A ​változó agy 93 csillagozás

Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából
Norman Doidge: A változó agy Norman Doidge: A változó agy Norman Doidge: A változó agy

Az ​agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja.
Dr. Norman Doidge lenyűgözően érdekes esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek nyilvánították. Megismerünk egy fél aggyal született nőt, akinek másik agyféltekéje úgy alakult át, hogy teljes agyként működjön, vakokat, akik látni tanulnak, olyan személyeket, akiknek megfiatalították idősödő agyát, vagy eltüntették kínzó fantomvégtag-fájdalmait. Az agy változásra való képességének… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2021
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633558225 · Fordította: Sóskuthy György
>!
Park, Budapest, 2020
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633557228 · Fordította: Sóskuthy György
>!
Park, Budapest, 2019
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633556818 · Fordította: Sóskuthy György

4 további kiadás


Enciklopédia 25


Kedvencelte 17

Most olvassa 36

Várólistára tette 187

Kívánságlistára tette 185

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

csauperjel>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Lenyűgöző az emberi agy! Lelkesítő élő emberek példáján keresztül látni, hogy soha nem késő javítani valamin, ami nem az erősségünk, és soha nem felesleges próbálkozni valami újjal, még ha nem is megy tökéletesen. Nyelvet tanulni, zenélni kezdeni vagy bármilyen új hobbiba fogni kilencven évesen se késő, ha másra nem, arra mindenképp jó, hogy felfrissítse az agyat, és kiszélesítse lehetőségeinket. Nagyon érdekes könyv közérthetően fogalmazva. Kortól, nemtől, érdeklődési körtől függetlenül bárkinek jó szívvel ajánlom, stroke után gyógyulóknak és hozzátartozóiknak pedig egyenesen kötelező!

lilla_csanyi>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Norman Doidge az agy strukturális átszervezőkészségét kutató tudósok kutatásaiba enged bepillantást egy-egy páciens történetén keresztül. Egészen elképesztő és lelkesítő a gondolat, hogy mennyi problémára létezik megoldás, vagy lehetséges hatalmas minőségbeli javulásokat elérni, a megfelelő módszerek segítségével, amikről sajnos itthon szinte egyáltalán nem, vagy csak elvétve hallani.

Szőrmentén érinti a neuroplaszticitással való visszaélés lehetőségeit is, ami elég ijesztő gondolat egyébként, de hát nem is lennénk emberek, ha nem élnénk vissza valamivel, amivel vissza lehet.

A könyv hosszabb fejezetekre tagolódik, egy fejezet pedig felöleli a neuroplaszticitásnak egy bizonyos aspektusát, megismertet az adott kutatási terület rövid történetével, illetve egy-egy páciensen keresztül bemutatja, hogy milyen elképesztő változások idézhetőek elő az agyban a megfelelő gyakorlatok segítségével.

Az ideg és hormonrendszerrel kapcsolatos előismeretek segítenek, de nem szükségesek, mindent szépen elmagyaráz a könyv.

Akit érdekel az agykutatás, és szeret róla olvasmányosan de tudományos igényességgel informálódni, annak teljes mellszélességgel ajánlom.

