Az ​érintés hatalma 17 csillagozás

Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Különleges ​könyvet tart a kezében a tisztelt olvasó – ezeken az oldalakon az érintés csodáival találkozhat. A tudományos kutatásoknak köszönhetjük a ráeszmélést: az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, olyan, akár a lélegzetvétel. Adás és kapás kölcsönössége rejlik minden érintésben, azt nyered vissza rögvest, amit te nyújtottál másnak. Például erősíted az immunrendszerét, de a magadét is, örömhormon-termelést indítasz a másikban, de magadban is. Hát ne tekintsük ezt csodálatosnak?
Ebből a könyvből egyaránt épülhet a jövendő kismama, a magzatát hordozó anya, a születés csodáját tudatosan is tökéletesítő szülő, az első életévekben a csecsemőt hordozó és vele együtt alvó édesanya és apa, az érzelmi intelligenciát gazdagítani kívánó bölcsődei, óvodai nevelő, a felnövekedő és saját identitását, páratlan egyediségét most építő fiatal, sőt a gyermekét párkapcsolati intim életére felkészíteni kívánó felnőtt szülő, aki maga is okulhat: mit tehet még saját… (tovább)

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2011
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638902665 · Illusztrálta: Nyitrai Emese
>!
Kulcslyuk, Budapest, 2011
164 oldal · ISBN: 9786155281761

Kedvencelte 1

Most olvassa 7

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szanes1>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Érdekes volt, számomra meglepő, hogy a pszichológiai folyamatok és biológiai változások mennyire összefüggenek. Sok-sok kísérletre is hivatkozik a szerző, megdöbbentő eredményekről számol be. Kicsit megveregettem a vállamat lélekben, hogy igen, úgy kell nevelni egy kisbabát, ahogyan azt mi tettük. (Pl. az együttalvás, hordozás fontossága.) És elhatároztam azt is, hogy gyakrabban fogom megérinteni a szeretteimet. Jól propagálja az érintés ügyét a szerző, engem meggyőzött.

Brigi007>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Nagyon csalóka ez a könyv ránézésre, mert elég ezoterikus borítót kapott, azonban a tartalom egy komoly tudományos munka, amit nagyon érdemes volt elolvasni. Nagyon elgondolkodtat az érintéssel kapcsolatban, meg persze az emberi kapcsolatainkról is. Egészen magzati kórtól az öregedésig követhetjük végig azt, hogy mire is van szükségünk, mi az, amit néha nem tudunk kimutatni vagy megfogalmazni, és hogy ha megkapjuk, akkor az milyen jótékony hatással is volt ránk. Gyermekvárás idejére kifejezetten ajánlott olvasmány, jó apropó arra, hogy végiggondoljuk, mit szeretnénk továbbadni a gyerekünknek majd, milyen szülők akarunk lenni.

Galambdúc>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Ezt mindenkinek el kellene olvasnia. Kismamáknak kötelező, de mindenki másnak is felnyitja a szemét, az érintések mennyire fontosak, anélkül az ember nem élhet. Abszolút nem szakirodalmi igénnyel megírt mű, könnyen befogadható, rengeteg utalással, példával. A születéstől a halálig elkíséri érintéseink útját. Kicsit hiányoltam viszont az érintés szerepének részletesebb leírását az élet közepén és végén, ez még nagyon kellett volna. Mert nemcsak gyerekként fontos ez.
Elgondolkodtató, hogy sok ember miért nem mer érinteni vagy miért húzódik el, ha valaki hozzáér. A könyveben olvashatunk az érintéskor a testünkben beinduló sokrétű fiziológiai változásról, egyszerűen lenyűgöző! Hölgyek és urak, szeretetteli, baráti tapizásra fel! (ez lehetne a könyv üzenete)

cheoppy>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Nagyon jó könyv arról, hogy mennyire elemi szükségünk az érintés. Még az is, ami teljesen tudattalanul ér minket. Az érintések sok mindent befolyásolnak a szervezetünkben pozitív irányban, jó szokás megtanulni és megszeretni az érintést, hiszen egészségileg feldob és akár éveket is nyerhetünk vele.

tshehip>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

2022-es újraolvasás után:

Életünk természetes része az érintés általi kapcsolódás, a számunkra kedves emberekkel, és a mindennapjaink részét képező tárgyakkal. A vizuális és hangingerekkel telített világunkban talán kevesen gondolnak a bőrérzékelésre az életünket alapjaiban meghatározó kiindulópontként.

