Iszony 708 csillagozás

Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony Németh László: Iszony

Németh Lászlónak ez a méltán népszerű regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetű fiatalasszony házasságának tragédiájáról szól. Ottrubai Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, de zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulás, meggyalázott élete értelmét. A regény nemcsak döbbenetes erejű lélekrajz, hanem a letűnt falusi úri világ életének pompás képe is.

Eredeti megjelenés éve: 1947

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Horizont könyvek Kriterion · Millenniumi Könyvtár Osiris · Szépirodalmi Zsebkönyvtár Szépirodalmi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Lazi, Szeged, 2015
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632672489
>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2014
354 oldal · ISBN: 9789633760949
>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632996738

16 további kiadás


Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

Kárász Nelli · Takaró Sanyi


Kedvencelte 204

Most olvassa 52

Várólistára tette 416

Kívánságlistára tette 194

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Németh László: Iszony

Szeptember óta eléggé durva, szomorú és megrázó dolgokon mentem keresztül. Meghaltam legbelül én is, mint Nelli, én talán még jobban. Most március van és mire a kötet végére értem az én lelkem jobban felépült, mint Nellié. Az idő begyógyítja a sebeket? Nem hiszem, nagyon nem. Egyszerűen csak próbálom megerőszakolni önmagamat. Nelli jobban a végletek embere. Vagy boldog vagy nem. Átmenet nincs. Ő a képzelt barátnőm, aki tuti megértene. Együtt kesereghetnénk miközben kiröhögnénk az emberiséget (kezdetben) egy pohár borocska mellett. Ha lenne barátnőm, ő olyan lenne, mint Nelli.

2 hozzászólás
Rákhely_Mónika P>!
Németh László: Iszony

Bámulatos. Ez a szó járt többször a fejemben, miközben Kárász Nelli szomorú történetét olvastam. Lenyűgöző ez a tűpontos lélekrajz, mély emberismeret és ezek ábrázolása, a sodródás, az egyre kilátástalanabb helyzet, a fojtogató légkörű atmoszféra. Nelliben kicsit magamra ismerek, szerencsére nem az iszony 'érzésében', hanem a magának valóságában, kívülállóságában (mai kifejezéssel biztosan introvertáltnak mondanánk). Így érett fejjel nagyon sokat adott nekem ez a regény.

Kovács_Heni>!
Németh László: Iszony

Az elmúlt körülbelül harminc évben – mióta feltűnően megemelkedett a válások száma –, kialakult egyfajta siránkozás az emberekben, hogy mindez azért történik, mert manapság nem becsüljük meg egymást, jönnek a sablon dumával, ismeritek, régen, ha valami elromlott, megjavították, ma pedig kidobják, ezek a hülye fiatalok mindenkivel dugni akarnak ki akarják élni magukat a házasság előtt, meg tapasztalatokat gyűjteni, bezzeg a nyolcvanéves Juli néni és Józsi bácsi, azok együtt vannak jóban-rosszban már évtizedek óta, akkoriban még tudták az emberek, mi a szeretet, a tisztelet, nem váltak el úgy minden semmiségért, mint manapság.
Az Iszony előtt sem értettem a közhelyes értetlenkedést, ezután pedig különösen szívesen odanyomnám a károgók kezébe a regényt, tessék, meg lehet nézni, ez rejlett a házasságok mögött akkoriban, amikor a társadalom szemében még „nem illett” elválni. Ilyen boldogtalan Takaró Sanyik és Kárász Nellik.

Jó regény ez, élet-szagú, földbe döngölő. A szeretetlenség és iszony pofán vág bennünket, mai szemmel nézve szinte érthetetlen, miért akar valaki feleségül venni egy nőt, akit addig csupán egyszer látott az életben, hogy képesek szülők önző módra belerángatni a gyerekeiket ilyen kapcsolatokba, miért engedik meg a nők, hogy nap mint nap erőszakot tegyenek rajtuk az ágyban.

A regényben sajnos egyetlen szereplő sem szerethető, az elején még csak-csak szánja az ember ezt a szegény Nellit, aki odaáll a sorba a Bovarynék és Effie Briestek közé, de egyre hidegebb és rosszindulatúbb lesz, ami a maga helyzetében nyilván érthető, de taszító is. A házasság valóban nem való mindenkinek, Nellinek ott kellene meghalnia egyedül a pusztán, azt hiszem, abban lelné örömét, ha egész nap a földeket művelhetné és senki nem szólna hozzá.
A többi szereplő sem pozitív, Sanyi buta és magamutogató, édesanya önző mártír-lelkű hárpia, még édesapával kapcsolatban is azt érzi az ember, borzasztó életképtelen a pusztájával együtt, inkább ott sanyargatja a családját, semmint állami állás után nézzen.

Ha jobban belegondolok, nem is Sanyi vastag ujjaitól és erőszakosságától kellett leginkább iszonyodni ebben a regényben, hanem attól, ahogy ott él egymás hegyén-hátán éveken, évtizedeken keresztül az a rengeteg ember, szülők és gyerekek, gazdák és cselédek, barátok és szeretők – és mind olyanok egymásnak, mint az idegenek, nem szeretik, nem tisztelik egymást, boldogtalanok. És még rájuk bezzegelnek manapság…

Alvarando P>!
Németh László: Iszony

Kárász Nelli egy magának való teremtés, a pusztában él szüleivel. Elkezd neki udvarolni a közeli falu, Fáncs egyik kedvelt lakosa, Takaró Sanyi. Nelli undorodik tőle, sokkal szimpatikusabb neki Sanyi öccse, Imre. Azonban a szülők is Sanyi felé hajtják, mondván a lányuk jó kezekben lesz nála. Édesapja szorgalmazza főleg, hogy ez a fiú jó lesz a lányának, majd meghal. Nelli pedig hozzámegy Sanyihoz, bár nagyon nem vágyik őrá, egyenesen undorodik tőle, de azért szül neki egy gyereket. De ez sem old meg semmit…
Németh László lélektani regénye egy magának való nő szemszögéből mutatja be, milyen az, amikor a magányos lélekre ráerőltetik azt, amitől nagyon irtózik. Végigkövethetjük a lelki vívódását, hogy ő nagyon nem akar ennek az embernek a közelében lenni, majd a házasélettől is undorodik, végül a falusi életet se kedveli meg, jobban érzi magát a pusztában. Emellett a házasságból születő gyereket se nagyon tudja megkedvelni, de tudja, hogy fel kell nevelnie. A főhős lelki vívódásai mellett képet kaphatunk arról, hogy milyen volt a korszakban a falusi emberek egy napja, milyen sokat dolgoztak a földeken. Nem egy könnyű olvasmány, de ha az ember ráérez az ízére, akkor nem tudja letenni és meg is lehet kedvelni a történetet. Ajánlható bárkinek, aki szereti a lélektani regényeket kis szociográfiai elemekkel tűzdelve!

2 hozzászólás
gabiica P>!
Németh László: Iszony

Lehet, hogy velem van a baj, de nekem nagyon vontatott volt és ezért nem tudtam annyira élvezni, mint szerettem volna. Bár lehet, hogy sikerült annyira beleélnem magam egy rossz házasság történetébe, hogy magával ragadott a hangulat, és én is kicsit megkeseredettnek éreztem magam. Ezt akár pozitívumként is elkönyvelhetném, de úgy érzem, hogy szimplán csak nem volt nekem való a történet.
Nehéz a történet, nehéz sorsot mutat be, nehéz jellemeket. De úgy érzem, itt nincs jó vagy rossz, hiszen ez a szituáció bármikor, bárkivel megtörténhet, önhibán kívül is.
A szereplők ennek ellenére is hidegnek, távolságtartónak és ellenszenvesnek tűnnek. Senkit sem tudok azzal a címszóval kiemelni, hogy megkedveltem. Megérteni meg tudom érteni őket, de ettől függetlenül az együttérzésemet nem váltották ki.

Sajnálom, hogy nem gazdagodtam jó élménnyel, mert szerettem volna, de nem sikerült érdemben megszeretnem a könyvet.

kaporszakall>!
Németh László: Iszony

'Tetszik tudni, mi a szerelem? A közönségesebbik vágya, hogy a másikat magának falatul benyálazza.'

Ez a dühös mondat Kárász Nelli szájából hangzik el, mintegy bizonyíték gyanánt, hogyan érez egy frigid nő.

A regény, mely a görög sorstragédiák mintájára lett felépítve (még katarzis is van a végén) a körülmények hatalmában vergődő Nelli történetében a gazdasági kényszerek miatt a házasság csapdájába hajszolt nő kálváriáját beszéli el. Az egy Szeréna néni kivételével nincsenek benne szerethető figurák, Nelli jeges büszkesége, az anyja szentfazekas csipogása, Sanyi dürrögő fajdkakashoz hasonlatos vaksága (meg a lustasága) egyaránt taszító. De az ábrázolás pontossága, a nyelv cizellált szépsége, és – bár ezt a molytársnők jobban meg tudják ítélni, mint egy férfi olvasó – az a képesség, ahogy Németh belehelyezkedik Nelli fejébe, lenyűgöző. S a konfliktus – amint két egymáshoz nem illő ember, mint két rücskös malomkő, morzsolja a másikat – örök téma marad.

Németh drámáit még kamasz- és egyetemista koromban olvastam, és nem mindig élveztem erkölcsnemesítő célzatú, a pedáns iskolamestereket idéző stílusát. Ez a regénye viszont mestermű; azt hiszem, ideje végre elolvasnom az Égető Esztert és újra sort keríteni az Irgalomra.

