Rab ​ember fiai 401 csillagozás

Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai

Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv – az úgynevezett Részek, latinul Partium – nagy része a Habsburgok birtokába került. „Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban – így az író, hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.” A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1909

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Filléres Könyvtár

>!
ISBN: 9786156377258
>!
Greenlight könyvek, Budapest, 2020
86 oldal · ISBN: 9786156123008
>!
PairDime, Szeged, 2020
ISBN: 9786156123008

32 további kiadás


Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

Pipitér · Hajdár basa · Piszliczár · Piszliczár Iluci · Szitáry Ádám · Szitáry Kristóf · Szitáry Tamás

Helyszínek népszerűség szerint

Nagyvárad · Kolozsvár · Erdélyi Fejedelemség · mocsár · Piszliczár-kastély


Kedvencelte 16

Most olvassa 8

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Jó kis ifjúsági történet volt ez, nem bántam egy percig sem, hogy belekezdtem, habár többet, kicsit jobbat vártam. A Kincskereső kisködmön is gyerek-ifjúsági történet, azt mégis kevésbé éreztem annak idején gyerekesnek, egyszerűen. Talán a történet rövidsége volt az oka, de jót tett volna ennek a könyvnek, még úgy 15-20-25 oldal, hogy hogy ne legyen ennyire gyerekkönyvízű. A nosztalgia azonban abszolút megvolt olvasás közben, hiszen szerettem kisgyerekkoromban a kisregényből készült filmet is.

Porcsinrózsa >!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Ha gyermekkoromban olvasom ezt a regényt, bizonyosan másként látom. Pedig nagy reményekkel álltam neki, hiszen Móra – írás, no meg klasszikus is. Ennek ellenére csalódott vagyok. Ennél többet, valóságosabbat vártam. De hát ez gyerek – könyv, tehát így jár az,aki őszülő fejjel olvas ilyesmit.
Ami tetszett benne, az a lápvilág leírása. Ennek nyomán eszembe jutott a mohácsi busók története. Ami viszont egyáltalán nem az én világom, az a túlontúl meseszerű befejezés.
A történelmi háttér ismeretében ma melyik tizenéves gyerek hiszi el, hogy egy kelepcébe csalt fogoly – történet ennyire álomszerűen mesés véget érhet ? Nekem túl illuzórikus, ahogyan Móra Ferenc – a maga jóhiszemű, gyermeki fantáziáját kölcsönadva – „dajkálja” még a képmutató, köpönyegforgató ellenséget is.
Általában szeretem a szerző munkáit, de ez a regény nem talált utat a szívemhez. Talán azért, mert úgy vélem, ezzel az idilli mesével túlságosan is kímélni akarta saját kora ifjúságát a zord történelmi valóságtól, és ezért kissé hamis képet festett.

pannik>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Kedves, szerethető történet ez egy olyan korból, a török világból, aminek a nehézségeit az események során jól érzékeljük de mégsem olyan nyomasztó. Könnyedebb a hangvétele annak ellenére, hogy a történet véresen komoly.

Olyan világba csöppenünk, ahol a becsület szónak még más töltése volt, pontosabban volt neki súlya rendesen.

A legjobban az a rész tetszett, amikor a bujdosók közé érkeznek, a természet befogadja a nehéz sorsú, vélt vagy valós bűnökért menekülni kényszerülőket. Elképesztő messze kerültünk a természet ismeretének ilyen mélységétől, hogy ha a szükség úgy hozza, megéljünk néhány napig egy láp, egy nádas területén. Persze tudom, most nincs szükség erre, jóléti társadalomban élünk, minden van a polcokon csak le kell emelni, de valahogy mégis az az érzésem volt, rengeteget veszítünk azzal, hogy nem tudunk a természetről rengeteg mindent amit apáink, nagyapáink, dédapáink még jól tudtak.
Jó volt olvasni ezeket a részeket, meg az egész könyvet.

kratas P>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Jajj de aranyos és gyönyörű nyelvezetű mese ez. És ha vezetném a kedvenc szereplők listáját, akkor Pipitér bizony az elején lenne.

3 hozzászólás
Csoszi>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Sajnálom, hogy ez a könyv nem tartozott a kötelező olvasmányok közé. Azt hiszem, szívesebben olvastam volna, mint a Kincskereső kisködmönt. Ez az ifjúsági kalandregény a 17. században játszódik Erdélyben, amikor a török még javában szorongatta az országot. Sok olyan elem található benne, ami izgalmassá teszi. Legjobban a lápon játszódó részek tetszettek, amelyekből megismerhetjük az ottani gazdag növény- és állatvilágot. Kedvenc szereplőm Pipitér, a hűséges öreg cseléd. Bár a regény nyelvezete régies, jó szívvel ajánlom a történelmi és kalandregény kedvelők figyelmébe.