Nyitrai Erika pszichológus Az érintés hatalma című könyvében a magzati kortól a kamaszkoron át az idős korig követhetjük végig, milyen meghatározó szerepet tölt be életünkben az érintés, milyen lelki és fizikai változások mennek végbe testünkben a hatására.

A könyvben a fogantatástól a kisgyermekkorig terjedő időszak kapja a legnagyobb figyelmet.
Elénk tárja, hogyan mélyülhet tovább várandós és magzata kapcsolata az érintés segítségével, a vajúdástól való félelmeinket enyhíthetik gondolatai, hogy a születés folyamata kényeztető masszázsként vitalizálja az éppen világra születő csecsemőt.
Az érintések és a kötődés kapcsolatáról olvasva pedig nem marad bennünk kétség, hogy kisbabánkat az anyaméh melegének elvesztéséért végtelen öleléssel, ringatással szeretnénk kárpótolni.
A vajúdás alatti érintésigényekkel kapcsolatban ír a dúlai támogatásról, ami lehet masszírozás, vagy csendes jelenlét, „mentális érintés”.

A kamasz- és öregkori érintésekkel kapcsolatban különösen szembetűnő volt nekem az egész könyvben jelen lévő szeretetteljes hangnem, ami így láthatóen összefér a tudományos megalapozottságú írásokkal.

Várandósság és gyermekágy idejére különösen jó olvasmány lehet, de mindannyiunknak sok gondolkodni valót, felismerést adhat az érintéshez való viszonyunkkal és a kapcsolatainkban megjelenő érinétés élményekkel összefüggésben.

Csillux>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

A könyvet az egyetemen ajánlották, úgyhogy úgy voltam vele akkor ez lehet kicsit száraz lesz. Viszont kellemes meglepetést okozott, nagyon olvasmányos volt. Sok új információt adott és hasznos volt elolvasni.

csvkata>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Elsősorban az anya-gyermek kapcsolatot dolgozza fel részletesen, az egyéb relációkat kevésbé dolgozza ki, így főleg kismamáknak ajánlanám.
Nagyon érdekes könyv, elsősorban a természettudományos kapcsolódások tetszettek, mint ez is itt: http://moly.hu/idezetek/330234

zsofi017>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Érdekességnek nem volt rossz. Az anya-gyerek kapcsolatról szólt nagyjából a könyv 70-80%-a, ami nem nagyon volt feltüntetve, szóval ez azoknak azért biztos több izgalmat tartogató olvasmány lehet, akiknek éppen kisgyerekük született.

Anreppa>!
Nyitrai Erika: Az érintés hatalma

Nekem nagyon érdekes volt a könyv első fele, amely a fogantatás, születés, babakorban történő érintések fontosságát taglalja. A későbbi részek szerintem kicsit elnagyoltak, nem túl kidolgozottak (pl. időskorban az érintés). Sok kísérletre hivatkozik a szerző, de ezeknek nehéz utánanézni a jegyzetelés miatt (sok helyen szerepel hivatkozás korábbi műre, amelyeket oldalakon keresztül visszakövettem, mégsem találtam meg, hogy pontosan mire is hivatkozott…), meg az eredményeket is nehéz elhinni a kísérlet részletezése hiányában. Mindezzel együtt szerintem egyszer érdemes végigolvasni.


Népszerű idézetek

zsofi017>!

Az érintés nemcsak őszinte, de intenzív is. Az érintéssel több szeretetet adhatunk át öt másodperc alatt, mint szavakkal öt perc alatt. ha valakit megölelünk, akinek rossz napja van, talán több jót teszünk vele, mint az összes kiejthető szóval a világon. Ha valakit egy meleg öleléssel köszöntünk, az önmagában teljességében elmondja: „Nagyon örülök, hogy látlak!” Amikor már nem szeretünk, vagy idegességünkben, esetleg büntetés közben visszatartjuk szeretetünket, gyakran az érintéssel vagy annak hiányával kommunikáljuk érzelmeinket elég megrázó módon.

Anreppa>!

A férfi azért vágyik a szexre, hogy közelebb kerülhessen a nőhöz, a nő azért vágyik a közelségre, mert közel kell érzeni magát a férfihoz, hogy vágyjon a szexre. Egy mozgalmas nap után időbe kerül, míg visszatér önmagához.

165. oldal Kulcslyuk Kiadó, 2011

furacs>!

