A ​három sorsistennő 89% 50 csillagozás

Éppenséggel nem azt kaptam, amit a címe után feltételeztem, de ennek ellenére tetszett a könyv. Fantasyt vártam, és egy kortárs krimit kaptam, ami viszont kellően tekervényes és kalandos volt. De azért a görög mitológia sem maradt ki belőle.
Egy egész család talált párjára az események sodrában, két fivér és egy leány testvér. Úgyhogy a kincskeresés, kalandok mellett volt sok romantika, egy kis humor is a könyvben, A gonosz kapzsi némber sem maradt ki, aki célja eléréséért semmiféle gazságtól nem riadt vissza, életveszélyes helyzetekbe sodorva a szereplőket.
Szóval jó volt, pörgős, izgalmas, szimpatikus szereplőkkel, izgalmas helyszínekkel.

Nagyon élveztem, hogy egy kötetben történik minden. Három család történetét ismerhettem meg. A sorsistennőkről szólt, de a sors összehozott 6 embert, akik szerintem nem biztos, hogy a szobrocskák nélkül találkoztak volna. Imádtam a három lányt – Tia, Cleo és Rebecca –, és a három férfit is – Jack, Malachi és Gideon. Hat különböző típusú ember, de a párjaikkal együtt nagyszerű csapatot alkotnak. Tetszett a történelem is könyvben. Imádtam olvasni Tia részeit, spoiler. Voltak olyan részek is, ahol jókat mosolyogtam olvasás közben.

Jól tudja mindenki, hogy elég távol állnak tőlem ezen fajta könyvek csoportja. Mégis elkezdődött egy új olvasói szemléletváltás és a kezembe vettem egy ilyen darabot is.
Egy percig nem bántam meg, mert ez a könyv aztán hűűűű…..
Egy igazi olyan misztikus-történelmi regény és szerintem ezzel láncolt magához igazán. Az első pár oldal „előszava” már annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy alig vártam a hétvégét, hogy jobban belemerülhessek.
Tetszett ez a három szálon futó cselekmény is benne, a kedvenc párosom mégis Tia és Malachi maradt végig :)
Annak külön örülök, hogy nem boncolták szét sorozattá, hanem egy könyvön keresztül minden lezajlik, aminek le kell.
Jó kikapcsolódás volt és a Folyóvég panzió c. könyv után ez is bekerült a kevés kedvelt N.R könyvem közé :)

Régebben már olvastam, de semmire nem emlékeztem belőle, csak arra, hogy nagyon tetszett. Ez most is így volt. Az egyik legjobb Nora Roberts szerintem. Gyors cselekmény, és a szobrok megtalálásával még nem ér véget a könyv. A szereplők jellem most is teljesen különböző, emberi. Volt itt minden, nyomozás, szerelem, kaland, történelem. Élvezetes olvasmány. Nem bántam meg az újraolvasást.

Egyszerűen imádom Nora Roberts történelmi-mitológiai műveit. Olyan jól beleszövi a történetbe, hogy nem tudod megunni alapból, töményen nagyon utálom az ilyen történelmi és mitológia regényeket. Hihetetlen, hogy ebben a kötetben 3 szerelmi történet van elrejtve, úgy hogy egyáltalán nem sok, nem zavaró sőt még izgatottabban várod, hogy mikor jön megint a kedvenc párosod. Nekem Tia és Malachi volt a kedvencem. Az első pillanatban megkedveltem mindkettőjüket és istenem, mekkora szórakozás volt nézni Malachi szenvedését. Cleo és Gideon olyan semleges volt nekem, de kellettek a könyvbe, mert sok vidámságot hoztak. Rebecca volt az egyetlen, akit nem igazán sikerült megkedvelnem. Jack nagyon jó fej és imádtam a stílusát, de mivel Rebeccával volt..
Nagyon tetszett ez a könyv, az előzmények, a történet, a mitológiai része, izgalom, a gonosz nőszemély és a kalandok. Nora Roberts ♥