kormix P>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Ideje volt már egy ismeretterjesztő könyvnek és nagyon örülök, hogy erre esett a választásom. A változó agy ugyanis nemcsak egy olyan könyv, ami érdekes és segít betekinteni az agykutatás múltjába, jelenébe és jövőjébe, hanem sokkal több annál. Amellett, hogy számos eseten keresztül magyarázza az agy felépítését, működését és főleg a plasztikusságát, arra is szolgál, hogy felnyissa a szemünket. Nem titkolt célja, hogy szóljon az olvasónak, hogy „Látod? Itt van egy nyolcvanéves ember, aki táncolni tanul vagy elkezd elsajátítani egy új nyelvet! Ha neki megy, neked is megy!” Ez volt az a plusz, ami nagyon élvezetessé tette számomra a könyvet.
A fejezetek egyébként szinte mindenre kiterjedtek, a sérült idegrendszertől kezdve a szexualitáson és a mentális betegségeken át egészen a pszichoanalízisig (hello Stephen Grosz, még emlékszem rád!), a téma árnyoldalaira is kitérve. A bemutatott esetek javarészt érdekesek voltak, egy alkalommal vártam csak jobban a fejezet végét.
Amit a szerző nem restellt igen sok alkalommal megemlíteni, az a lokalizácionizmus és annak kedvezőtlen hatása a haladó szellemű kutatók munkájára nézve. Ez egy idő után már felesleges volt, megjegyeztem elsőre is. Annak viszont örülök, hogy ha egy adott összefüggéshez kapcsolódott már egy korábbi kutató vagy eset, akkor azt röviden felidézte, könnyebb volt így összekötni a két dolgot. Főleg a könyv vége felé, mert addigra már rengeteg dolgon túl voltunk.
Sok munkája van ebben a könyvben Norman Doidgenak, viszont maximálisan megért minden percet, mert fantasztikus lett és az ismeretterjesztés mellett azt is elérte, hogy igyekezzek tudatosabban élni! Megérdemli az öt csillagot, olvassátok!

deaxx>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Ez a könyv sokat adott nekem – elsősorban nem is az esetleírásokra gondolok, hanem azokra az elméletekre, amiket ismertem én, csak máshonnan/máshogyan. Vagy épp más tudományterületről – és jé, itt is itt van. Mintha a fejemben lévő kicsi részlet kiegészült volna egy másik részlettel, ami által a korábbit is jobban megérthettem. (Ez mellesleg egy nagyon jó érzés.)
Ami meg az abszolút újdonságokat illeti – azokból sokat viszek is magammal tovább.

Maga a könyv nem feltétlen az esetleírásokra épül, – cseppet hatásvadász a borító „elképesztője”, de hát ez lenne a marketing, ugye… – kutatókat is bemutat, és több kutatásmódszertani részletre is kitér, alapfogalmakra is utal.
(Mellesleg ezt nem szeretem az ismeretterjesztőkben: elmagyaráz olyan alapfogalmakat, amiket már tudok; és ez foglalja itt az értékes oldalakat VAGY elmagyaráz dolgokat, amiket nem tudok; de miért nem ír róluk hosszabban, hát ez olyan tömör, két oldal és elfelejtem. Semmi sem jó. Semmi!)

A kötet megszerkesztése kifejezetten nem tetszik. (Nem tudom, én jobban szétszedtem volna a fejezeteket, és kinyirbáltam volna az ismétléseket – de ahányszor leírtam már kül. értékelésbe, hogy zavarnak az ismétlések…! Kezdem azt érezni, hogy velem van a baj.)
Talán emiatt is volt, hogy néha nehezebben haladtam a könyvvel; és volt, hogy félbe akartam hagyni. (Bizonytalanság! Meddig fogok még erről olvasni?)

Az a helyzet hát, hogy ez a könyv segített megérteni magamat, az embereket, és még az érdeklődésemet is kielégítette – és ez egészen, khm, elképesztő.

>!
Park, Budapest, 2018
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633555217 · Fordította: Sóskuthy György
Eta IP>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Igazából nem a megírás módja, hanem a tartalom meg a téma öt csillag. Meg a bennünk rejlő lehetőségek. .-)

