Kerek ​Ferkó 40 csillagozás

Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Két ​fiatal érkezik Kerekegyházára, a nyári hőségtől eltikkadt, tunya alföldi cívisvárosba.
Kerek Ferkó külföldről tér haza, hogy átvegye az ősi birtok irányítását. A fiú külföldi tanulmányai során megtapasztalta a modern élet előnyeit, maga is újítani szeretne, de apja hallani sem akar változtatásról. Ferkó kedveszegetten veszi tudomásul, hogy szülőföldjén senkit nem érdekelnek a reformjai. Szenved a város lakóinak kicsinyességétől és műveletlenségétől, idejét mulatozással tölti, s minél őrültebb ötlettel áll elő, annál népszerűbb ivócimborái között. Céltalan tivornyáin köszörüli nyelvét az egész város.
Koczogh Mariska, a polgármester lánya Pesten érettségizett. A fővárosban művészek között mozgott, szellemi fejlődését a Nyugat határozta meg. Benne volt a kulturális élet vérkeringésében, emancipált nőként „művészi szépségű” perspektívát képzelt el magának. A városában azonban csupa kisszerűséget talál, ami éles ellentétben áll a Pesten tanult divatos, dekadens… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1913

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Athenaeum Könyvtár · Tanulók könyvtára Dacia · Kincses Könyvek · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Kossuth, Budapest, 2013
keménytáblás · ISBN: 9789630976718
>!
Európa, Budapest, 2008
352 oldal · ISBN: 9630785143
>!
Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1986
232 oldal

4 további kiadás


Enciklopédia 2


Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Mariann_ P>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Egy olvasási kihívás keretében igyekeztem a nem túl ismert könyvek közül választani.
Az én értékelésem lesz a tizedik .
Kerek Ferkó, ahogyan Kerekegyházán nevezik , hazatér szülőföldjére.
Apjának már elege van a taníttatásából, ami csak a pénzt nyeli el , no meg az életmód, amit a fia él, az is roppant költséges. Megvonja a támogatást, felajánlja neki, hogy vegye át tőle a munkát, vagy nősüljön meg.
Ferkó látatlanul megkéri az éppen szülei házába hazatérő Mariskát, aki már Merrynek szólíttatja magát, különbnek érzi magát minden korabéli lánynál.
Ferkónak nincsen sikere a lánykéréssel.
A lánynak tetszik is, meg nem is.
Mit tud tenni, beveti magát a paraszti életbe.
Hajnalban kel, dolgozik fáradhatatlanul.
Aztán egy idő után mégis találkozik az előzőleg megkért Mariskával.
No, az a templomban lopott pillanatok, az zseniálisan lett megírva.
Egyetlen szó nélkül dőlt el minden.
Ezen az esős , borongós napon tökéletes kikapcsolódást nyújtott.

Lapozó_Kalandor>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

IGEN, IGEN, IGEN! Egy klasszikus könyv is lehet egy jó olvasmány.
Azt kell, hogy mondjam, hogyha korábban ilyen vagy ehhez hasonló könyvet kapunk háziolvasmánynak, többen megszerettük volna az olvasást!
A történet fő cselekményében Kerek Ferkót ismerhetjük meg, egy tehetős embernek a fiát, akit az apja a tarthatatlan viselkedése, magatartása végett „kitagad”. Felajánlja neki, hogy átadja neki a munkáját, vagy pedig meg kell házasodjon. Természetesen utóbbit választja. Rengetegszer hangosan nevettem az olvasás közben. Végig azt éreztem, hogy időt utaztam, az olvasmányos, régies nyelvezetű regény mindezt könnyen biztosította az olvasónak. Bárkinek ajánlom, akár egy délutáni kikapcsolódásnak is!

