég, ami szerintem kicsit giccsesre sikerült.
Ugye hogy nemcsak én olvastam ezt a könyvet már sokszor? Valószínűleg ti is.

Azért néha látunk valamit a későbbi Örkényből is. Eredeti eszmefuttatásokat, apró rádöbbenéseket, amik azért még nem az Egypercesek erejével hatnak, de megérezzük azért picit az előszelét ennek az erőnek.
Aztán ott van a szanatórium (A Szanatórium) néhány lakója, akik igazi abszurd figurák – bár normális főhősünk áll a középpontban, ők csak mellékszereplők, díszleti elemek lehetnek –, például Benedek, aki hét évet élt a középkorban, vagy a szellem, Bernadotte (személyes kedvencem), akit csak a racionális főorvos nem lát, mindenki más igen, vagy az őrnagy, aki vérbeli katona, bár sosem volt tagja a hadseregnek. De hol van az ő halovány abszurdságuk Örkény későbbi helyzeteihez, figuráihoz képest (példának okáért egy bizonyos későbbi őrnagyhoz képest :)). Meg egyébként is, nekik kötelezően abszurdnak kell lenniük, az úgy már szinte nem is számít. :)

Huszonkét évesen egy ilyen regény nagy teljesítmény, első regénynek egy ilyen regény több mint kielégítő, de azért ez még az az Örkény. Hiányzik a humor, a groteszk. Hiányzik Örkény.

3 hozzászólás
barbarell_a>!
Örkény István: Április

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Magam sem tudom, miért, de időnként rendkívül lassan haladtam a könyvvel. Olykor nagyon unalmasnak találtam, és folyton azon kaptam magam, hogy elkalandoztam, a környezeti tényezők (még a metró is) könnyedén kizökkentett. Aztán következtek olyan oldalak, amiket gördülékenyebben olvastam, és lekötöttek, megmosolyogtattak. Örkény zsenialitása minden hiányosság ellenére már itt is tisztán megmutatkozik, például az idősíkok és az álom-valóság fantasztikus összemosásában. Nem lett a kedvencem, de örülök, hogy a mű kézirata végül előkerült, és nem veszett a mélybe.

majocsi>!
Örkény István: Április

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Eyg kihíváshoz választottam: őszíntén szólva végigszenvedtem….ritkán várom a könyv végét, de most ez történt. Egy fiatalember „diliházas” sztorija, ahol végiggondolja eddigi életét….hát engem nagyon nem fogott meg, untam.


Népszerű idézetek

latinta P>!

Köztudomású, hogy a nők – mihelyt a magzatvízből kiszabadultak – az első perctől kezdve készülnek az életre, vagyis a szerelemre és az anyaságra. Az élet egyéb jelenségei csak annyira izgatják őket, amennyire e kettővel kapcsolatot tartanak.

38. oldal, Erna

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
Zsucsima>!

A szabadság végre is viszonylagos tünemény. Az ember négy fal között is szabad lehet, de lehet rab a tenger kalandos végtelenjén.

Helena

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Maya >!

Az élet nagy és végzetes csapásai nem érintik a felületet, nyomukat nem jelzi horzsolás vagy véraláfutás; ezek a csapások mélyre sújtanak és lappangó, belső sérüléseket idéznek elő.

227. oldal

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Maya >!

A lélek belsejében határozott rendetlenség van, érzések, emlékek és vágyak lomtári összevisszasága.

28. oldal - Erna

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Kapcsolódó szócikkek: lélek
Lovely>!

Szerelem ez? Dehogyis az! A szerelem mozgás, egy darab út két pont között, s amit ő érez, az egy állapot, befejezett és végleges.

184. oldal

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

latinta P>!

Megértette az idő folyamatosságát, és megízlelte a végtelenségnek sós szelek kavarta ürességét; Kristóf az űrben lebegett most, mint magányos bolygó a hideg csillagképek között. Nagyot harapott a levegőbe, tüdeje tágult és hirtelen, átmenet nélkül Odysseusra gondolt, amint a tenger, a szigetek és a kalandok között bukdácsol, hogy nagy sokára Ithakába érkezzék és visszahódítsa Penelopét.

80. oldal, Helena

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Kapcsolódó szócikkek: bolygó · idő · Ithaka · kaland · Odüsszeusz / Ulysses · tenger · űr · végtelen
latinta P>!