1 hozzászólás
patakizs>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Szerzőnk, Norman Doidge egy olyan esettanulmány-füzért írt le, amelyben minden egyes eset egy téma, az agy plaszticitása köré csoportosul. Azt, hogy az agy nem egy géphez hasonlító, változtathatatlan szervünk, igen sokáig kevesen hitték. Még az elmúlt néhány évtizedben is nagyjából eretneknek kiáltottak ki mindenkit, aki azt állította, hogy bizonyos hatásokra az agyunk képes változni, alkalmazkodni, és az agyon belül az azonos dolgokért felelős részek egyénenként különbözőek.
Az első esetnél egy hölgy antibiotikumot szedett, és mellékhatásként károsodott a labirintusszerve. Az egyensúlyérzéke kb. nullára csökkent. 5 éven keresztül nem tudott normálisan járni, állandóan szédült és „zuhant”. Egy Paul Bach-y-Rita nevű orvos egyik kísérleti készülékét kipróbálva azonban minőségibb életet tud élni. A készülék lényege, hogy egy sisakba épített gyorsulásmérő segítségével egy számítógép a nyelvre helyezett elektródákon keresztül küld egyensúlyozáshoz szükséges jeleket az agyba. Az eszköz rendszeres használatával az agyban futó eredeti pálya „átszervezi magát”, és a sérült labirintusszerv helyett a nyelv közvetíti a szükséges jeleket.
A második eset egy olyan hölgyről szól, aki „aszimmetrikus” aggyal született. Bizonyos dolgokban nagyon ügyes (nagyon jó a memóriája), viszont a szavak kiejtése, a térbeli gondolkodás készsége és a logika komoly gondokat okoz neki. Sokáig szellemi fogyatékosnak tartották, és nagyjából egyedül kellett rájönnie, hogy bizonyos szellemi gyakorlatok végzésével simán képes az átlagember szintjére (sőt, még a fölé is) eljutni. Iskolát is nyitott, ahol hasonló problémákkal küzdő gyerekeknek segít.
Egy Merzenich nevű tudósról szól a következő fejezet: ő volt az, aki többet között felismerte, hogy ha az agy egyik területe "fölöslegessé válik (pl. amputálnak egy ujjat, így azt már nem kell az aggyal "összekötni"), a szomszédos területek átveszik az uralmat. Létrehozott egy képzési programot FastForWord néven, amellyel tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknek és felnőtteknek (akár időseknek is) segít. Számomra itt meglepő információ volt, hogy tényleg van értelme a gyerekeket korán elkezdeni idegen nyelvre tanítani, mert 8 éves koruk előtt sokkal nagyobb az esélye, hogy helyes kiejtést sajátítanak el.
A 4. fejezet főleg szexualitási kérdésekkel foglalkozik, például kitér arra, milyen addiktív lehet a pornóvideók túlzott nézése (egy idő után „nő” az ingerküszöb és nem elégítik ki az illetőt a „normális” párkapcsolatok). A másik téma az, hogy a szexuális plaszticitásnak vannak kritikus időszakai, amikor nagyon nem mindegy, milyen hatások érnek egy gyereket/fiatalt.
Az 5 .fejezet azt taglalja, hogy a szélütött embereket még balesetük után sok idővel is rehabilitálni lehet, egyszerűen rá kell venni a sérült oldalt, hogy újra működjön. Ebben szintén az agy „manipulálása” játszik szerepet.
A 6. fejezet a kényszercselekvésekkel foglalkozik, amely súlyos esetben igen nehezen gyógyítható. Itt is az agyunkat kell „átprogramozni” arra, hogy a kényszeres cselekvés helyett másra gondolunk, így gyengítve meg az együtt aktiválódó idegsejtek közötti kapcsolatot.
A 7. fejezet egyik volt a kedvenceimnek. Valószínűleg mindenki hallott már a fantomfájdalmakról. Ezeknek a megszüntetéséhez be kell csapnunk az agyunkat. A tükördoboz segíthet ebben, melynek segítségével a páciens agya azt „gondolja”, hogy a levágott rész mégis képes mozgásra, így nincs már „befagyott” állapotban.
A 9. fejezet fontosabb részei: érdekes módon, ha csak elképzelünk egy fizikai tevékenységet (pl. zongorázás), az is majdnem annyit ér, mintha el is végeznénk; a lebénult emberek számára készültek már eszközök, amelyeket gondolattal lehet irányítani; itt kapunk magyarázatot arra, hogy lehetséges, hogy pl. a vakok vagy a süketnémák más érzékszervei az átlagosnál sokkal jobban működnek.
A 9. fejezetben megismerhetjük a két fő memóriarendszerünket, az implicit és az explicit memóriát.
A 10. fejezet felhívja figyelmünket az élethosszig folytatott testmozgás és tanulás elképesztő hatásaira.
A 11. fejezetben megismerhetünk egy fél aggyal született hölgyet, akinél érdekes módon a jobb agyfélteke képes volt a ki sem fejlődött bal oldal nagyjából összes funkcióját átvenni (tükörrégió-helyettesítés).
Végül két függelékben ismerhetjük meg azt a tényt, hogy a kultúránk része az, hogy mit észlelünk és mit nem (pl. japánok holisztikusabb szemlélete szemben az európaiak részletekbe merülésével), megkapjuk a magunkét a televízió és egyéb elektronikus médiumok használatának káros mivoltával kapcsolatban, illetve egy kis történelmi betekintést nyerünk az ember tökéletesíthetőségébe.
Összességében hasznos olvasmány volt, de már nem bánom, hogy nem mentem orvosi egyetemre, én nem bírnám megjegyezni ezt a sok lebenyt meg kérget meg miegymást.