kolika>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Mozzanatok egy magyar település életéből. A bonyodalmat az okozza, hogy a település néhány tagja világlátott ember és így ütköznek a régi és új felfogások. A vidékről elmerészkedők világképe már nem egyezik azokéval, akik végig a falusi környezetben élnek. A kérdés az, hogy egy (na jó itt kettő) fecske csinál-e nyarat, vagy sem. Az olvasó számára az is kérdés, hogy a fecskék egymásra találnak-e a történet során.
Móricz ütközteti regényében az ellentéteket, de én valahogy mindvégig éreztem, hogy nem összeférhetetlenek ezek. Hogy valamiképpen pozitív lesz a végkicsengése a könyvnek.
Jókat mosolyogtam Mariska, bocsánat Merry elmélkedésein, amelyről maga is így vélekedik:
„Borzasztóan restellné, ha az apja olvasná azokat a túlcsiszolt finomságokat, amiket ő olyan, szinte testi kéjérzéssel szokott leírni, a legújabb s legfiatalabb írók modorában.” Tudja, hogy ezek a túlcsiszolt finomságok nem valók a faluban élők, még s szülei szeme elé sem.
A kötet tulajdonképpen úgy zárult, ahogy kedvemre való volt, de mégis túl gyorsan érkezett a végkifejlet.

Emmus>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Azokat az egyéneket akikben sokáig feszül, összesűrűsödik az indulat, akik számára az energia el nem használható fölösleg ezeket az embereket mutassa be Móricz ebben a művében, s talán ehhez ért legjobban. Ö az az író aki kivállóan ábrázolja, hogy az emberek és a dolgok a talajból gyökereznek, hogy a kunsági ember a kunsági földből nől ki és a kunsági klíma alakítja olyanná amilyenné válik. Minden ami új, más vagy új szelek hodozója deviáns, ki kell hogy kerüljön ebből a miliőből. Kerek Ferkót szenteli fel Móricz azzal a mássággal mely őt is kivülállóvá teszi, Ferkót külföldi utazásai még jobban, erőteljesebben a kunsági zárt világ peremére szorítja.
Hogy hogyan lehet ez ellen tenni? Milyen módon küzd ez ellen Kerek Ferkó? Gyönyörű tájszólássokkal, tájleírásokkal teszi tökéletessé és feledhetetlenné a kunsági életet, tájat és Kerek Ferkó történetét.

Outwar>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Nagyon szórakoztatónak találtam ezt a regényt,egyébként is kedvelem Móricz stílusát és azt ahogyan közelít a szereplőihez.Itt a polgárosodó paraszti réteg bemutatásán van a súlypont,szép ízes magyar beszéddel fűszerezve.Középtájt van egy kis kitérő,mesék a régmúlt pásztoréletről,de nekem ez is tetszett.A karakterek szimpatikusak,a történet humoros és egész.

icu79>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Eddig meglehetősen keveset olvastam az írótól, de érzem, hogy ezt mindenképp pótolni szükségeltetik. Maga a történet nem túl bonyolult, bár én valamiért végig azt vártam, hogy valamilyen tragikus végkifejlet lesz, szerencsére nem igazolódott be a sejtésem. Élveztem az olvasását, jókat derültem a humoros részeken és elidőztem az ízes magyar beszéden. Azt a példányt olvastam, aminek a második felében a darab színházi változata olvasható, amit Móricz írt hozzá évekkel később. Érdekes volt, hogy ő maga is mennyi mindent megváltoztatott benne. Az Utószó olvasásakor értesültem róla, hogy ebből film is készült. Majd szeretném egyszer azt is megnézni.

pruszki>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Lenyegeben a tortenete nem tul fantaziadus, de erdekesen bontakozik ki. Errol mindig a klasszikus, regi magyar filmek jutnak eszembe, ahol a vegtelensegig bonyolitnak kulonbozo humoros, szerelmes fonalakat, de termeszetesen a vegen a fohos elnyeri melto jutalmat.
Egyszer megeri elolvasni. Vesziteni valoja senkinek nem lesz vele, plane ha azt tartjuk szem elott, hogy rossz konyv nincs.

