Napraforgó-lány 74 csillagozás

Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mindig a Nap felé. De az ember számára nem mindegy, hogy mi vagy ki a Nap. Borinak, a regény hősnőjének eleinte a tanítóképző tisztelendő főnökasszonya a Nap. 1943-at írunk, a küszöbön a második világháború végkifejlete. S ahogy ez a vég közeledik, úgy fordul alá és érvénytelenül az a naprendszer, amely a könnyen befolyásolható Borit mozgatja, s kel fel egy másik, amely igazi emberségével életre segíti az ő igazabb emberségét. A világháború utolsó évének ellentmondásos és megrázó eseményeibe mélyen bevilágító, érdekes regényt Fekete Mária illusztrációi díszítik.

Eredeti megjelenés éve: 1979

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1979
286 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631116883 · Illusztrálta: Fekete Mária

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Horváth Hilda · Kalmár Magdi · Menyhárt Bori · Misi · Radics Milán


Kedvencelte 7

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

meseanyu P>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Nagyon szép történet szerelemről, háborúról, Istenről, vallásról egy kamaszlány szemszögéből. Számomra mindig érdekes és egyben szívszorító látni, hogy hogyan próbálják élni az egyszerű emberek a mindennapjaikat a történelem viharos napjaiban. Rendkívül életszerűnek éreztem azt, ahogy a történet egy-egy jelenettel, bizonyos szereplők sorsán keresztül mutatja meg a különböző problémákat, a főszereplőben felmerülő kérdéseket, az információhoz jutás, a jó és rossz közötti eligazodás nehézségét. Igazi szép fejlődésregény, ahogy a főszereplő egyre okosabb, bölcsebb lesz, felnő a történet során. Több ilyet kellene olvasnia szerintem minden korosztálynak, és akkor talán nem látnánk annyira feketén a mi jelenlegi „háborúnkat” járvánnyal, korlátozásokkal, online oktatással. Erre gondoltam, amikor egy jó vacsora után, meleg szobában olvastam a könyv szereplőinek viszontagságait.

3 hozzászólás
Annamarie P>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Kicsit a nyári, gondtalan szabadság illúziójára szerettem volna ráerősíteni, amikor most leemeltem a polcról a kötetet.
1943-ban járunk, Budapesten az angolkisasszonyok tanítóképző lánynevelő intézetében. Főszereplőnk Menyhárt Bori, 16 éves, aki maga a Napraforgó-lány.
„-Szóval olyan vagy, mint a napraforgó. Fordulsz a fény felé – ez rendben is van! De másféle fény is van az életben, amit te még nem ismersz!”
De hát melyik ifjú lélek ne keresné a fényt, ami felé fordulhat? S mi minden lehet ez a fény, ami táplál, növeszt, magot érlel az emberben, a nőben?

https://annamarie-irkal.blogspot.com/2020/07/nagy-katal…

16 hozzászólás
blueviolet>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Nagy meglepetés volt nekem ez a könyv, nem számítottam rá, hogy ennyire jó lesz. Azt sem tudtam, miről szól, a fülszöveget csak gyorsan átfutottam, annyi maradt meg belőle, hogy 1943.
Kezdetben csupa kamaszos dolgot látunk a felszínen, kissé abigéles hangulatban tálalva. Majd ahogy főszereplőnk egyre többet, komolyabbat, felnőttesebbet tapasztal meg a világból, úgy kerülünk szembe mi is az igazságtalanságokkal, a kilátástalansággal, a háború borzalmaival.
Bori egy nagyon szimpatikus karakter, aki bátor volt, mindig kiállt azokért, akiket szeretett, és a szigorúság, az állandó engedelmességre nevelés ellenére is mert kételkedni a szabályok helyességében és a saját hitében is. Igazi példakép.
Azt hiszem, ilyennek kellene lennie egy jó ifjúsági regénynek.

Csoszi >!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Azt hiszem, hetedikes vagy nyolcadikos lehettem, amikor először olvastam ezt a könyvet. Aztán még sokszor, mert annyira tetszett. Emiatt picit félve vettem a kezembe most, felnőtt fejjel, tartva attól, hogy csalódni fogok. Szerencsére a történet varázsa sok-sok év után sem kopott meg, ismét magával ragadott. Újraéltem az eseményeket Borival a zárdában, a pincében a légitámadások idején, majd a Délvidéken. Kicsit meg is könnyeztem egy-két szereplő sorsát. Ezt a könyvet jó szívvel ajánlom minden korosztálynak. Megéri rászánni azt a pár órácskát.