1 hozzászólás
inci81 P>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Régóta érdekelnek azok az olvasmányok, amelyek az elme rejtelmeivel, az agy működésével kapcsolatosak. Mi vonz ezekhez a könyvekhez? A titokzatosság, mert hiába tudunk egyre többet, mégis hatalmas rejtély övezi még mindig mind az elme, mind az agy működését. Engem meg érdekelnek a titkokkal, rejtélyekkel teli kötetetek. Izgalmas dolog felfedezi ismertlen területeket.

Norman Doidge: A változó agy című könyve egy olyan olvasmánynak látszott, ami erősen beleesik az érdeklődési körömbe. Fogalmam sincs mikor figyeltem fel rá, csak azt tudom, hogy akkor, amikor felfedeztem, nem vettem meg, de megjegyeztem magamnak. A napokban történt, hogy egy internetes rendelést mentem átvenni egy könyvesboltba, és jó szokásomhoz híven körülnéztem az üzletben. Ekkor akadt meg a szemem ezen a könyvön, ami már régóta érdekelt. Abban a pillanatban, amikor megláttam a borítóját, éreztem, hogy nem hagyhatom ott a boltban, mindenképpen el kell hoznom magammal, mert most jött el az ideje, hogy elolvassam.

Amikor végre kinyitottam, és belekezdtem a könyvbe – noha nem egy szórakoztató irodalomi olvasmány – mégis képes volt egy pillanat alatt magával ragadni és különös módon nem leterhelő volt elmerülni benne, hanem felüdülés. Képes volt kikapcsolni a mindennapok fárasztó, rohanással teli világából.

Részletesebb vélemény a blogomon:
https://konyvszenvedely.blog.hu/2022/03/08/norman_doidg…

niebla>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Ez egy olyan könyv, ami után máshogyan látod a világot.

Ez most más, mint a szépirodalom: ez könnyen olvasható, hiteles ismeretterjesztő könyv.

Ez a könyv még akkor is öt csillag, ha feltételezhetően köze volt ahhoz a folyamathoz, ami pár éve elindult apában, és aminek eredményeképp elhagyta anyát.

1 hozzászólás
esőember>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Mintha egy Oliver Sacks könyvet olvastam volna! Ez pedig a legnagyobb dicséret, amit adhatok egy könyvnek, hisz Sacks az egyik kedvenc szerzőm hasonló témában. Izgalmas és érdekes esettanulmányok, kutatási eredmények, leírások, rendkívül befogadhatóan tálalva! Neurológiai alapmű, nekünk, laikusoknak!

invincible>!
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

A könyv fő mondanivalója, hogy agyunk változásra képes szerv, amely tanulékony és hatékonyan alkalmazkodik, alakítja magát a minket körülvevő környezethez, és azokhoz a tevékenységekhez, amire használjuk. Magyarán: intenzív, fókuszált gyakorlással, tanulással szinte bármit elsajátíthatunk, szinte bármilyen készségben fejlődhetünk.

Ugyanakkor az agyi plaszticitás ahhoz is vezet, hogy – ha csak nem törekszünk tudatosan az ellenkezőjére – akkor az idő múlásával, amennyiben a környezetünk változatlan és nem érnek új ingerek minet, a személyiségszerkezetünk, a szokásaink egyre inkább megmerevednek. Egyre nehezebb lesz így változtatni és jó szokásokat kialakítani, de persze erre bármikor van lehetőségünk. Végülis, a könyv elolvasása után előnyben is vagyunk ezen a téren: jobban átlátjuk, hogyan működhet a szokásformálás.

