Elkezdődik a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A… (tovább)
Légy jó mindhalálig 2021 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1920
Tagok ajánlása: 13 éves kortól
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Európa Diákkönyvtár Európa · Millenniumi Könyvtár Osiris · A magyar próza klasszikusai Unikornis · Európa Diákkönyvtár Európa · Diákkönyvek Kreatív · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Életreszóló regények Kossuth · Arany Könyvtár Szépirodalmi · Népszerű drámák Bibliotheca, Művelt nép · Osiris Diákkönyvtár Osiris · Ifjúsági könyvek Holnap
Enciklopédia 41
Szereplők népszerűség szerint
Nyilas Misi · Doroghy Sanyika · Török János
Helyszínek népszerűség szerint
Debrecen · Magyarország · kollégium
Kedvencelte 89
Most olvassa 74
Várólistára tette 195
Kívánságlistára tette 74
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Interjúm Nyilas Mihállyal:
– Mondd csak, Misi, mit csinálsz legtöbbször szabadidődben?
– Hát, kérem szépen, sírok.
– Akkor is sírsz, ha csúnya a kalapod?
– Igen.
– És ha elhagyod a csúnya kalapod?
– Hát persze, akkor is.
– Mit csinálsz, ha kapsz egy pakkot?
– Eldicsekszem vele mindenkinek, ezért a többiek kibontják.
– És mi van a pakkban?
– Cipőkrém. De megették a szobatársaim.
– Mit reagálsz erre?
– Ez beugratós kérdés? Elmegyek sírni.
– És ha kapsz munkát?
– Boldog leszek.
– És?
– Elmegyek sírni.
– Misi, legalább kikupálódsz egy kicsit a vége felé?
– Talán, épp csak egy kicsit, de úgy is idegesítő leszek ám, akkor is szívesen sírdogálok és nyafogok.
– Ó.
– De írok egy verset!
– Tényleg? Ez nagyon jó! És mi lesz a verssel? Kiadják egy újságban? Vagy csak dicséretet kapsz érte a magyartanárodtól?
– Nem. Nem mutatom meg senkinek, mert gyáva vagyok és félek, hogy kinevetnek.
– …jól van. Nincs több kérdésem.
Mennyivel mást adott a könyv így, hogy felnőtt fejjel olvastam el. Egyre jobban úgy gondolom hogy már nem ezeket a könyveket kellene kötelező olvasmánynak adni az iskolába. Úgy gondolom szép lassan az összes kötelezőt sorra fogom venni.
Nem tudom, nem tanárként értékelni ezt a regényt. Szokás szerint, mint általában a kötelezőkről, erről is elmondható, hogy jól szerkesztet, igényesen megírt alkotás. Viszont az én értékrendemben ugyanazon a listán szerepel, mint mondjuk A Pál utcai fiúk, vagyis nem megfelelő korosztály olvassa. Úgy vélem a regényben található társadalmi összefüggéseket még egy nyolcadikos gyermek sem érti meg. Megkérdőjelezem a tanító jellegét is.
El lehet ítélni azért, amit gondolok, de szerintem Misi nem követendő példa. Nem jó annak. Sajnálom, de a gyerekek bátran álljanak ki magukért és igazukért, valamint ne lódítsanak.
A Légy jó mindhalálig egyik legszebb regénye Móricznak, s az irodalomtörténet méltán sorolja a szerző gyermekregényét a legsikerültebb – s talán legtöbbet forgatott – kritikai realista művek közé. Én most egy kihívás miatt vettem ismét kézbe. Nem csupán egy kisfiú története ez az írás, de Debrecen korrajza és kritikája is: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát is transzformálta át egy gyermek sorsába. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek. Újra megkönnyeztem.
Anno kötelezőként más szemmel és érzéssel olvastam ezt a könyvet. Misi mint diák ütközik elveiben a felnőttek világával, a társadalmi különbségek áthidalhatatlanok. A mai világgal szerintem lehet párhuzamot vonni. Ma is vannak Misik, akik nem tudnak azonosulni…. Tanulságos.
Hát ez sokkal jobb volt, mint amire számítottam!
Iskolásként persze el kellett volna olvasnom, de amiket hallottam róla, az alapján egyáltalán nem vonzott, persze a lusta-diák-módi, az megvolt, a filmet megnéztem. Azt utáltam, tehát vártam vele vagy 30 évet…
Az, h Misi szinte minden helyzettől félt, szinte mindenkitől is, megszólalni sem mert, és kb minden miatt sírt, azért egy pszichológiai elemzést elolvasnék róla.