Jagika P>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Mindig nagy érdeklődéssel és nagy tisztelettel olvasom a második világháborús témájú könyveket. Ezt a könyvet is ilyen érzésekkel kezdtem olvasni. Még hitelesnek is éreztem, de amikor Magyarország német megszállását 1943-ra datálta az írónő 1944 helyett, kissé elbizonytalanított – már ami a könyvhöz való viszonyomat illeti. Ezt nem számítva érdekes a történet, Borit különösen megkedveltem.

AeS P>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Ez egy tökéletes könyv, nem is tudom, hogy azt írjam-e róla, hogy „Bevezetés az Abigélbe”, vagy „Abigél+ azoknak, akik az előbbit már kívülről tudják”, vagy hagyjam abba a hülye összehasonlítgatásokat, és imádjam rendületlenül Nagy Katalint – inkább utóbbi.
Kölcsönadom majd a nagymamámnak, mert ő is az angolkisasszonyokhoz járt a tanítóképzőbe, csak ő a vidám 50-es években, nem a II. világháború alatt, de szerintem azért sok hasonlóságot* fedez majd fel.

* Egy példa a transzgenerációs öröklés szörnyűségeire: olvasom a könyvben, hogy Mária Placida (vagy melyik) nővér folyton visszafejteti a hímzést, ha a visszája nem tökéletes függőleges sorokból áll. Na, ezt nekem a nagymamám mondta kb. 7 éves koromban, hogy velük bizony az apácák visszabontatták, az eltelt 20 évben pedig persze kényszeresen visszabontom minden hímzésemet, ha a visszája csekkolásánál problémákba ütközöm, és mindig mindenkiét leellenőrzöm, és ciccegek, ha nem jó.

2 hozzászólás
Amrita I>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Kiskamaszként volt a kedvencem, akkor többször is olvastam de azóta nem vettem elő. Idén egy antikváriumban került a kezembe, ki is találtuk, hogy ezt vesszük @dr_watson nagymamájának karácsonyra. És ha már ajándék, ne adjam oda friss olvasmányélmény nélkül… Úgyhogy ellenőrzésképp újraolvastam, hogy tényleg jó-e. Hát… a gyerekkori emlékből azt hiszem gyököt vonhatok. Amit akkor nem vettem észre: sajnos ez könyv se kerülte el, hogy magán viselje a kor nyomát amiben íródott. Van ebben némi szocilaista nevelési szándék, na. Ámde: nagyon aranyos humora van, a zárdaiskola növendékei a diákcsínyeikkel nagyon helyesek, szerettem a főszereplőt is. Nem olvastam túl sok olyan ifjúsági könyvet, ami a háború előtt-alatt játszódott volna, és nem utána. Ez külön izgalmas volt, mert nem csak az úttörősdiről olvashattam sokadjára, mint a hasonló korú lányregényekben. Közelebb hozta a történelemnek egy olyan részét, (Horthy korszak, világháború előtti és alatti időszak), ami gimiben mindig hidegen hagyott. (Ezt különben @Mesemondó nál figyeltem, meg, az ő regényeiben is egy kisember mindennapi élete teszi élővé és izgalmassá a történelmi korokat). Valaki írta előttem, hogy töritanításban lehetne használni ezt és hasonló könyveket, szerintem a szocialista nevelési célzat ellenére is alkalmas lenne rá (legfeljebb plusz egy beszélgetés téma lenne az a kor is, amiben írták). Szóval már nem mondanám kedvencemnek, de tényleg szórakoztató darab és meg is kapja karácsonyra a nagymama. :)

10 hozzászólás
Király_Dobos_Beatrix P>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Elsősorban csíkos-pöttyös-delfin kihívás miatt választottam ezt a könyvet, másrészt mert szerettem Abigélt és sokan hasonlónak jellemezték ezt a történetet. A 2. világháború idején játszódik, ez számomra mindig nagyon érdekes. Főleg így, hogy ma is ennyire közel vagyunk háborúhoz. Érdekel hogyan éltek, hogyan túléltek az emberek, bár a két kor teljesen összehasonlíthatatlan, ahogy a mai iskolákkal se vethető össze egy 1943-as lánynevelő intézet, se az akkori növendékek a mai ifjúsággal. Ami viszont nem változik, az a szerelem, az érzelmek, hogy a lányok ábrándoznak, álmodoznak.