Hasznosnak találtam az időskori szellemi egészség fenntartása kapcsán megismert kutatási eredményeket. Röviden: ne fásuljunk bele a szürke hétköznapokba, a megszokott környezetünkbe; hanem éljünk aktív életet, járjunk el társaságba, mozogjunk sokat, és legfőképp tanuljunk újdonságokat (pl. nyelveket vagy táncolni), változtassuk meg a környezetünket időközönként, idősebb korban is. Így javulnak az esélyeink arra, hogy hosszabb távon is szellemileg frissek tudunk maradni, és nem romlanak a mentális képességeink.

Érdekes és fontos olvasmány, bár az én ízlésemnek néhol kicsit túl hosszadalmas és részletekbe menő. Akik nem hallottak még az agyi plaszticitásról, azoknak pedig egy forradalmian új hiedelemrendszer, és képes megváltoztatni azt, ahogyan önmagukra tekintenek. Ezért is tartom értékesnek a könyvet, mert képes egy „can do” attitűdöt adni, tudományos alapokon, azoknak akik korábban sokkal limitáltabbnak gondolták a saját lehetőségeiket, képességeiket.


Népszerű idézetek

esőember>!

A testmozgás nemcsak azért segít, mert új idegsejteket hoz létre, hanem azért is, mert az elme alapja az agy, az agynak pedig oxigénre van szüksége. A gyaloglás, a kerékpározás és az egyéb, keringési rendszert igénybe vevő gyakorlatok mind erősítik a szívet és az agyat tápláló ereket, s ennek köszönhetően az ilyen tevékenységet végző emberek szellemileg frissebbek maradnak – erre egyébként már Seneca római filozófus is rámutatott, jó kétezer évvel ezelőtt.

312. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

esőember>!

Számos vizsgálat igazolja, hogy az alvás segít a tanult dolgok rögzítésében és az emlékezésben, s plasztikus változást idéz elő. Ha napközben megtanulunk, mondjuk, egy készséget, másnap ügyesebbek leszünk benne, amennyiben az éjjel egy jót aludtunk. A problémákra javasolt „aludj rá egyet” megoldás sok esetben segít.

294-295. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

esőember>!

A neuroplaszticitással foglalkozó kutatások kimutatták, hogy minden tartósan folytatott, az agyban valaha térképet kialakított tevékenység – beleértve a mozgást, az érzékelési tevékenységeket, a tanulást, a gondolkodást és a képzelgést – megváltoztatja az agyat és az elmét is. Ez alól az eszmék és a kulturális tevékenységek sem jelentenek kivételt. Kulturális cselekedeteink, legyen szó olvasásról, zenetanulásról vagy új nyelvek tanulásáról, folyamatosan módosítják az agyunkat.

347-348. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Kapcsolódó szócikkek: neuroplaszticitás
esőember>!

Az emlékezet öregedéssel járó romlásának egyik fő oka az, hogy egyre inkább gondot okoz az új események regisztrálása az idegrendszerben, mivel lassul a feldolgozási sebesség, és emiatt romlik az észlelés pontossága, ereje és élessége. Ha nem vagyunk képesek tisztán észlelni valamit, akkor arra nem is fogunk jól visszaemlékezni.

115. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

esőember>!

A plaszticitás kompetitív jellege valamennyiünkre hatással van. Agyunkban az idegek szüntelenül háborút vívnak egymással. Ha abbahagyjuk szellemi képességeink gyakorlását, akkor nem egyszerűen elfelejtjük őket: az addig azon képességekért felelős agyi térképterületek olyan más képességek feldolgozására fordítódnak, amelyeket továbbra is gyakorlunk. Amikor azt kérdezzük magunktól: milyen gyakran kell gyakorolnom a francia nyelvet, a gitározást vagy a matekot, hogy ne felejtsem el, amit megtanultam? – akkor valójában a kompetitív plaszticitásról kérdezünk. A kérdés lényege ugyanis ez: milyen gyakran kell végeznem a szóban forgó tevékenységet ahhoz, hogy a hozzá tartozó agyi térképterület ne vesszen el?