>!
Móra, Budapest, 1976
118 oldal · ISBN: 9631105393 · Illusztrálta: Reich Károly
Mariann_Czenema P>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Remekbe szabott, egynapos kis történelmi meseregény, igencsak kacifántos szókinccsel, és isteni mellékszereplőkkel.
Remélem, hogy a fiam is élvezni fogja, Pál utcai fiúk megrázkódtatásai után jó kis levezető kötelező olvasmány lesz ;)

2 hozzászólás
Kek P>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Gyerekkoromban biztos olvastam, de semmire nem emlékeztem belőle, mert valljuk be: a történet maga egy rövidke, jelentéktelen mese a török világból, most éppen Erdélyből. Bár, ennyi erővel játszódhatna a Duna-Tisza közén is (csak épp milyen várat oroznának el így ukk-mukk-fukk?), Móra szülőhelye vagy Szegede tájékán, hiszen az itteni „hírös” városok (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) is épp erről váltak legendássá: hogyan csapták be hol a törököket, hol a labancokat, kik adóztatni akarództák őket. Szóval, a történet amolyan jókais kis bájoska, tétje nem sok, hacsak nem a magyaros életrevalóság, hűség, gyermeki ragaszkodás és harcias rátermettség ifjúsági példaolvasmányát látjuk benne. Más kérdés, hogy milyen uralkodóhoz (az Előszót író Hegedűs Géza szerint Móra írása meglehetősen szeretetreméltónak írja le a gyenge Apafiakat, szerintem meg ugyanúgy gúnyosan, ahogy Piszliczárt is), s engem csak az rőkönyít meg, hogy milyen ostoba ez a Szitáry Kristóf, aki le se ellenőrzi reggel továbbinduláskor, hogy meg van-e még a sólyom szárnyainak aranya. Vessen magára! No, ennyit a mese komolyan vehetőségéről és példázatosságáról. spoiler Kuruc előtti kort idéz, de nekem kimondottan A Tenkes kapitánya humora sugárzik belőle és Fekete István természetszeretete. No igen, őt jobban ismerjük a természetleírásairól (szerintem kicsiny hazánkban Ő áll e képzeletbeli poszton legelöl minden olvasónál), Mórát meg a földben kutakodásáról és vajazásáról. A humora ismerős volt, és közvetlenül a régészeti novellái után jól is esett, hogy történelmi meséjében is ugyanúgy visszaköszön. Csak széles vigyorral lehet olvasni ezt is, azt is.

Habók P>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Móra, és azt hiszem, ezzel mindent megmondtam. Kedves, mosolyogtató, könnyeztető. A címke szerint történelmi regény, de történelem, az nem sok van benne – legfeljebb a kor, amelyikben játszódik, és néhány szereplő. De – a fiúkon és Pipitéren kívül – a legfontosabb szereplő Erdély és az Ecsedi láp.

lenne P>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Ha jól emlékszem, legalább huszonhét éve olvastam ezt a könyvet. Érdekes, hogy értettem belőle valamit akkor, bár bevallom, nem nagyon emlékeztem már a történetre, csak az érzéseimre; a felháborodásomra és a megkönnyebbülésemre. Most egy kicsit jobban utána néztem az akkori történelmi időknek, a láp világa lenyűgözött és bármennyire rövidke kis történet ez, szépen körbe lett varázsolva.

Ėva71>!
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Ez a könyv valahogy korábban kimaradt az életemből. Kár volt érte, ez a kis hangulatos ifjúsági regény, úgy gondolom a sok komoly, kötelező olvasmány mellé beférne még ma is. A Szitáry gyerekek szeretete amely egymás felé védelmező, édesapjuk felé feltétel nélküli és a hazájuk felé büszke, teszi olyan kedvessé ezt a könyvet és persze a kis Apafi fiú kitartó barátsága no meg Pipitér hűséges karaktere. A bujdosók lápja és az úszó sziget pedig igazi kalandos hátteréül szolgál a regénynek.


Népszerű idézetek

Wilsonné>!

– Csak ulan szegines, ulan piszliczárus – mentegette magát jó előre a görög.
Pedig annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyat. Báránypecsenye zsályával, őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával, fácánpástétom, ostyásbéles, koszorúfánk; sose látott gyümölcsök, sose ízlelt torták csupa arany-, ezüsttálakban; drága jó borok, sose hallott édes italok csupa metszett kristálybillikomokban.

28-29. oldal, 3. A vendégszerető Piszliczár

Emmi_Lotta I>!

– Aludjunk, édes mézeim, aludjunk. Nincs annál jobb nyugasztaló a kerek világon, mint az álom. Hátha még tanácsot is ad az éjszaka. Ne féljetek, fiaim: ahogy lesz, úgy lesz, libából lúd lesz.

8. A Bujdosók

1 hozzászólás
Wilsonné>!

… kapta magát a kis herceg, s egy gránátalmamaggal úgy odatalált a homloka közepére Apafi Mihálynak, hogy csak úgy koppant.
Olyan csend lett, hogy a tornácról behallatszott a légydongás. Még Szitáry Tamás is elfehéredett az ijedtségtől. Bezzeg nem ijedt meg a kis herceg! Mire az apja körülnézett, már akkor ott ült az ölében, s vékony kis kezével végig-végigcirógatta az édesapja deresedő szakállát.
– Ne haragudjál, édes jó apámuram, csak ezt a csúnya nagy ráncot akartam elkergetni a homlokodról.

1. A fejedelem rosszat álmodott

Emmi_Lotta I>!

Megesik biz az a szegény emberen is, hogy rosszat álmodik, de hát mi veszedelem van abban? Örül neki, hogy csak álom volt, s hálát ad az Istennek, hogy már elmúlt. Ha pedig még azután is nyomja lelkét az aggodalom, azon is tud segíteni. Akkorát üt az üllőre a kalapáccsal, hogy az aggodalom menten elijed tőle. Vagy keményebben vágja a kapát a földbe, haragosabban rángatja a fűrészt, sebesebben döföli a tűvel a posztót, kinek hogy hozza magával a mestersége.

(első mondat)

5 hozzászólás
Gólyanéni>!

Jóravaló méhecske a gyim-gyomban is megtalálja a mézet.

Emmi_Lotta I>!

Apafi Mihály uram a török árnyékában nyugodott, de bizony gonosz nyugodalom is volt az. Mint mikor valami szegény kis bokor megbújik a terebély fa tövében, aki nem ereszti ugyan hozzá a szelet, de elfogja tőle a napot is.

2. A basa sólyma

konyvolvaso>!

Tudta, hogy a nádirigó azt mondja: te-ri, te-ri, amire a nádiposzáta azt feleli: gye-re, gye-re, gye-re! Tudta, hogy szipákol a zsezse, hogy kopácsol a csencsege, hogy citteg a szakállas cinege. Amelyik madár azt kiáltja: kölyök, kölyök! – az a cerkő; amelyik úgy tesz: mér-mér – az a széki csér. Tudta, hogy köhög a libuc, hogy sípol a gyöngyvér, hogy fütyül a csörgőréce. Amelyik szalad az ingoványon: az a zöld lábú vízityúk; amelyik nehézkesen tappog: az a vöcsök; amelyik ügyetlenül ugrik: az a szárcsa; amelyik bohókásan bukdácsol: az a vakvarjú. Ahol nagy, fehér felhők lebegnek, mintha valami óriási lisztes zsákokat rázogatna valami láthatatlan kéz: ott a sirályok repülnek, a halászkák úgy cikáznak, mint a fecskék; fejüket, hosszú nyakukat előre-, lábukat hátrafeszítve, méltóságosan húznak a darvak. A kanálorrú gémek akkor is kelepelnek, mikor röpülnek, a gólyák úgy úsznak a kék magasban, hogy a tolluk se lebben.

73. oldal, Isten szigete

Kapcsolódó szócikkek: bakcsó (vakvarjú) · nádirigó · vízityúk
Wilsonné>!

– Csak nagy kópénak adsz te enni, Tamás fiam!

1. A fejedelem rosszat álmodott

Amapola P>!

… jó lesz, ha beabroncsoltatod a fejed, hogy szét ne vesse a nagy bölcsesség.

53. oldal

2 hozzászólás
Bogas>!

– Pipitér, hányja már a barkáját a kecskefűz!
– Meg is gallyazzuk nemsokára. Az ő piros vesszeiből fonunk halfogó varsát.
– Pipitér, micsoda aranycsillagok úszkálnak ott a vízen?
– Az a vízicsorbóka virágja. Nincs a mocsárláznak jobb orvossága, mint annak a levele.
– Pipitér, ki terígette a zöld gyékény közé azokat a lila bársonydarabokat?
– A jó Isten keze, úrfi. Ingoványi menták azok, nincs azoknál jobb szagú füstölő a világon.
– Nézd csak, Pipitér, micsoda tűz lobog ott a nádban!
– Nem tűz az, csak tüzike. Hosszú piros füzérét lengeti a szél, s elijesztgeti vele a szúnyogot.
– Nini, micsoda éles levelek, úgy vágnak, mint a kard!
– Úgy is hívják azt, kígyókardnak. Párja neki ez a gömbölyű fejű, ez meg a békabuzogány. Édes a gyökere, mint a nádméz.
– Hát ezek a bíborszínű kis pillangók micsodák?
– Földimogyoró virágjai azok, az csak a fölséges eledel!
– Hát ezt a sok gyöngyszemet ki szórta el a földön?
– Tyű, gyerekek, nagy ünnep van ma: főzhetünk már levest is, mert érik a harmatkása. Annak a magja ez a sok gyöngyszem.

10. Isten szigete


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Mándy Iván: Robin Hood
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV.
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse
Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya
Hegedüs Géza: A milétoszi hajós
Gáspár Ferenc: A strucc vére