Perzsa ​levelek 23 csillagozás

Montesquieu: Perzsa levelek Montesquieu: Perzsa levelek Montesquieu: Perzsa levelek Montesquieu: Perzsa levelek Montesquieu: Perzsa levelek Montesquieu: Perzsa levelek

A Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Eredeti megjelenés éve: 1721

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Lektúra könyvek Kriterion · A világirodalom klasszikusai

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
328 oldal · ISBN: 9789632997247 · Fordította: Rónay György
>!
Kriterion, Bukarest, 1986
270 oldal · Fordította: Rónay György
>!
Európa, Budapest, 1981
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630723158 · Fordította: Rónay György

2 további kiadás


Enciklopédia 7

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

esztokam P>!
Montesquieu: Perzsa levelek

Emlékszem, hogy szemelvényeket olvastunk belőle még nagyon régen, de hogyan sikerült a legunalmasabb részeket kiemelni belőle anno, ezt nem vagyok képes felfogni.
Ez a kvázi rejtett kritika olyan hihetetlen módon karikírozza ki a franciákat és egyébként a perzsákat is, hogy egyes sorokat el sem akartam hinni. Nem csak a francia társadalom furcsaságait elemzik ki nekünk Rika és Üzbég levelei, de saját magukra is kellő iróniával tekintenek.
Amúgy a nagy csavart a nők okozzák. Cherchez la femme! Roxán nagyon karakán firma.

worsi P>!
Montesquieu: Perzsa levelek

Már olvastam egyszer, mert kötelező volt. Nem emlékeztem semmire, csak arra, hogy tetszett. És most az újraolvasáskor is. Mintha nem is a 18. században íródott volna, hanem napjainkban.

Bár a most íródott regények nem mind kezdődnek egyformán, mint akkor. „Nem is én írtam ezt, csak találtam valahol ezt a köteg levelet, és kicsit szerkesztgettem rajta.” :-)

zalunia>!
Montesquieu: Perzsa levelek

Humoros, irodalmi, filozofikus és egész egyszerűen jó. Ennyit tudnék röviden írni a Perzsa levelekről, erről a levelezésnek álcázott Franciaországnak és egész Európának való beszólásról. Sajnos az olvasók nagyja csak Voltaire-ig jut el a francia felvilágosodás írói közül, de érdemes egy Montesquieu-t levenni a polcról, vagy ezt, vagy a Zadig című regényt. Mindkettő bőven tartalmaz keleti vonásokat, az ezen kultúrák iránti hódolatot, illetve az eszmék nagyságát. Aki nem rajong a felvilágosodásért, lehet, hogy nem találja majd érdekesnek. De aki szereti, és nem ijed meg attól, ha egy 18. századi szerző beszólogat az egyháznak, akkor olvassa nyugodtan. Meg amúgy se Montesquieu-re kell haragudni, hisz nem ő szólt be, hanem ez a mindentudó perzsa páros, Rika és Üzbég.

A francia király, illetve a pápa bemutatása tökéletes:

„A francia király Európa leghatalmasabb fejedelme. Nincsenek aranybányái, mint szomszédjának, a spanyol uralkodónak, mégis gazdagabb nála, mert gazdagságát a legkimeríthetetlenebb bányából, alattvalói hiúságából meríti. Hatalmas háborúkat indított és harcolt végig, s nem volt hozzá egyéb anyagi alapja, mint egy sereg eladó cím és rang; s milyen csodája az emberi kevélységnek: seregei megkapták zsoldjukat, várait megerősítették, flottáit fölszerelték.

Ez a király egyébként nagy varázsló is: alattvalóinak a lelkén is uralkodik, azok úgy gondolkodnak, ahogyan neki tetszik. Ha kincstárában csak egymillió tallér van s neki kétmillióra van szüksége, semmi egyebet nem kell tennie, mint megértetnie velük, hogy egy tallér voltaképpen kettőt ér, mind elhiszik neki. Ha nehéz háborút visel és nincs hozzá pénze, csak belé kell vernie a fejükbe, hogy egy darab papiros is pénz; nyomban ez lesz a meggyőződésük. Sőt még azt is elhiteti velük, hogy puszta érintésével mindenféle bajból kigyógyítja őket: ekkora hatalma van a lelkeken.