83-84. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

liivia>!

Az 1858-as Lincoln-Douglas vitákban például a felek akár egy óránál is hosszabb ideig folyamatosan és könnyedén beszéltek, anélkül hogy jegyzetekre lett volna szükségük, és szövegük előre megtanult, ám menet közben gazdagon kibővített egységekből állt. Manapság viszont, az 1960-as évek óta, még a legkiválóbb elitiskolában végzett legműveltebbek körében is mind többen akadnak olyanok, akik szónoklat helyett inkább a gyönge premotoros kéreg leghatékonyabb mankójára, a Power Point prezentációra hagyatkoznak.

63. oldal [Park Könyvkiadó, 2011]

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Kapcsolódó szócikkek: 1858 · PowerPoint
esőember>!

Változásra való képességünk miatt nem mindig tudhatjuk, mi az bennünk, ami természetes, és mi az, amit a kultúránknak köszönhetünk. Ugyanezen okból túlságosan is befolyásolhat bennünket a kultúra és a társadalom, egészen addig, amíg túl messzire távolodunk valódi természetünktől, és elidegenedünk önmagunktól.

378. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

1 hozzászólás
esőember>!

Az egyik ok, amiért a dolgoknak pusztán az elképzelésével is képesek vagyunk megváltoztatni az agyunkat, az, hogy idegtudományi szempontból egy cselekvés elképzelése és annak végrehajtása között nem is olyan nagy a különbség, mint hinnénk. Amikor az ember becsukja a szemét, és maga elé képzel egy egyszerű dolgot, például az a betűt, az elsődleges látókéreg lép működésbe, ugyanúgy, mint akkor tenné, ha az illető valóban egy a betűt látna maga előtt. Az agyi felvételek tanúsága szerint cselekvéskor és annak elképzelésekor jelentős mértékben az agy ugyanazon részei aktivizálódnak. Ezért van az, hogy a vizualizáció javíthatja a teljesítményt.

254. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

esőember>!

Az internetes pornográfia addiktív – s ez nem csupán metafora. Nem csak a kábítószerre vagy az alkoholra lehet rászokni. Az emberek súlyosan függővé válhatnak a szerencsejátékoktól vagy akár a futástól is. A szenvedélybetegek mindegyikére jellemző, hogy elveszítik kontrolljukat az adott tevékenység felett, s a káros következmények ellenére is kényszeresen űzik azt. Nehezebben reagálnak, ezért a kívánt állapot eléréséhez egyre intenzívebb ingerlésre van szükségük, és elvonási tünetektől szenvednek, ha nem végezhetik azt a tevékenységet, amelyre rászoktak.

138. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Kapcsolódó szócikkek: függőség
invincible>!

A testmozgás nem csak azért segít, mert új idegsejteket hoz létre, hanem azért is, mert az elme alapja az agy, az agynak pedig oxigénre van szüksége. A gyaloglás, a kerékpározás és az egyéb, keringési rendszert igénybe vevő gyakorlatok mind erősítik a szívet és az agyat tápláló ereket, s ennek köszönhetően az ilyen tevékenységeket végző emberek szellemileg frissebbek maradnak – erre egyébként már Seneca római filozófus is rámutatott, jó kétezer évvel ezelőtt.

312. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Kapcsolódó szócikkek: agy · kerékpár · oxigén · Seneca · testmozgás

Hasonló könyvek címkék alapján

Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
Douwe Draaisma: Kizökkent elmék
Bánki M. Csaba: Agyunk gyógyszerei
Suzanne O'Sullivan: Rejtélyes betegségek
Kovács Norbert: Amit a Parkinson-kórról tudni érdemes
F. E. Bilz: Az új természetes gyógymód
Szekszárdi Miklós: Az ezerarcú kór
Bánki M. Csaba: Életünk és az agy
Suzanne O'Sullivan: Vihar az agyban
Mark Mieras: Többet ésszel