Bármennyire is szeretem Nora Roberts könyveit, ebbe most nagyon nehezen rázódtam bele. Valahogy az eleje egyáltalán nem tudott lekötni, nehezen haladtam az olvasással, nem voltam ráhangolódva. Érdekes volt, hogy 3 pár története külön-külön játszódott, de egy kötetben. Nekem a kedvenc párom Tia és Malachi spoiler voltak.
Aztán onnan, hogy New Yorkban összefutottak a szálak és mindenki találkozott beindult számomra is a történet. Még mindig Tiáék maradtak a kedvenceim, de a többiek része is tetszett. Tulajdonképpen nem volt rossz, ahogy a Sullivan tesók mind párra leltek, annak ellenére, hogy mindhárom pár kapcsolata zökkenőkkel indult. Tetszett, ahogy m indent átszőttek a Sorsistennők, minden mindennel összefüggött a múltban és ezáltal a jelenben is.
Anita egy katasztrófa volt, egy érzelemmentes spoiler, aki mindenen és mindenkin átgázol a célja érdekében. Nagyon örülök, hogy megkapta, amit megérdemelt, nagyon jó kis tervet eszeltek ki ellene. Drukkoltam, hogy minden rendben menjen, kis döccenővel, de azt is legyőzve szerencsére minden jól alakult. Jó lett volna még egy kis epilógus a párok későbbi életéről, de így tetszett.

Ez hamisítatlan Roberts volt. Három pár, három különálló történet mégis egybefonva.
Kikapcsolt és magával ragadott, nem is kell több.

Érdekes volt Norától ez az egy könyv – három pár felállás. Megszoktam tőle, hogy az egykötetes művei inkább az izgalmas, bűnügyi vonalat erősítik, míg a trilógiákban inkább a romantikán, van nagyobb hangsúly. Ez egyfajta keveréke volt a két stílusnak, ami nem volt ugyan rossz, deeeeeeee bármennyire is elfogult vagyok a legkedvesebb írónőmmel, ez a könyve bizony engem annyira nem nyűgözött le. Maga a történet igen, a mitológiai vonal rendkívül jól eltalált és kidolgozott volt, mint általában, a családi szálról nem is beszélve, bár NR amúgy is mesterien írja meg a családtörténeteit, úgyhogy ez nem is meglepő. A három párossal viszont már kicsit nehezebb a dolgom. A kedvencem abszolút Becca és Jake volt a szerelmi vonalon. Még Becca két fivérét is egészen kedveltem, de a női szakasz most gyengébben teljesített. Tiát még valahol meg is értem, hogy egy neurotikus némber volt – olyan anyával, mint az övé, én valószínűleg vagy a sitten vagy a diliházban kötök ki –, míg Cleo számomra csak egy buta liba volt a húzásaival.
És még egy apró megjegyzés: bár nem tudom, mi volt a Cleo által adott Dörzsi becenév angolul, a magam részéről a falat kapartam tőle.

Az egyik legjobb története az írónőnek. Szerethető szereplők kellő humor, akció és egy csipet misztikum. Az is jó volt, hogy három szálon futott a cselekmény és lényegében három történet. Jó volt, hogy nem csináltak belőle sorozatot. Nagyon szeretem mikor az írónő több családtagot is révbe juttat, több mindenki kap Happy Endet.

Kivégeztem és kár hogy vége lett. Nagyon jó volt a sztori, a szokásos hepiend is megvolt. Én maga a sztori miatt olvasok Nora Robertset, nem másért, jobban a boszorkányos meg ilyen-olyan képességgel rendelkező főszereplőkkel ellátott regények jönnek be. Viszont itt teljesen normális emberek a szereplők és a történet viszi a pálmát. Az is tetszett, hogy nem három könyvet kellett elolvasni a kiteljesedéshez (pont ezért a romantikus részek nem voltak annyira elhúzva…)
Ajánlom olvasásra, aki eddig még nem találkozott vele.