Lornka>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Aranyos, egyszerű szerelmi történet + paraszti élet +Móricz stílusa= jó könyv.

iniesta>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Móricz-cal az irodalmi kánon valahogy rendszeresen nagyon félrelő (vagy azért, mert polarizált, vagy azért, mert szimplán borzasztóan ostoba: tulajdonképpen mindkettő elég tipikus lenne), egy-egy hihetetlen gyenge regényét sokra tartják, miközben teljesen rendben lévő köteteket kevésre. Na, a Kerek Ferkó ez utóbbi kategóriába tartozik: nem zseniális, nem kiemelkedő, de olvasásra abszolút érdemes. Több könyv egyben, több ritmusban (váltakozva), a móriczi sablonok és toposzok szerint megírva; viszont határozottan megírva, nemcsak leírva.

fromex999>!
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó

Olyan aranyos paraszti világ, de valahogy nekem a közepe elcsépeltnek a vége meg hirtelen összecsapottnak tűnik. Elolvastam, de nem egy felejthetetlen élmény.
Vannak benne vicces részek, de… nekem olyan 3as.


Népszerű idézetek

Rawalpindi>!

…megírzi a gyerek aztat, hun szeretik ütet.

57. oldal, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1986

sztimi53>!

Merry fel sem pillantott rá, mégis tudta, hogy egy pompás, egészséges fiatal férfi áll fölötte, érezte a hímvarázst.

3 hozzászólás
Rawalpindi>!

…kisvárosi lányon nagy átok a műveltség.

47. oldal, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1986

Rawalpindi>!

– […] Az élet megtagadta alapformáit! A lehetetlen, ostoba, hazug, ádáz idők kora következett el. Az ember többet lát a világból, mint amennyit a fantázia megbír.

202.-203. oldal, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1986

csillagka>!

– No te legínybogyó – kiált egy gyerekre az öreg Nagygyörgy Ferenc, aki a pusztai életnek amolyan magátul nőtt békebírája volt, s széles, kemény fogú szájában csak úgy tátogva rágta a szókat –, lökd le a kaffancsot a toppancsrul, osztán rázz egy kis vackort.

33 hozzászólás
csillagka>!

Megvetéssel nézett végig a sok emberen. A tisztesen öltözött urakon s a módosan ruházkodó földesgazdákon. Borzasztó lehet az, hogy az ember egy kancsó borral mindenre megveheti ezeket. Utálatos mesterség lehet a politikusoké. Hogy azzal álljon neki az ember az országnak, hogy ne a vélemények szabad ütközetére számítson, hanem kocsmárosokkal vessen számadást, mennyibe kerül egy mandátum.

csillagka>!

És jött a pap. És Ferkó újra tágra nyitotta a szemét, mint kisdiák korában. Jött egy magyar Áron, olyan méltóságos és olyan díszes papi személy, a lépése, mint egy délceg paripáé, a fejtartása, mint az Isten kiválasztottjáé! Aj, de tud is a magyar úr lenni, aki rátermett! És ez a pap, szárazon pödrött fekete bajuszával, fehér, gömbölyű homlokával felkondorodó, fekete szép hajával, magyar ruhájában, lebbenő nagy selyempalástjában a századokkal elévült hitújítás fennmaradt szelleme volt, épp olyan anakronizmus a mai időkben, mint a juhászbundás paraszt a búzás szekér tetején s a torony tornácán.
Míg ilyen alakok élnek, míg ilyen szellem lappang a magyar Alföldön, mit kell addig félteni a magyart attól, hogy a kultúra túlságosan gyorsan és részegítően támadja meg a népet.

2 hozzászólás
ppeva P>!

Mit csináljon egy fiatal lány, akit a lovagja hárompercnyi tánc után visszavezet a mamájához, s háromszónyi beszéd után örökre elhágy, mint a lehullott rózsát?
Összeszorítja apró kis fogait, márványarcot erőltet magára egy percig, hogy el ne fakadjon sírva, s szíve mélyén megérzi azt a rettenetes szívhúrzsibbadást, amelyből a vénlányok szikár erénye szokott kifejlődni. Az a törhetetlen erény, amely esőben, szélben egyformán kitart.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Csathó Kálmán: A varjú a toronyórán / Blanche, avagy a szegény rokon / Mikor az öregek fiatalok voltak
S. A. Locryn: Gyufaláng
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Márai Sándor: Az igazi
Palotás Petra: Vénasszonyok nyara
Zilahy Lajos: A lélek kialszik
Malonyay Dezső: A tartódi medvehajtás
Krúdy Gyula: Szindbád
Tersánszky Józsi Jenő: Illatos levélkék
Aszlányi Károly: Sok hűhó Emmiért