KBCsilla P>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Amikor a kezembe került, erősen gyanús volt, hogy én ezt a könyvet valamikor, kamaszkoromban már olvastam, de mivel biztos nem voltam benne, és érdekelt is, belekezdtem.
Többen írták az értékelésekben, hogy az Abigél ikertestvére, utánzata, és hasonlókat.
Igen, sok a hasonlatosság, de abból a korból, abból a környezetből kamaszlányokról, kamaszszerelmekről ugyan mi más fajtát is lehetne írni, ami hűen tükrözi a valóságot, az életet, a vallást, a háborút, a szegénységet, a kilátástalanságot, amiből kamasz szemmel talán csak a szerelem a kiút?
Olvasás közben már emlékeztem foszlányokban a történetre, de semmi baj, alig tudtam letenni.
Már emlékszem, hogy annak idején én is szerelmes voltam Radics Milánba, de az is lehet, hogy inkább magába az akkor még ismeretlen, de vágyott szerelembe.
Egy mondat – a könyvtől függetlenül is – évtizedek óta visszacseng a fülembe, sokszor kérdeztem ismerőseimtől, hogy nekik mond-e az a bizonyos mondat valamit, de senki nem tudta, hogy miről beszélek.
Most már tudom, és soha nem fogom elfeledni honnan volt ismerős: „Órákig lőtték a vizet.”

Szédültnapraforgó>!
Nagy Katalin: Napraforgó-lány

Az írónőtől az első olvasásom volt. Nem igazán élveztem, látszik is, az olvasás hosszán…nem szoktam egy könyvet 1 hétig olvasni, hacsak nem ismeretterjesztő.
A történet 1943-ban játszódik, amikor is háború zajlik. Ezzel kapcsolatban egy zárdából kapunk képet, ahol a lányok a szerelemről álmodoznak (Bori a főhősünk), a barátnője, Mátyus Mari férjhez is megy, még esküvő is lesz. Bori szerelme Milán egész szépen alakul a kapcsolatuk spoiler
Túl sok a szereplő, a történet untatott.


Népszerű idézetek

Annamarie P>!

– Vetett ágyra ráülni bűnnek számít ugyanis. Bocsánatos bűnnek. Ha az ember a lábát is fölteszi, akkor már el is kárhozik.

161. oldal

4 hozzászólás
Annamarie P>!

[…]ostorral kell szétcsapni abban a világban, ahol sírnak az öregek.

282. oldal

1 hozzászólás
Annamarie P>!

Miért nincs emberismeret-tantárgy az iskolában – bár ő abból biztos megbukna.

174. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tantárgy
vgabi>!

– Hogy érzi magát? – ismételte meg a kérdést Misi, mintha mi sem történt volna. Persze, nem is történt semmi, így igaz.
– Mint Mikes Kelemen. Egyedül hallgatom…
– Nocsak? Humora van?
– Az nincs. Csak jelesem irodalomból.

101-102. oldal - 7. Csipkerózsika (Móra, 1979)

Zakuro>!

– Maga szerelmes valakibe. Éppenhogy nem belém! Azért ez a tartózkodó magatartás.
– Nem vagyok én szerelmes senkibe! – nézett félre Bori, s megállt.
– Elpirult! Nyomon vagyok!
– Én meg itthon vagyok! Viszontlátásra!

194. oldal - 15. A csalánba becsapott a ménkű (Móra, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: Menyhárt Bori · Misi
Jagika P>!

Olyan vagy te, kiskomám, mint a napraforgó…

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: napraforgó
Jagika P>!

Henriket szereti az osztály, a lelkére kötötték, meg ne tanuljon rendesen magyarul, mert akkor nem lesz min vihogniuk. Henrik szófogadó, nemcsak a nyelvet, más leckét se tanul egyáltalán.

41. oldal

Jesper_Olsen>!

Bori arra gondolt, hogy amikor irodalomból tanulták a tragédiát, órákat töltöttek színházban és több száz sort olvastak el, hogy megértessék velük a műfaj lényegét. Vince bácsinak tíz percig se tartott…

237. oldal

Kapcsolódó szócikkek: irodalom · színház · tragédia
Zakuro>!

– Azt hiszem, mégis magába szeretek – morogta a zongorista. Jól begyakorolt pillantással nézett Bori szemébe. Zavaros volt a tekintete, úgy súgta felé:
– Mari! Mari! Édes Marim!
Ez szép szerelmi vallomás! – gondolta Bori. – Különösen az a megható, hogy így megjegyezte a nevét.

102. oldal - 7. Csipkerózsika (Móra, 1979)

molke P>!

Ábrándozásához csupa kellemes dolgot válogat össze magának az ember, ez benne a jó éppen!

94. oldal, 8. A jelölt

Kapcsolódó szócikkek: ábrándozás

Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Ecsédi Orsolya: Juli vagyok, könyvmoly
Leiner Laura: Egyszer
Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva
Janette Oke: Ha eljő a tavasz
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Leiner Laura: Higgy nekem
Kerstin Gier: Zafírkék
Bakó Liza: Csíííz!
Leiner Laura: Mindig karácsony