Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban 397 csillagozás

Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele „kiválasztottja” legyen.
..
Megrázó könyv ez – az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól.

Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a „tudomány” nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és „működését” írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal – a másik Mengele doktor további sorsát mondja el.
A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig… (tovább)

Orvos voltam Auschwitzban és Mengele boncoló orvosa voltam címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tények és tanúk Magvető

>!
Magvető, Budapest, 2023
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631434651
>!
Magvető, Budapest, 2022
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631434651
>!
Magvető, Budapest, 2020
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631434651

14 további kiadás


Enciklopédia 56

Helyszínek népszerűség szerint

Szovjetunió · Auschwitz


Kedvencelte 46

Most olvassa 27

Várólistára tette 256

Kívánságlistára tette 247

Kölcsönkérné 15


Kiemelt értékelések

_Eriii>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

„1940-1945 között 1,3 millió embert deportáltak az Auschwitzi-haláltáborba. Közülük 1,1 millióan meghaltak. A zsidó áldozatok száma körülbelül 1 millió. 200 ezer fogoly élve hagyta el az Auschwitzi táborokat más lágerekbe tartó vonatokon, vagy kiürítésekor útnak indított halálmenetekben. Közülük további tízezrek haltak meg a felszabadulásig. ”

Csak halvány sejtéseim voltak a második világháború haláltáboraiban végbement szörnyűségekről. Persze voltak száraz adatok, voltak tények, amiket tanultam, de a legrettegettebb álmaiban sem gondoltam mind ezt a szörnyű sokkoló tényt, amit Nyiszli könyvében olvastam. Dr. Nyiszli Miklós naplója túlzottság ide vagy oda, de sokkolt. Azok az igaz történetek pedig amelyeket eddig olvastam, csupán töredéke ennek a sok borzalomnak. Hihetetlen, hogy voltak és vannak olyan emberek mint Mengele, Rudolf Höss, Otto Moll, August Miete, Gusztav Wagner, Josef Houstek, és sorolhatnám. Tele tudnék írni száz oldalt is a nevekből, azok nevéből akik a halál angyalának képzelték magukat. Ebből a naplóból tudtam meg a Sonderkomandó jelentését, ami számomra a legmegdöbbentőbb mint közül. Nem elég, hogy halálra voltak ítélve, de ők kellet a legnehezebb és legborzasztóbb munkát végezzék. Főleg a lelkükért vérzett a szívem, a testi seb begyógyul de a lelki az sosem…….

17 hozzászólás
György_Dragomán IP>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Hatodikos koromban kaptam kölcsön egy osztálytársamtól ezt a könyvet, azzal hogy ez engem biztos érdekelhet. Elolvastam. Azóta tudom, mi a Sonderkommando, tudom, hogy mit tudnak megtenni emberek emberekkel. Nagyon jelentős dolog, hogy A Saul fiában úgy tudtak ebből a könyvből és történetből filmet csinálni, hogy végig ott egyensúlyoztak az elmondhatóság határán. Nagyon örülök a film sikerének, annak, hogy az egész világ meghajol Röhrig Géza emberfeletti teljesítménye előtt, és nagyon remélem, hogy most majd többen elolvassák ezt az elfelejtett könyvet is, amit pár éve újra megjelentetett a Magvető kiadó.

tamikasipke>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Ajánlom ezt a könyvet minden diktátorjelöltnek, és azoknak, akik azt gondolják, hogy bőrszín, vallás, hovatartozás, lábméret stb. alapján bárki is különbözik vagy feljebbvaló egy másik embertől.
Kifordítva mindenki rózsaszínű…

3 hozzászólás
dagikám>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Lesùjtva csuktam be a könyvet. Mèg mindig szembesültem olyan elborzasztò rèszletekkel,amit mèg nem tudtam. Amiket meg màr ismertem,az is ugyanùgy tudott mèg hatni ràm,mintha először olvastam volna. Hihetetlen a szàmomra mèg mindig, hogy ember emberrel ilyen szörnyűsègeket megtehettek akkor,legyen az csecsemő,vagy akàr èleterős fèrfi ès nő.
Tetszett,hogy a könyv első rèszèben diòhèjban felvàzoltàk a főbb esemènyeket,mozzanatokat,majd a màsodik rèszben maga dr.Nyiszlik Miklòs mesèlte el a testközelből àtèlt èlmènyeit,munkàssàgàt.