„[…] Írtál már regényt a kenyérről?” – kérdezte harciasan. Kristóf röstellkedve (sic!) vallotta be, hogy ezt mindmáig elmulasztotta. „Látod, ez a hiba! Pedig micsoda téma egy kenyér! Ahogy az asztalon fénylik fényes-barnán, mint a nemes fák gesztje, politúros fényével, egyszerűen és mégis hatalmasan, mint egy jelkép… Mi van egy kenyérben? – kérdezhetné valaki, s én azt felelem, hogy minden benne van. Benne az élet, az öröm, és munka, benne a jó ízek boldogsága, az éhség és a jóllakás. Ifjúkoromban, mikor reggelente iskolába siettem – ez Rheimsben történt, ahol szüleim hosszú ideig éltek –, utam egy péküzlet előtt vezetett, melyből téli reggeleken a friss kenyérnek áldott és bűvöletes illata áradt. Megálltam az üzlet előtt, minden reggel; nagyot szippantottam a drága párából s testben-lélekben megizmosodva mentem tovább. Azóta is, ha megcsap ez az illat, ifjúkorom ötlik eszembe, és fájó honvággyal gondolok vissza a téli hajnalokra, midőn hó terült a rheimsi utcákra és iskolába siettem, hol jó tanáraim a francia szellem tiszteletére tanítottak, holott német voltam. De ezt sosem vetették szememre. Az élesztő nyálcsordító szaga azóta is az orromban rejtőzik, s ha csak érzem, eszembe jut az ifjúság s a kenyér, mely nemcsak az emberiség fő tápláléka, hanem az élet termékeny jelképe is, és magában rejti mindazt, amit a valóságról közölni érdemes.”

90–91. oldal, Helena

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Kapcsolódó szócikkek: kenyér
latinta P>!

A nők egészen másképp látják a halált, mint mi, férfiak. A nők tudnak vele bánni, tegeződnek vele és némiképpen lenézik a halált. Miért van ez? – Férfi meg sem értheti ezt. – Egy férfi, alighogy világra nyitja a szemét, elszakad az ősi és végzetes jelenségektől, fejest ugrik az életbe, és úszni kezd. Eleinte gyakorlatlanul, félszegen, néha fulladozva. Később belejön. Nem gondol egyébre. Jól érzi magát abban a hűvösen simogató, lágy elemben, ami az élet; vígan evickél előre, és fittyet hány a halálnak. Nem így a nők. A nők az életnek mindkét felét látják egyidőben, s oldaluk mellől pillanatra se tágít a halál. Idővel megbarátkoznak vele, bajtársukat, sőt cinkosukat látják benne, s ha meghal valaki, bólintanak és megértőn mosolyognak. Mert a nők két lábbal állnak a földön, s egész testsúllyal nehezednek rá; ösztönük mélyén emlékeznek még az ősi mocsarakra s az élet kocsonyás kezdetére a páfrányok és folyondárok buja paradicsomában. A nők olyan titkok tudói, melyek előttünk örökké rejtve maradnak, s az élet meg a halál nem rejtélyesebb számukra, mint egy őszi nátha vagy egy pofon. Azt hiszem, az első asszony nagyobbat harapott a tudás almájából, mint Ádám, aki már akkor is húzódozott a titkok megismerésétől.

141-142. oldal, Klementin

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Kapcsolódó szócikkek: Ádám · élet · férfiak · halál · nők · titok · tudás
Maya >!

Aki beteg akar lenni, az keres magának bajt, ugyanolyan szorgalommal és kitartással, mint pénzt vagy szeretőt. Figyelje meg az angol nyelvhasználatot, mely így mondja: náthát szereztem – látja, barátom, az angolok bevallják, hogy megszerzik a betegséget, még az egészség árán is. Mert enélkül nem lehet. S amikor vége az egészségnek, akkor orvoshoz szaladnak – mint ön –, és kérik, hogy gyógyítsa meg őket. S az orvos, a legtöbb, így akar cselekedni; hisz a betegségben, s így valósággal cinkosa lesz a betegnek, s ha vizeletét vagy vérképét vizsgálja, még biztatja is a betegségre, ilyenformán: „Igazad van, pajtás, te beteg vagy; de én majd megfogom, megnevezem és kigyógyítalak belőle” – így beszél az orvos; a beteg hasára teszi a kezét, vigyorog és boldog. „Beteg vagyok, én szerencsétlen; de majd meggyógyít az orvos!” Micsoda maszlag! Az orvos? Mit tehet az orvos? Semmit, barátom, higgye el, csaknem semmit. Mert a betegség, ez nagyon fontos – a szerelemhez hasonlít; csak az lesz beteg, aki nem akar egészséges lenni.

69-70. oldal

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása

Maya >!

[…] mert Apa és Anya nem számít embernek, legalábbis a gyermekkor idején. A szülő és a gyermek közt láthatatlan, de jól érzékelhető szálak húzódnak, a hús-vér kapcsolat ez, ami kizárja, hogy a gyermek embert lásson szülőjében.

115. oldal

Örkény István: Április Egy ismeretlen regény első kiadása


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Szabó Magda: Pilátus
Gion Nándor: Latroknak is játszott
Gergely Ágnes: Őrizetlenek
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes
Gárdonyi Géza: Mai csodák
Oravecz Imre: Ondrok gödre