Montesquieu (1689-1755) a francia felvilágosodás első író-gondolkodó nemzedékének legnagyobb alakja volt – filozófus, szellemes szépíró, új távlatokat feltáró történész és társadalomtudós. Két másik jelentős műve (Elmélkedések; A szellem törvénye) mellett elsősorban a Perzsa levelek című levélregényével alapozta meg hírnevét. Az 1721-ben keletkezett mű – két, Párizsban tartózkodó perzsa főúr levelezésének formájában – szatirizálja a korabeli francia társadalmat, ugyanakkor az író a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus részletekkel vonzza mind beljebb világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.
Perzsa levelek 13 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1721

Kedvencnek jelölte 1
Most olvassa 1
Várólistán 8
Kívánságlistán 1
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Már olvastam egyszer, mert kötelező volt. Nem emlékeztem semmire, csak arra, hogy tetszett. És most az újraolvasáskor is. Mintha nem is a 18. században íródott volna, hanem napjainkban.
Bár a most íródott regények nem mind kezdődnek egyformán, mint akkor. „Nem is én írtam ezt, csak találtam valahol ezt a köteg levelet, és kicsit szerkesztgettem rajta.” :-)
kelet és nyugat
2 tradícionális kultura
előnyei-hátrányai egymással szemben
lehet igazságot tenni
olvasd el és gondolkodj el te is
Zseniális. Filozofikus mű, monumentális korrajz, apró szellemességekkel fűszerezve, a világról, az emberekről elmélkedik, és mindez egy csipet egzotikummal. Eszembe nem jutott volna, hogy egy történetet így is meg lehet írni. Szokványosabb az unalmas bemutatkozás, ömlengés, vad történet, romantikus szörnyűségek. Itt ennek nyoma sincs, ez eddig újszerű. A levelek egyszerűek, majdhogynem visszafogottak. A perzsák bőrébe bújva kritizálni a világot és azt a milliőt, amiben az író élt… elvetemült ötlet, és… bejött.
Népszerű idézetek
Elismerem, a történelem tele van vallásháborúkkal; de vigyázzunk: nem a vallások sokfélesége okozta a háborúkat, hanem a magát uralkodónak tartó vallás türelmetlensége.
…
… ez az a részegség, melynek terjedését úgy kell tekintenünk mint az emberi értelem teljes napfogyatkozását.
199. oldal (Európa, 1981)
Ki merjem mondani? Egy becstelen miniszter nem azzal okozza a legnagyobb kárt, hogy rossz szolgálatot tesz uralkodójának és tönkreteszi népét; van valami, ami szerintem ezerszerte veszedelmesebb ennél: az, hogy rossz példát mutat.
Tudod, mily sokáig utazgattam Indiában. Ismertem ott egy természete szerint nemes lelkű nemzetet, melyet a legelső alattvalótól a legutolsóig egyetlen szempillantás alatt megrontott egy miniszter rossz példája; láttam amint egy nép, melynek szemében a tisztesség, nagylelkűség, nyíltság és jóhiszeműség természetes dolog volt, egyik napról a másikra a világ alja népe lett; láttam, amint a baj elharapódzik, s a legegészségesebb tagokat sem kíméli meg; láttam, amint a legderekabb emberek méltatlan üzelmekre adják magukat, és sorra sértik meg az igazságosság elemi törvényeit, azzal az ürüggyel, hogy az ő igazságukat is sérelem érte.
Gyalázatos törvényekre hivatkoztak hitvány gaztetteik fedezésére, s a galádságot a basáskodást szükségszerűségnek nevezték ki….
…
Lehet-e nagyobb bűn, mint azé a miniszteré, aki egy egész nemzet erkölcsét rontja meg, a legnemesebb lelkeket is elzülleszti…
Mit szól majd az utókor, ha pirulnia kell apái miatt?
p.: 353-355 (Európa, 1981)
… a franciák ugyanis el sem tudják képzelni, hogy a mi égövünk alatt is emberek élnek.
p.:107 (Európa, 1981)
… állítólag már elismerték, hogy jobb volna, ha a kisebbség volna a mérvadó; hiszen nagyon kevés az okos ember, a ferdeeszű viszont köztudomásúan rengeteg
p.:201 (Európa, 1981)
A nagyúr olyan ember, aki bejáratos a királyhoz, tárgyal a miniszterekkel, családfája, adóssága és kegydíja van.
p.:204 (Európa,1981)
… a legnagyobb emberek feje is beszűkül, ha együvé toborzódnak, s minél több valahol a bölcs, annál kevesebb a bölcsesség.
p.: 251 (Európa, 1981)
Nem régóta vagyok Európában, de máris sokat hallottam okos emberektől a kémia rombolásairól. Úgy látszik, ez afféle negyedik istencsapása, mely apránkint, viszont szünet nélkül teszi tönkre és pusztítja az embereket; míg a pestis, az éhínség, a háború nagyban dolgozik, de időszakonként.
CV. levél






