nope>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Számomra mindig nehéz értékelni a holokauszttal kapcsolatos könyveket. Pláne, ha egy túlélő írta. Pláne, ha nem tetszett az írásmód és egyébként függetlenül attól, hogy miről ír és mit élt át, egy a civil életben számomra unszimpatikus ember bontakozik ki a szavak mögül.

Be kell vallanom, megküzdöttem Dr. Mengele boncolóorvosával. Maga a kiadás rendkívül igényesre sikeredett, a rengeteg lábjegyzet nagyon sok plusz információt hozzátesz – bár a végére már elvesztettem a fonalat, amikor már a 20. rövid életrajzot olvastam – és a végén olvasható leiratok is érdekesek. Mindemellett marhára száraz volt az egész. Nyiszli valahol le is írja, hogy ő nem író, csak egy orvos, aki leírta, mi történt vele. Ez teljesen érthető és dicséretes hozzáállás, ugyanakkor igazán küzdelmes volt számomra olvasni. Körülbelül annyi motivációt éreztem, hogy kézbe vegyem a könyvet, mint ha a végzős gimis törikönyvet kellene esténként olvasgatnom, amire bevallom, nincs ellenállhatatlan vágyam.
Lehet, hogy másképp tekintenék rá, ha nem olvastam volna A 290. számú auschwitzi foglyot, A döntést, vagy a Maust, de mivel ezek már mögöttem vannak, így van összehasonlítási alapom. Mert ez a három habár elborzaszt és felzaklat, mégis olyan módon van tálalva, ami fenntartja a figyelmet és ösztönöz rá, hogy tovább olvassa az ember.

Borzalmas, ami Nyiszlivel történt. Borzalmas maga a holokauszt ténye és az a rengeteg szörnyűség, ami zajlott a haláltáborokban. Az, hogy egyes túlélők vállalkoztak arra, hogy leírják és megosszák a világgal, hogy mi történt velük, az csodálatot keltő. Bátorságra és akaraterőre vall. De attól még, hogy valaki bátor, jellemes és tiszteletre méltó, attól sajnos nem feltétlen lesz jó író.
Mindenképpen érdemes volt elolvasni, rendkívül informatív volt, ezt nem lehet vitatni, de ha valaki megkérne, hogy ajánljak neki egy holokauszttal kapcsolatos könyvet, akkor nem ez jutna elsőnek eszembe.

gumicukor>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

A könyvet alapvetően szerintem két részre lehet bontani, és a részeket külön fogom értékelni és csillagozni. Az első rész egy bevezetés Vági Zoltán történész tollából, a második rész tartalmazza Nyiszli emlékeit (eredeti könyv, DEGOB jegyzőkönyv, IG Farben-per).