A címe egy telitalálat, gyönyörű!
Egy ijedt, összezavarodott, depressziós kisfiú története, akit egyedül hagytak egy rideg, embertelen környezetben, mégis mindenkinek meg akar felelni.
Sokszor ökölbe szorult a kezem, vagy görcsbe rándult a gyomrom annyira fájt tehetetlenül végigolvasni a könyvet. Legszívesebben kiosztottam volna pár pofont, Misit pedig megölelgettem volna és elvittem volna egy emberibb helyre.
Móricz nagyon értett ahhoz, hogy hogyan kell a nem csillogót és szépet megírni.
Nagyon mérges vagyok. Nem tudom, miért gondolják azt, hogy amelyik regény főhőse egy gyermek, az gyermekeknek íródott regény és kötelező elolvasni az iskolában. Ez egy nagyon szépen megírt, magvas gondolatokat és tanításokat tartalmazó kötet, de ezt egy gyerek nem érti meg. Még egy kamasz sem. Csak azt érjük el azzal, hogy kötelező olvasmány, hogy a gyerekek unják és elmegy a kedvük attól, hogy felnőtt korban újra olvassák, amikor már meglátják benne a szépséget.
Nyilas Misi a szegény diákok mindennapjait éli a híres debreceni kollégiumban. Egyszer pakkot kap, ami nagy szónak számít, mivel szegények a szülei és úgy volt, hogy nem küldenek neki semmit. A pakkot felbontják az élelmes társai és Böszörményi megdézsmálja a cipőkenőcsöt. Misi annyira kilóg a társai közül, hogy megbízzák azzal, hogy olvasson fel egy vak öregembernek, illetve korrepetálja egy osztálytársát. Félve ugyan, de elvállalja mindkettőt. A korrepetált osztálytársának van egy nővére, Bella, akit egy ismerőse, Török János kiszemelt magának, így még közvetítéssel is megbízzák, amit Misi szintén elvállal. Ugyanez az ismerőse meglopja, ami elindítja Misit a lejtőn…
Móricz regénye azt mutatja be, hogyan lehet megvezetni egy okos, jóhiszemű és félénk fiút, és ezt hogyan torolja meg az élet. Maga Nyilas Misi egy félénk fiú, aki elvállal mindent, mert jó gyerek akar lenni, mindhalálig, ahogy a cím is mondja. Mivel a könyv Trianon évében íródott, a történelmet kedvelő olvasónak szemet szúr a nyolcadik fejezet, ahol Misi a magyar történelemről beszélget Nagy úrral, amelynek a lényege, hogy mi magyarok egyedül vagyunk a világban, szinte senkire se számíthatunk. Ugyan maga a történet 1892-ben játszódik, ebben a részben erősen érezhető a háborús összeomlás és a trianoni béke közötti történések traumája. És maga a végkifejlet is igazi tragikum, mivel Misi totál egyedül marad és távoznia kell Debrecenből. Maga a kötet olvasása számomra gördülékenyen ment, élvezhetőbb volt, mint a szerző későbbi Rokonok című regénye. Ez a kötet ajánlható bárkinek, aki még nem olvasta kötelezőként, de annak is, aki fel szeretné frissíteni a rég olvasottakat.
Népszerű idézetek
Olyan nagy ember lett egyszerre belőle, olyan nagyon nagy, kenyérkereső ember, hogy el kellett bújnia arra a jó helyre, hogy kisírja magát.
[…] az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogy elgondolta előre az ember.
Ezt a könyvet itt említik
- Bálint Tibor: Zokogó majom
- Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet!
- Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918–1919-ről
- Kiss Angéla: London csak oda
- Móricz Zsigmond: Naplójegyzetek, 1919
- Petrovácz István: Mire elolvad a hó
- Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Magda: Abigél 95% ·
Összehasonlítás - J. D. Salinger: Rozsban a fogó 84% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Bezzeg az én időmben 95% ·
Összehasonlítás - Padisák Mihály: A csúcs mindig fölöttünk van 94% ·
Összehasonlítás - Tamási Áron: Ábel 88% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Zsellérek 93% ·
Összehasonlítás - Charles Dickens: Copperfield Dávid 85% ·
Összehasonlítás - L. M. Montgomery: Anne az élet iskolájában 95% ·
Összehasonlítás - Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő 93% ·
Összehasonlítás - Lakner Artúr: Édes mostoha 91% ·
Összehasonlítás