A ​gyógyító képzelet 12 csillagozás

O. Carl Simonton – Stephanie Matthews-Simonton – James L. Creighton: A gyógyító képzelet O. Carl Simonton – Stephanie Matthews-Simonton – James L. Creighton: A gyógyító képzelet O. Carl Simonton – Stephanie Matthews-Simonton – James L. Creighton: A gyógyító képzelet

A ​könyv elolvasása nagyon sokféle emberi reakciót válthat ki. Vannak, akik számára reménysugár, a gyógyulás új útja tárul fel. Van, akinek személyes érzéseivel vagy eddig megszerzett tudásával nem egyeztethető össze a pszichológiának ez az alkalmazási területe. Vannak, akik számára a csodák birodalma tárul fel, és már a vágyott célt szinte megvalósulni látják. Bárhogyan is, aki vette magának a fáradtságot, és energiát fektetett a könyv elolvasásába és megértésébe, nem marad közömbös a téma iránt.

A daganatos betegségekhez fűződő hiedelmek – a félelem a halálosnak vélt betegségtől – szinte megbéníthatnak valakit, különösen a betegség felismerésének első, érzékeny szakaszában. A holisztikus szemlélet segít abban is, hogy ne azonosítsa magát a beteg a betegséggel, és főként ne az előítéletekkel. A szemlélet változásának kulcsa az, hogy felismeri a személy saját felelősségét a betegségben, hogy ő maga az, aki egyik vagy másik gyógymódot választja, és együttműködik a kezelő… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szelíd gyógymód Egészségforrás

>!
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637440113 · Fordította: Ghimessy Csaba
>!
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630070596 · Fordította: Ghimessy Csaba
>!
Egészségforrás, Budapest, 2001
244 oldal · ISBN: 9630070596 · Fordította: Ghimessy Csaba

1 további kiadás


Enciklopédia 20


Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

Inpu>!
O. Carl Simonton – Stephanie Matthews-Simonton – James L. Creighton: A gyógyító képzelet

Be kell vallanom, kezdettől fogva gyanakodva szemléltem a daganatos betegségben szenvedők körül kiépült, a hagyományos medicina eszköztárát kiegészítő, esetleg azok alternatíváját kínáló szerek és módszerek univerzumát. Bár igyekszem nyitott maradni, hiszen magam sem tudhatom, hol is húzódik a határ az egyáltalában nem vagy nem kielégítő mértékben ismert, de bizonyíthatóan hatásos mechanizmusok illetve a kuruzslás, az elkeseredett ember élni akarásából anyagi hasznot remélő, gátlástalan szélhámosság, megtévesztés között, az évek keserű tapasztalatai nyomán kifejlődött sztereotípiákat nem könnyű meghaladni. Pedig – és erre tökéletes példa ez a könyv – néha érdemes.
Kezdeném azzal, hogy a szerzők egyáltalában nem a zavarosban halásznak: Carl Simonton évtizedeken keresztül dolgozott mint onkológus, radiológus, a daganatos betegségek specialistája egy texasi rákkutató központban, pszichológus felesége pedig az ottani tanácsadó részleget vezette. Empirikus úton, többnyire gyógyíthatatlannak nyilvánított betegek ezreinek történetéből okulva jutottak el azokhoz az alapvető (és nem utolsósorban tudományosan igazolható) összefüggések felismeréséhez, melyekre alapozva az ún. Simonton-módszer kidolgozásra került. Végtelenül leegyszerűsítve arról van szó, hogy az egyénre ható stressz gátló hatást fejt ki az immunrendszerre és felborítja a test hormonális egyensúlyát, melynek eredményeképpen a szervezet fogékonyabbá válik a betegségekre. Mivel a tumoros folyamatok lényegében azzal kezdődnek, hogy a szövetekben rendszeresen (és teljesen természetesen) keletkező abnormális sejteket a test védelmi mechanizmusa nem képes hatékonyan elpusztítani, a külső események által okozott érzelmi stressz potenciálisan megnöveli a rák iránti fogékonyságot. A gyógyulás ennélfogva nemcsak fiziológiai, hanem pszichológiai kérdés is: egyfajta helyes és hatékony érzelmi viszonyulás mind a betegséghez, mind a stressz kiváltó okaihoz, illetve egy erős és határozott „élni akarás”, azaz a beteg belső erőforrásainak mozgósítása a felépülés, vagy legalábbis a méltó életminőség visszanyerése céljából. A nézőpont is kétségtelenül holisztikus: nem (csak) a beteg testrész(eke)t vagy szerve(ke)t kell gyógyítani, hanem az emberi „egészt”. A hagyományos terápiás módszerek mellett, azok eredményességét támogatva, a Simonton házaspár egy olyan metódus elsajátítását javasolja, mely voltaképpen egy relaxációra épülő imaginációs (vagyis a gyógyulás mentális képi megjelenítésére szolgáló) technika; akit közelebbről érdekel a dolog, az a könyvben kimerítő gyakorlati útmutatóra lel. Én a magam részéről még két dolgot szeretnék hozzátenni.
1. Bár a módszer daganatos betegek számára, az ő szempontjaik figyelembevételével került kidolgozásra, az imaginációs technika kellő változtatással más betegségekre is tökéletesen alkalmazható, akár még egy egyszerű megfázás okozta kellemetlenségek enyhítésére is. A könyv részletesen foglalkozik olyan problémákkal, mint a technika felhasználása a fájdalommal való megbirkózásra, a jövőre vonatkozó célkitűzések megerősítésére vagy éppen a múltból magunkkal cipelt konfliktusok, neheztelések feloldására.
2. A módszer bárkit, tehát egy egészséges embert is bizonyos fokú önreflexióra kényszeríti, ennélfogva preventív hatással is bír, és tevékenyen hozzájárulhat egy egészséges mentálhigiénés állapot eléréséhez és fenntartásához. Márpedig ez, talán nem tévedek nagyot, igazi kincs a mai világban.
A könyv utolsó fejezete immár nem is annyira a „beteghez”, mint inkább annak családtagjaihoz szól. Ebben a beteg és szerettei közötti támasznyújtó kapcsolat kialakításához kapunk segítséget, mely kapcsolatban nemcsak a beteg igényeinek kielégítésén van a hangsúly, hanem legalább ennyire fontos saját érzéseink megértése és megélése is. Az utószóban Orosz Katalin pszichológus a tudomány jelen állása felől tekint a módszerre, és hasznos tanácsokat ad arra nézve, hogy a Simonton-módszer miként alkalmazható napjaink Magyarországán. A könyv csak elvétve lelhető fel könyvesboltokban; legkönnyebben a kiadótól, az Egészségforrás Alapítványtól lehet beszerezni.

8 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lélle P>!

A leglényegesebb, hogy ne felejtsük el: mi magunk teremtjük meg életünk eseményeinek értelmét. […] Mindannyian választunk, ha nem is mindig tudatos szinten, a lehetséges reakciók közül. A stressz mértékét az az értelem határozza meg, melyet mi tulajdonítunk neki, és azok a szabályok, amelyeket magunknak felállítottunk, hogy megbirkózzunk velük.

53. oldal, 5. fejezet - Személyiség, stressz és a rák (Egészségforrás, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: értelem · esemény · reakció · stressz · választás
Lélle P>!

Természetesen az őszinteség is fájdalommal jár, tapasztalataink szerint azonban kisebbel, mint az abból az elkerülhetetlen távolságból és elszigeteltségből származó fájdalom, amely akkor érezteti hatását, ha az ember nem lehet saját maga.

194. oldal, 19. fejezet - A családi támaszrendszer (Egészségforrás, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: elszigeteltség · fájdalom · őszinteség · távolság
Lélle P>!

[…] a célkitűzés elsődleges jelentősége az, hogy az ember részt vesz mindennapi életében, és érdemleges céloknak kötelezi el magát, függetlenül attól, hogy azokat eléri-e vagy sem. Az életnek a céljaink elérése felé törés folyamata ad értelmet, nem pedig azok végső elérése.

139. oldal, 14. fejezet - A jövő megteremtése: a célkitűzés (Egészségforrás, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme · cél · élet
Lélle P>!

Akármilyen hosszútávú is egy cél, összetevőire bontva, az egyes lépéseket elvégezhetővé, a végcélt elérhetővé tesszük.

144. oldal, 14. fejezet - A jövő megteremtése: a célkitűzés (Egészségforrás, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: cél
Lélle P>!

Mindenki maga teremti meg egy esemény jelentőségét.
Ha kiismeri lehetséges reakcióit korlátozó hiedelmeit, ha próbál másféle értelmezést adni az eseményeknek és újfajta módokon reagálni rájuk, egy idő után képes lesz pozitívan értékelni olyan dolgokat, amelyeket korábban kizárólag negatív színben látott.

87. oldal, 9. fejezet - A gyógyulásban való aktív részvétel (Egészségforrás, 1990)

Lélle P>!

Önnek és a család minden tagjának fel kell készülnie arra, hogy meghallgassa a beteget még akkor is, ha esetleg énjének nagy része ezt nem kívánja. Ha a betegtől megtagadják a lehetőséget, hogy a számára legkínzóbb dolgokról, a félelemről, a fájdalomról vagy a halálról beszéljen, elszigeteltnek fogja érezni magát. Ha pontosan arról nem beszélhet az ember, ami a leginkább számít, akkor valóban nagyon egyedül van.

183. oldal, 19. fejezet - A családi támaszrendszer (Egészségforrás, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: beszéd · beteg · egyedüllét · elszigeteltség · fájdalom · félelem · halál

Hasonló könyvek címkék alapján

Máté Gábor: A test lázadása
Lawrence LeShan: A rák mint fordulópont
José Silva – Robert B. Stone: Gyógyíthatsz
Irvin D. Yalom – Marilyn Yalom: Halálról és életről
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Irvin D. Yalom: Minden mulandó
Marie de Hennezel: A meghitt halál
Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?
Hoffmann Gergely: A Végtelen egyszerű
Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve: a betegség