1. rész:
Maga az ötlet, hogy legyen egy történész által írt bevezetés egy ilyen témájú könyv elején nagyon jó. Ebben az esetben a megvalósítás szánalmas. És akkor finoman fogalmaztam. Valóban nyújt hasznos, a könyv megértéséhez szükséges ismereteket, de olyan stílusban, ami történészhez méltatlan. Szerény véleményem szerint minden, ismétlem MINDEN történésznek kutya kötelessége tárgyilagosnak, objektívnek lenni minden, ismétlem MINDEN témában, amelyben publikál. Lényegtelen, hogy a világ nagyobbik fele mélységesen elítéli a holokausztot, egy történész nem engedheti meg magának, hogy egy bevezető tanulmányban véleményt nyilvánítson erről, főleg nem mindenféle szakmai, szépirodalmi nyelvezetet nélkülözve. Az, hogy az ő személyes véleménye mi, ebben az esetben irreleváns. Szerintem. Pont.
2. rész:
Bár a bevezetőben sokszor és sokféleképpen említették, hogy Nyiszli írása nem egy nagy irodalmi teljesítmény, sokkal inkább a mondanivalóját kell értékelni, el kell hogy mondjam, hogy pozitívan csalódtam. Nem fogalmazott annyira szörnyűségésen. Minden tiszteletem az övé, hogy le tudta írni érthetően, ami vele történt, még ha néhol túlzásokba is esett. Hiányoltam viszont különböző részek hosszabb kifejtését, ami érdekes lett volna, de ezt nem róhatom fel neki. Az is rengeteget jelent, hogy ennyit megtudhattunk egy túlélőtől.
A lábjegyzetek sokat segítettek az olvasottak megértésében, viszont Herr történész Vági idegesítő megnyilvánulásaitól ezek sem voltak mentesek. Külön érdekesség a DEGOB jegyzőkönyv és a per vonatkozó részeinek beemelése a könyvbe, ez mindenképpen értékelendő.

Összességében azért a 4 csillag, mert a bevezető annyira felidegesített, hogy akármennyire is csillagos ötös a többi rész, egyszerűen nem tudja velem feledtetni egy szerintem silány történész bevezető írását.

Ezüst P>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Rendhagyó módon az előszó (avagy a kötetet bevezető tanulmány) méltatásával kezdeném, az ugyanis annyira jól megírt, érdekes, gazdag ismeretanyagot közlő, hogy ha akarnék, akkor sem tudnék szó nélkül elmenni mellette. Terjedelmét, vállalását tekintve már-már amolyan könyv a könyvben, de ez ne riasszon el senkit, problémát legfeljebb az okoz, hogy egyszer vége szakad a szövegnek (még a lábjegyzeteket is, amiket alapvetően utálok, mert kényelmetlennek érzem, hogy folyton ide-oda kell ugrálnia a pillantásomnak, szenvedő sóhajok nélkül, elmélyülten olvastam). Az itt leírtak, hasonlóan a később, már a visszaemlékezésnél közölt lábjegyzetekhez, azzal, hogy kiegészítő információkat nyújtanak, illetve felhívják a figyelmet Nyiszli esetleges pontatlan közléseire, tévedésire, árnyalják a befogadandó képet, és így egy igen komoly elemzésen átesett szöveg kerül az olvasó elé.

Ami Nyiszli visszaemlékezését illeti, ha röviden akarnám összefoglalni az olvasottak hatását, hát azt mondanám: ez sem az a könyv, ami megerősíti vagy visszaadja az emberiségbe vetett hitünket. Kicsit bizonytalanul közelítettem hozzá, ugyanis a bevezető finoman utalt rá, hogy a szöveg irodalmilag nem feltétlenül kiugró teljesítmény. Jelentem, nekem pont jó volt. Pont jó és elég érzékletes ahhoz, hogy szálanként égnek álljon a hajam. Mivel tartok tőle, hogy nem tudnám kellőképp visszaadni, érzékeltetni, miben is áll ennek a könyvnek az ereje, inkább megemlítenék egy történetet, ami úgy igazán, de tényleg igazán beleégett az agyamba, és számomra a legjobban szimbolizálja azt a tragédiát és értelmetlenséget, amiről ez a mű szólni akar: Nyiszli utasításba kapja Mengelétől, hogy vizsgáljon meg egy újonnan táborba érkezett apa-fia párost, akik testi problémáik miatt felkeltették a figyelmét. Persze vizsgálat alatt nem csak egy könnyed háziorvosi kopogtatás értendő, hanem boncolás is, mi több, Mengele a csontvázakra is igényt tart, így tehát a férfiaknak meg kell halniuk. Nyiszli természetesen nem mondhatja el apának és fiának, hogy mi vár rájuk (ettől pedig, gondolhatjuk, hogy érzi magát), csupán elvégzi a még életükben elvégezhető vizsgálatokat, és közben elbeszélget velük. Különösen a srácot, aki egyik lábán járógéppel jár, érzi rokonszenvesnek: értelmes, az eddig átéltek miatt megtört fiú. Nyiszli orvosként még azt is megállapítja, hogy a gyerek lábát korábban műtötték, és a lehetőségekhez képest nagyon szép korrekciót végeztek rajta. Szóval korábban egy (vagy néhány) orvos azon volt, hogy könnyebbé tegye ennek a fiúnak az életét, erre jön egy másik doktor, bizonyos Mengele, aki számára csak holtában képvisel értéket, és kiadja az ukázt: megölni! És megölik. A vizsgálat végén elvezetik, majd lelövik a fiút is, az apját is.