Miestas>!
Németh László: Iszony

Sok év házaság van mögöttem, sok nehézségben és persze sok örömben volt részem. Nellitől nagyon messze van az én természetem, de félelmetesen sokszor tudtam mire gondol! Volt, aki óva intett tőle, le akart beszélni, hogy unalmas, fárasztó satöbbi, de ha egyszer a fejemben el kezd motoszkálni a gondolat, a kíváncsiság, én nem engedek. Így volt ez most is, és innen üzenem a könyvtől ótzkodóknak, várják ki, míg megérik bennük a szándék az olvasásra, az igény a szépirodalmi érték megbecsülésére.
(folytatás a blogomon)

8 hozzászólás
Ildiko_Szabo_2 P>!
Németh László: Iszony

Ez azok közé a könyvek közé tartozik, amelyeket igazán akkor jó olvasni, amikor már megértük rá.
Egy olyan nő gondolatait olvashatjuk, aki iszonyodik a férjétől. Semmi vonzalmat nem érez iránta. Sajnáltam Nellit is, annak ellenére, hogy sokaknak nem szimpatikus. De sajnáltam a férjet is, akinek ezzel a nővel kell együttélnie. Sajnos annak sosincs jó vége, ha olyan házasságba erőltetnek valakit, ami nagyon ellenére van. De annak sincs, ha valaki egy másik embert mindenáron meg akar szerezni.
Nagyon jó élmény volt olvasni. Hihetetlen, Németh László, férfi létére mennyire jól meg tudta írni ezt a női szemszögből írt regényt.

dwistvan P>!
Németh László: Iszony

Ez a házasság történet egy lelki utazás is. Férfi írta, női gondolatokról és érzésekről a legapróbb részletességgel, átéléssel. A házasság szerelem nélkül nem vezet jóra. Hogy a főhősnek érzelmeiben és az események átélésében igaza volt-e azért mellékes, mert ő így élte meg, az ő személyiségére így hatottak a körülötte élők, ezért volt számára ez a házasság szenvedés, iszonyat. A XX. század elejének világa bővelkedett olyan házasságokban, amelyekben a szükségszerűség diktált, nem az összeillő egyéniség és a szerelem. Hasonló elkeseredés, lelki teher sokszor előfordulhatott. Többször felbukkan a könyvben a tanács a szereplőktől, hogy ezt tűrni kell. De az író üzenete, hogy a személyiséget megfosztani a szabadságtól, korlátozni abban, amelyben kiteljesedhet, nem vezet jóra. Egyben a korabeli női sors kritikája is a regény.

1 hozzászólás
Király_Dobos_Beatrix P>!
Németh László: Iszony

Kárász Nelli története Takaró Sanyival hol megfogott, hol ellökött. Igazából egy gondolatfolyamot olvashattam, Nelli fejéből, mely hol lassan haladó cselekményt mesélt el, hol pedig gyorsabban pörgött. Nelli kissé magának valónak tűnt számomra, maga se tudta eldönteni az elején, vonzódik-e Sanyihoz, vagy sem. Egy kicsit olyan akarom is és nem is volt a részéről az alakuló kapcsolatuk, hisz bár viszolygott a kötöttségtől, nem is volt biztos benne, hogy tetszik-e neki, mégis korábban ha nem jelentkezett, már-már megsértődött. Én legalábbis így éreztem. Más azonban egy udvarlási szakasz, és más a házasság. Az, hogy valakinek csak azért kell férjhez mennie, hogy megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, számomra teljesen érthetetlen és feldolgozhatatlan, ez senkiből sem a legjobbat hozza ki. Egykori lázadó énem ezt a mai napig nem tudja elfogadni, irodalmi művekben sem.
Nagyon tetszett az írásmód, annak ellenére, hogy Nelli nem lett annyira szimpatikus, a családja sem. Szeretnék még az írótól olvasni mást is.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

Az csak beszéd, hogy mindenkinek férjhez kell menni. Az ember ne azt nézze, hogy az emberek mit tartanak normálisnak, hanem, hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának.

14 hozzászólás
hencsibe P>!

Valljuk be, kisnagyságos, maga sem tartozik a szelídebb elemi csapások közé?

4 hozzászólás
fülcimpa>!

Az emberek viszonyát nem az szabja meg, hogy mit érnek, hanem hogy mit akarnak egymás életében.

159. oldal

Eta IP>!

Nemigen hittem az Istent, de azért haragot tartottam vele.

Kapcsolódó szócikkek: Isten
3 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

Azt, ami benned van, nem mondhatod ki: találsz hát ezer ürügyet, hogy kimondhass valamit.

padamak >!

A házasság Isten áldásával is nagy próba, hát anélkül.

299. oldal I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: házasság
Sárhelyi_Erika I>!

Az embernek a gyerekeiben meg kell szeretnie, amit az urában nem bírt.

Sárhelyi_Erika I>!

Én is megszerettem ezt a papot. Ebben nem ette meg az embert a reverenda.

Kapcsolódó szócikkek: pap
padamak >!

De milyen rossz kézírása a léleknek az arc!

II/262. oldal

1 hozzászólás
pimpii>!

Az ember ne azt nézze, hogy az emberek mit tartanak normálisnak, hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Márai Sándor: Az igazi
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Gustave Flaubert: Madame Bovary
Susan Kay: A fantom
Ken Follett: A katedrális
Virginia Woolf: Clarissa
Mary Westmacott: Befejezetlen portré
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Asbóth János: Álmok álmodója