Érintésszegény, a fizikai kontaktusokat átszexualizáló, eldologiasodott kapcsolati világban élünk. Vesztesek vagyunk, ha ezt tovább így hagyjuk, és simogatás helyett az ütés irányába torzulnak mozdulataink. Az érzelmi veszteségek dühét a simogatás, érintés gyöngédségébe kell visszavezetnünk, a lelki szelídítés és érzelmi táplálás eme alapvető eszközét vissza kell helyeznünk az őt megillető helyre.

6. oldal (Prof. Dr. Bagdy Emőke előszava az Olvasóhoz)

zsofi017>!

Van egy különleges jelenség, amit még nem értenek a kutatók. Az alacsony kortizolszint. Úgy tűnik, kora gyerekkorban ez egyfajta védekező mechanizmus, „leszabályozás”. Kísérlet arra, hogy a fájdalmas érzésektől egyszerűen azok figyelmen kívül hagyásával szabaduljon meg. Jobb semmit sem érezni, mint folyamatosan küzdeni. A következmények drámaiak: érzelmi bénultság, széthullás, ürességérzés, elidegenedés a többiektől, agresszió az azonos korúakkal szemben… miközben mosolyog.

diaus>!

Többségünk egyetértene abban, hogy a szeretet az élet mögött álló egyetemes késztetőerő. Elkeseredetten kutatjuk, ha nem érzünk szeretetet, vagy siratjuk, mert épp most csúszott ki kezeink közül… Ugyanakkor visszatartjuk a szeretetnek azt az alkotóelemét, amely a legmegbízhatóbban, a legkielégítőbb módon fejezi ki azt a másik ember számára: az érintést. Elzárkózunk, a testünket és a kezeinket megtartjuk magunknak. … Pedig kapcsolatainkban az érintés természetes és egészséges. Valójában szükséges a fizikai és lelki egészséghez. …
… Miért félünk hát az érintéstől? Te miért nem érintesz?
Talán azért, mert az érintés túl egyenes, túl őszinte és túl egyértelmű. Ha valaki megérint vagy megsimogat, tudod, hogyan érez irántad. Ezen a területen nem igazán rejthetjük el azt, hogy miként is érzünk valójában.

158. oldal, 4. fejezet - Elzárt kezek (Kulcslyuk, 2011)

zsofi017>!

[…] Pozitívabbnak ítéljük meg azt, aki hozzánk ér.

zsofi017>!

A felnőtt kötődésre irányuló további vizsgálatok tanúsága szerint két dimenzió különíthető el élesen egymástól: az elkerülés és a szorongás. Az elkerülés a közelséggel kapcsolatos diszkomfort érzéssel, a partnertől való függőséggel és az érzelmi távolságtartással van kapcsolatban. A szorongás a partner és a védelem elérhetőségére, valamint arra a bizonytalanságra irányul, hogy az egyén elég értékesnek tartja-e magát a partner szemében. Azok a személyek számítanak biztonságos kötődésűnek, akik mind a két dimenzióban alacsony pontszámot érnek el. Újabb elgondolások szerint a kötődési szorongás a visszautasítástól, szerethetetlenségtől való félelemre, az elkerülés pedig az intimitás és a függőség visszautasítására utal.

zsofi017>!

Az önmarcangolók – máshol erősen ragaszkodók – (önmaguk megítélése negatív, a társé pozitív, magas kapcsolati szorongás és alacsony kapcsolati elkerülés jellemzi őket) hajlamosak amiatt aggodalmaskodni, hogy a másik nem szereti őket igazán, és ha kötődési szükségletük kielégítetlenül marad, könnyen frusztráltak vagy mérgesek lesznek. Túlságosan közel akarnak kerülni a másikhoz, és/vagy gyakran érzik úgy, hogy a másik nem akar hasonló közelséget teremteni velük. Partnerük támogatásában és szeretetében nem biztosak, mégis gyakran fordulnak a másikhoz megnyugtatásért, támaszért, ezért szinte törvényszerű, hogy a partner viszonyulása ezekben a helyzetekben számukra többnyire nem kielégítő. Saját személyes értékük megítélése a kapcsolatuktól függ. Mivel nem biztosak partnerük elkötelezettségében, hajlamosak a másik éber figyelésére és erős kontrollálására. Hiperérzékenyek a szeparációra, mellyel kevéssé tudnak építő módon megküzdeni, ehelyett nemkívánatos, gyakran kényszeres módon foglalkoznak azzal, így elmélyítve és végeláthatatlanná téve a már meglévő konfliktust. Gyakran élnek meg érzelmi magasságokat és mélységeket, jellemző rájuk a féltékenység. Mások támogatása és jóváhagyása iránti vágyuk kielégíthetetlen, valószínűleg mélyen gyökerező értéktelenségérzésük miatt. Hajlamosak a gyanakvásra, a döntésképtelenségre és az elégedetlenségre. Partnereik gyakran túlzott függőséggel vagy követelőzéssel vádolják őket. Erőteljes vágyuk az intim közelségre ahhoz vezethet, hogy elhamarkodottan belevonódnak olyan kapcsolatokba is, amelyek kezdettől halálra vannak ítélve. Könnyen alakítanak ki kapcsolatokat, gyorsan szerelembe esnek, és hajlamosak partnerük idealizálására. Alacsony önértékelésüket „igyekeznek” megerősíteni, olyan partnert választanak, aki nem becsüli kellően, vagy akár bántja, elhanyagolja, kizsigereli őket. Kapcsolataikban ők maguk is lehetnek dominánsak, sőt, akár tolakodóak vagy agresszívek, és rendszerint többet fektetnek bele a kapcsolatba, mint mások. A kapcsolat felbomlásával nehezen birkóznak meg, néha a fennálló problémák ellenére benne maradnak kapcsolataikban. Ha mégis elválnak, úgy érzik, a szakításért a másik felelős. Többnyire még sokáig szerelmesek volt partnerükbe, és csak hosszabb idő után kezdenek új kapcsolatot.