Tenném még hozzá, hogy bár a sok lábjegyzet szinte minden kérdésemre választ adott, egy jegyzet nélkül hagyott érdekességre felfigyeltem: jelen kiadás 285. oldalán Nyiszli leír egy párbeszédet, ami közötte és Oberscharführer Muhsfeldt között zajlott. (Érdemes egyébként megnézni Muhsfeldt rabosításkor készült arcképét, megér egy külön tanulmányt meg egy levél nyugtatót.) Ebben az „Ober”, ahogy Nyiszli többször utal rá, egyik nap (a háború vége felé járunk), már nem túl szomjasan, beesik Nyiszliék szálláshelyére, és miközben a kínálást elfogadva, legurít pár rumos teát, megemlíti, hogy a fia elesett az orosz fronton. Ez azért izgi, mert Muhsfeldt 1913-ban született, tehát még csak a harmincas évei elején járt, amikor a beszélgetés lezajlott. Nyilván tizenévesen is lehet gyereket csinálni, de Muhsfeldt életkorát figyelembe véve egy katonakorú fiú még így sem nagyon jön ki. Szóval vagy Nyiszlit csalta meg némileg az emlékezete, vagy az Ober volt kicsit berumozva. Vagy csak én vagyok túl fantáziátlan.

Nem mellesleg továbbra is le vagyok nyűgözve a Tények és tanúk sorozat új gúnyájától; a Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban borítója is pazarul sikerült.

>!
Magvető, Budapest, 2016
366 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631434651
Bt_Dóri P>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Már megint egy húzós, borzalmas és nehéz könyv. Egy patológus megemlékezése és az átélt, látott borzalmat sorai ezek. Értékelni egy ilyen művet? Iszonyat nehéz… A kötet elején olvasható egy bevezető Vági Zoltántól, aki megpróbálta röviden, tömören előadni, amit nem lehet. A második részben olvashatjuk Dr. Nyiszli Miklós írását. A kötet végén pedig jegyzőkönyvet és a nürnbergi tanúvallomás sorai szerepelnek. A szörnyű és elmondhatatlan, elképzelhetetlen borzalmak, melyek e könyvben szerepelnek, mindent felülírtak akkor is és most is. A kínzásnak, az alárendelt fajelméletnek és megalázó procedúráknak se szeri, se száma. Ezeket emberek követték el embertársaik ellen. Emberek voltak ők?? Nem hiszem. Az itt olvasott borzalmak elkísérnek még jó darabig, hiszen sokkoló és hihetetlen akciókról olvastam. Gyenge gyomorral és idegrendszerrel ne olvassa el senki, mert ebben abszolút a nyugalom megzavarására alkalmas leírások szerepelnek. Mi teszi ennyire borzasztóvá? Az a tény, hogy mindez megtörtént, nem a képzelet szüleménye, melyet egy író élénk képzelete tár elénk.

„A gázhalál, a máglyahalál, a kloroformos injekciók szívhalála, a tarkólövés, a máglyák tűzhalála, a foszforgránátos halál után ez a hetedik halálnem, amit megismerek. Szegény bajtársaimat az éj folyamán egy közeli erdőbe hurcolták, és lángszórókkal végeztek velük.”
282. oldal

„Mi megtanultuk, hogy minden mulandó, és minden csak relatív értékkel bír! Kivétel ez alól csak egy van: a szabadság!”
290-291. oldal

Niki P>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Maga a napló részre járt az 5 csillag, de az előtte és utána való bevezetés, meg jegyzetek, magyarázatok kicsit sok volt, néhol feleslegesnek tartottam, többször előfordult benne ismétlés, ami zavaró volt.
Mengeléről nem tudtam eldönteni kegyetlenségének mértékét: szörnyű dolgokat csinált, de időnként megmutatta, hogy ő is tud érző lényként viselkedni, még akkor is, ha csupán 1 pillanatig is tartott.