Azon, amit erről a fejedelemről mondok, nem kell csodálkoznod: van még egy nála is erősebb varázsló, aki éppen úgy uralkodik az ő lelkén, mint ő a másokén. Ezt a mágust pápának hívják; hol azt hiteti el vele, hogy egyszer egy az három, hol azt, hogy a kenyér, amit esznek, nem kenyér, s a bor, amit isznak, nem bor, s más száz és száz efféle dolgot.”


Népszerű idézetek

worsi P>!

A pápaszem tüntetően tanúsítja, hogy aki hordja, avatott minden tudományban, és mélységesen mély olvasmányokba temetkezik, olyannyira, hogy meggyöngült tőle a látása; minden orr, melyet pápaszem ékesít vagy terhel feltétlenül tudós orrnak minősíthető.

LXXVIII. levél

tgorsy>!

Elismerem, a történelem tele van vallásháborúkkal; de vigyázzunk: nem a vallások sokfélesége okozta a háborúkat, hanem a magát uralkodónak tartó vallás türelmetlensége.

… ez az a részegség, melynek terjedését úgy kell tekintenünk mint az emberi értelem teljes napfogyatkozását.

199. oldal (Európa, 1981)

tgorsy>!

Ki merjem mondani? Egy becstelen miniszter nem azzal okozza a legnagyobb kárt, hogy rossz szolgálatot tesz uralkodójának és tönkreteszi népét; van valami, ami szerintem ezerszerte veszedelmesebb ennél: az, hogy rossz példát mutat.
Tudod, mily sokáig utazgattam Indiában. Ismertem ott egy természete szerint nemes lelkű nemzetet, melyet a legelső alattvalótól a legutolsóig egyetlen szempillantás alatt megrontott egy miniszter rossz példája; láttam amint egy nép, melynek szemében a tisztesség, nagylelkűség, nyíltság és jóhiszeműség természetes dolog volt, egyik napról a másikra a világ alja népe lett; láttam, amint a baj elharapódzik, s a legegészségesebb tagokat sem kíméli meg; láttam, amint a legderekabb emberek méltatlan üzelmekre adják magukat, és sorra sértik meg az igazságosság elemi törvényeit, azzal az ürüggyel, hogy az ő igazságukat is sérelem érte.
Gyalázatos törvényekre hivatkoztak hitvány gaztetteik fedezésére, s a galádságot a basáskodást szükségszerűségnek nevezték ki….


Lehet-e nagyobb bűn, mint azé a miniszteré, aki egy egész nemzet erkölcsét rontja meg, a legnemesebb lelkeket is elzülleszti…
Mit szól majd az utókor, ha pirulnia kell apái miatt?

p.: 353-355 (Európa, 1981)

Lélle P>!

Én azt tartom, amíg valaki nem olvasott el minden régi könyvet, semmi jogcíme sincs rá, hogy az újakat többre becsülje.

249. oldal, CVIII. levél (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: könyv · olvasás
tgorsy>!

… a franciák ugyanis el sem tudják képzelni, hogy a mi égövünk alatt is emberek élnek.

p.:107 (Európa, 1981)

1 hozzászólás
Lélle P>!

Nem írok itt ajánlást és nem kérek pártfogást könyvemnek; ha jó, úgyis olvasni fogják, ha meg rossz, nem nagyon töröm magam érte, hogy olvassák.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: könyv · olvasás
tgorsy>!

… a legnagyobb emberek feje is beszűkül, ha együvé toborzódnak, s minél több valahol a bölcs, annál kevesebb a bölcsesség.

p.: 251 (Európa, 1981)

tgorsy>!

…a szűznek a sírjánál, aki tizenkét prófétát szült e világra,

p.:7 (Európa, 1981)

tgorsy>!

… állítólag már elismerték, hogy jobb volna, ha a kisebbség volna a mérvadó; hiszen nagyon kevés az okos ember, a ferdeeszű viszont köztudomásúan rengeteg

p.:201 (Európa, 1981)

tgorsy>!

A nagyúr olyan ember, aki bejáratos a királyhoz, tárgyal a miniszterekkel, családfája, adóssága és kegydíja van.

p.:204 (Európa,1981)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Voltaire: Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon
Denis Diderot: Az apáca
De Sade márki: Filozófia a budoárban
Voltaire: Zadig avagy a végzet
Per Olov Enquist: Az udvari orvos látogatása
Voltaire: Voltaire összes regényei és elbeszélései
Voltaire: Regények és elbeszélések
Voltaire: Voltaire levelei
Jean-Jacques Rousseau: Júlia, a második Heloïse
Tobias Smollett: Humphry Clinker kalandozásai