zsofi017>!

Az elutasító (ő rendben van, a másik nem, alacsony szorongás és magas elkerülés jellemzi őket) kötődési típusú felnőttek magukat szeretetre méltónak, míg a másikat megbízhatatlannak és elutasítónak látják, ebből pedig sok konfliktusuk adódik. nem igazán szeretnek függőségi viszonyban lenni másokkal, többnyire félnek az intimitástól, kerülik azt, hogy valakihez közel kerüljenek, és nem is tudnak igazán bízni a másikban. Aggodalom, feszültség vagy betegség esetén inkább az egyedüllétet választják. Ha a partnerük feszült, kevésbé támogatják, mint biztonsággal kötődő társaik. Gyakran ellenséges, interperszonálisan hideg és érzelmileg elkülönülő emberként jellemzik őket. Kapcsolatban hamar csapdában érzik magukat, vagy unatkoznak, igyekeznek érzelmileg függetlennek maradni. Nem igazán ismerik a féltékenységet és a szeparációs szorongást. Kapcsolataikban nem tárulkoznak ki, kerülik a konfliktust és érzelmeik kimutatását. A szakítás kevésbé rázza meg őket, inkább megkönnyebbülést, mint feldúltságot éreznek. A veszteség hatására olyan kognitív, érzelmi és viselkedéses válaszokat hívnak elő, melyek csökkenteni látszanak a meglévő kötődési igényt. Nem számítanak partnerük támogatására, ezért kellemetlenül érinti őket, ha támogatást kell kérniük.

csvkata>!

Mi történik a vajúdás alatt?
Miután a magzat feje a méhen belül elérte lehető legnagyobb méretét, és fejjel lefelé befordult a még legszorosabb szegletébe, a méh összehúzódásai erősen ingerlik bőrét, arcocskáját, orrocskáját, ajkait és egész testét. Az arc ingerlése megfeleltethető a más emlősöknél megfigyelhető pofanyalogatásnak, és feltehetőleg ugyanazt a hatást váltja ki. Vagyis ezek a méhösszehúzódások hasonló funkcióval és hatással bírnak, mint más állatfajoknál az újszülött nyalogatása. Eszerint a méhösszehúzódások során a baba bőrét ért ingerek a központi idegrendszerbe közvetítődve, a megfelelő szinteken összekapcsolódnak a vegetaív idegrendszeren keresztül a különböző, általunk beidegzett szervekkel. A méhizom-összehúzódások keltette súrlódások, nyomások beindítják, aktiválják a létfenntartó folyamatokat (légzőrendszer, keringési rendszer, emésztőrendszer, kiválasztórendszer, idegrendszer, endokrinrendszer, főleg agytörzsi területek) működtetőidegrendszeri központokat, melyeknek a születést követően azonnal működésbe kell lépniük. Ha tehát feltesszük a kérdést, hogy mi a komplikációmentes, természetes vajúdás és születés funkciója, a válasz a következő: a baba optimális felkészítése a méhen kívüli életre.

Az érintés szerepe fogantatástól a születésig c. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Lukács Liza: Hogyan szeretsz?
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Máté Gábor: A test lázadása
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Szondy Máté: Olvadás
Jonice Webb: Ismeretlen érzelmek
Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Popper Péter: Lélekrágcsálók
Tisza Kata: Most.