KBCsilla P>!
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Már azt sem értettem, hogy a lelketlen, érzéketlen Mengele hogyan tudott tovább élni azok után, amit tett.
De hogy hogyan tudott tovább élni Nyiszli Miklós, akit kényszerítettek, aki nem önként, és főleg nem örömmel tette a dolgát.
Tisztelem és becsülöm az erejét.


Népszerű idézetek

Pennmenelien P>!

Mi megtanultuk, hogy minden mulandó és minden csak relatív értékkel bír! Kivétel ez alól csak egy van: A szabadság!

153. oldal

1 hozzászólás
Fermina>!

Kinek az akaratából zúdult szerencsétlen népünkre a borzalmaknak ilyen sorozata?
Ha istenéből, akkor már ő is elbújt szégyenében, mert ennyit még ő sem akarhatott!

169. oldal

Szelén>!

Dolgozni akarok újra. Jó érzés lesz embereken segíteni ismét.
De halottakat nem boncolok többé. Soha többé…

212. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boncolás
Szelén>!

Birkenau. Európa népeinek e nagy temetője sötétségbe borul. Hosszasan elpihen tekintetem a tábor drótjain és a barakkok élesen kidomborodó körvonalain. Elpusztult milliók sír nélküli sírjától búcsúzom.

197. oldal

Cheril>!

Dr. Mengele afölötti felháborodása, hogy a téves diagnózis következtében két szerencsétlen nő nem volt megmenthető az életnek, még napokig foglalkoztatott. Ennyi cinizmus, ennyi gonoszsággal párosulva, egy emberben, ki orvos! Több mint orvos, gonosztevő orvos, Kriminaldoktor!

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Josef Mengele
madárka>!

Három hónapos Sonderkommandós vagyok. Ha nekem egy SS azt mondja valamire, hogy fekete és én is annak látom, mégsem hiszem el!

Kapcsolódó szócikkek: Sonderkommando
8 hozzászólás
ReniK P>!

Ha mi már nem is leszünk életben, gondoskodunk arról, hogy a világ megismerje, egy magát felsőbbrendűnek tartó nép, emberi ésszel elképzelhetetlen kegyetlenségét és aljasságát.

Szelén>!

Később megtudtam, hogy a tiszt SS Hauptsturmführer. Neve: Dr. Mengele; az auschwitzi koncentrációs tábor első orvosa. A rámpán minden szerelvény érkezésénél jelen van. Ő a szelektáló orvos.

9-10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Josef Mengele
Joshua182>!

Egy Sonderkommandós jövője egész alacsony időegységben kifejezhető periódus. Négy év szomorú tapasztalata szerint négy hónapig él egy Sonderkommandós. Ha ez letelt, egy napon megjelenik a politikai SS-nek egy nagy osztaga, összeterelik a kommandó embereit a krematórium hátsó udvarán. Egy sortűz és félóra múlva érkezik az újonnan beállított' Sonderkommando. Halott társaikat levetkőztetik és egy újabb óra elteltével már csupán kis halom hamu marad belőlük. Első munkájuk elődjeik elégetése.

Kapcsolódó szócikkek: Sonderkommando
Georgina77>!

Mint az auschwitzi krematóriumok első orvosa, számtalan boncolási és törvényszéki orvostani jegyzőkönyvet szerkesztettem és láttam el tetoválási számom kézjegyével.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Auschwitz · boncolás · orvos

Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Imre: Sorstalanság
Edith Eva Eger: A döntés
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Art Spiegelman: A teljes Maus
Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt
Thomas Keneally: Schindler bárkája
Thomas Keneally: Schindler listája
Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban