Egy ​ágyban az ellenséggel 80% 45 csillagozás

Imádtam, csak úgy, mint a filmet! Nagyjából le sem tettem, majdnem egy szuszra ment, egész nap csak olvastam és olvastam… hála a szabadidőnek és a hóm ofisznak. :)
A regény épp olyan lehengerlően izgalmas, mint az általam már tucatszor látott film: hamisítatlan, ’80-as évek Amerikája, egy olyan erotikus thriller, amilyet ma már nem tudnak írni vagy forgatni. Megvan a saját, különleges hangulata, a romantikája, a színei, illatai, utcaképei és alakjai. Az írónő csodásan használja a szavakat, és formázza meg belőlük a már előbb említett hangulatot, minden érzékszervnek maga a gyönyör. Olyan élettel tölti meg a szereplőit és a körülöttük, bennük lévő világot, amely által szinte a könyv olvasott engem… Egy egyszerű tojásos-baconös reggelinél halottam a bacon ropogását, éreztem az ízét, a közös főzés élményét, láttam, ahogy a napfény átszűrődik a lombokon, és arannyal festi a frissen mázolt, festék szagú szobát, feltört bennem a szabadság érzése, ahogy az ember új életet kezd, a maga ura lesz, és egy bérelt, kertvárosi házikó a világot jelentheti, miközben rám nehezedett a bujkálás és rettegés súlya, stb. Végig ilyen, amitől a könyv minden lapja élt és lélegzett.
Kíváncsi voltam – mint általában ilyenkor –, hogy a film és a könyv mennyire fedik egymást. Alapjában véve nem volt nagyon zavaró eltérés, talán csak a karakterek külseje, ami megnehezítette a dolgom, mert belém vésődött Julia Roberts, Kevin Anderson és Patrick Bergin zseniális alakítása és külleme. Akadt néhány logikai, kisebb részletekben feltűnő hiba, mint a filmeknél is elő szokott fordulni, kb. figyelmetlenségből, de nem volt igazán hatással a történetre. A regényben néhány dolog másképpen zajlik spoiler, ami így is teljesen helyén volt mindkét műfajban. Nyilván olyan részletek is vannak a könyvben, amiket a filmből kihagytak, de a könyv gazdagabb lett tőle spoiler.
Összességében nagyon élveztem, mert kikapcsolt, beszippantott és megmozgatott.

Hétvégén egy álmatlan éjszakán láttam sokadszor a filmet a tévében, és eszembe jutott, hogy a könyv a polcomon hever, így nekiálltam elolvasni.
Néhány – gondolom nehezebben megvalósítható – részletben eltér a film és a könyv egymástól, de alapvetően nem sok a különbség.
Fantasztikus volt Laura állhatatossága, ahogyan hosszú-hosszú időn keresztül titkolózott a férje előtt, előre kitervelt szökési szándékát előkészítve. Ahogyan minden részletet pontosan, aprólékosan megtervezett, eltekintve néhány hibától.
Ben szimpatikus fiatalember volt, nagyon szurkoltam nekik, hogy kiteljesedjen jól megérdemelt szerelmük.
A férj: nos, csak rosszakat és csúnyákat tudnék róla mondani, de az őrült kifejezés úgy érzem tökéletesen fedi a valóságot róla.
Mindenképpen érdemes elolvasni, nyilván más a film után, mint nélküle lenne, de így is végig tudtam izgulni és rettegni az egészet.

Kedvenc könyv lett belőle. Sokkal régebben elkezdtem olvasni, de nem sajátom volt a könyv és egyharmadánál jártam, mikor elvitték előlem. Mindig sajnáltam, hogy így jártam, de tudtam, hogy nem lesz ez így mindig.
A filmet valahányszor látom, mindig vérfagyasztó – hiába, nekem ez a téma nagyon bejön. A testi-lelki terror nálam ugyanis olyan szinten átélhető, hogy amikor az ember szünetet tart az olvasásban, mindenért hálás a saját életében csupán amiatt, hogy nem Laura életét kell élnie…
A könyvet most megszereztem és végre elolvashattam – nem csalódtam, pedig elég jelentős eltérések vannak a cselekményben film és könyv szempontjából, ám külön-külön mindkét kategória szuper, élvezhető élmény. Újra és újra rettegett, végigizgulható téma számomra.

Belegondolva abba, hogy bárki bekerülhet ilyen helyzetbe és hogyan tud menekülni onnan, ez azért kemény próba. Nem tudunk láthatatlanná válni, eltűnni, mindenki előtt örökre titokzatosak maradni és nulláról kezdeni az életet, de ha úgy hozza a sors biztosan érdemes megpróbálni.

Szeretem a filmet és most kezembe akadt a könyv is. Azt hiszem, nagyon-nagyon-nagyon ritka dolog, de most inkább maradnék a filmnél. Nem volt ez rossz könyv, de sokszor untam. Olyan volt, mintha csupán egy forgatókönyvet olvasnék. Lehet csak azért, mert a filmet már többször láttam, nem tudom. Arról nem beszélve, hogy a sok nyomda- és tördelési hiba miatt élvezhetetlen volt. Biztos csak nekem sikerült ilyen példányt kifogni, de volt, hogy a lap teteje üres volt, alul meg hiányzott több sor a szövegből. Mindez oldalakon keresztül. Számomra egyszer olvasós.

Sokkal jobb a filmnél, nekem nagyon tetszett a könyv.

Ez olyan kis egyszerű. Nem rossz, csak egy thrillertől az ember több csavart is elvárhatna.

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 3,5
Stílus (írói): 3,5
Ötlet (eredetiség): 3
Tartalom (mondanivaló): 3
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 3
Érzelmek (ábrázolása): 4
Izgalom: 4

Egy vérfagyasztó történet a családon belüli erőszakról, még abból az időből, amikor ez a téma még nem volt ilyen széles körben kibeszélhető, inkább csak így, regényen keresztül. Ugyanakkor a mondanivaló nem „jött át” számomra elég erőteljesen, inkább a krimi-vonal dominált a könyvben.

Könnyed délutáni sztori. Nem túl mélyenszántó, bár aki szeretne gondolatokat találni benne, az megteheti. Nem túl élénken, nem előtérbe tolva, hanem finoman a háttérben.
Egyszerű a stílus és nem túl bonyolult a történet. Kissé sablonos is, de nem elcsépelt. A szereplők nem túl mélyek, de azért még viszonylag kidolgozottak. Van benne némi akció, némi érzelmesség, kissé még érzelgősnek is mondanám.
Összességében egy könnyed kikapcsolódásnak nem rossz.

Még nem láttam a filmet, pedig szeretem Julia Roberts-t. A könyv felkeltette az érdeklődésemet. Az elején nem tetszett a stílusa, a közepén belezavarodtam, aztán a végére megszerettem. ha jobban belegondolunk, mindennapi eset… Sajnáltam Laurát.