Ferencvárosi ​koktél 88% 91 csillagozás

Sokszori újraolvasás.
Koronavírus járvány sokadik napja. Gondolom, mindenki unja már a „Maradj otthon”-t. Én abban a helyzetben vagyok, hogy dolgoznom kell járni.(Vagy ez mégse oly szerencsés?) Olvasgatom itt a hozzászólásokat, véleményeket, és meglepődve konstatálom, sokan körül veszik magukat ilyenkor az úgynevezett „Vírus”-os könyvekkel, filmekkel. Hát, lelkük rajta. Nem kapunk elég szomorúságot egy-egy híradóból? Most, mikor be vagyunk zárva közvetlen szeretteinkkel, talán egymásban kéne tartanunk a lelket, és nem kéne amúgy is sebzett szívünket és tudatunkat még lejjebb nyomni a kiszolgáltatottság mocsarába. Ennek feloldásaként ajánlom ezt az elbeszélés kötetet.
H. Kovács történetei örökzöldek. Míg lesz a földön huszonkét ember, kik egy füves területen egy gömbölyű tárgyat hajszolnak, s ha azt elérik, első dolguk hogy megszabaduljanak tőle, addig ez a könyv Unicum lesz. Csak egy-két példa: A verhetetlen tizenegy. Egy afrikai majmokból verbuvált csapat, mely idővel szarrá veri a világ vezető focicsapatait. Európába érve a majmok kulturálódnak, emberi tulajdonságokat vesznek fel, s a csapat szétzüllik. Vagy. Gráf, a részeges jobbhalf. Igen, szerette a Hubertus-t, de a csapat csak akkor volt hatékony, ha ez a likőrös üveg az ellenfél kapujában feküdt. Ha félidőben elfelejtették átcserélni, katasztrófa lett a vége. Vagy például Virágh, az anyagias center. A díjazása?: "Cipőbefűzés: 25 forint 40 fillér. Rövid vágta: 42 forint 30 fillér. Csel: 18 forint. Forintos labda: 1 forint 50 fillér. És itt van legkedvesebb novellám, Az eltörött csavar. A Városligetnél beragad egy sorompó, mely hosszú-hosszú ideig zárva tart. H. Kovács is előtte ragad. A „Háború és béké”-t hozta magával, és „a szereplők fele halott volt, mire felrezzent”. „A pályafőnők kiballagott a sorompóhoz Kovács 113 Bélával. A pályafelvigyázó segédtiszt (a bakter) útközben közölte felettesével, hogy ő két kampósszeggel meg tudná javítani a sorompót úgy, hogy még évekig biztonságban lehetne használni. Kovács 113 Béla felemelte mutatóujját: de ennek az az előfeltétele, hogy harminc forint rendkívüli prémiumot utaljanak ki a számára, mert ötévi kihordásra kapott csizmája elszakadt, és szeretne egy foltot varratni rá. A pályafőnöknek erre nem volt hatásköre, Kovács 113 Béla vállat vont, havi kilencszáznegyven forint fizetésért neki joga van hülyének lenni.”      és még folytathatnám, de valaki spoilerezés miatt úgy is lelövi. Tehát nem marad más számomra, mint meleg szívvel ajánlani ezt a üdítő könyvet, ebben a rideg, embert próbáló időszakban.
Csupán még egy: „-Magukkal fogok én vitatkozni a futballról? Akik nem tudják , mi a különbség a szervita rend és a rendszer-vita között?”

Pultosként dolgozom egy sörözőben. Egyik nap úgy döntöttem, hogy egy kis időre új itallal bővítem a repertoárunkat: a Ferencvárosi koktéllal.
Tulajdonképpen egy törzsvendégem kedvéért vettem ki eme könyvet, akinek serdülőkora óta ez a kedvence. Kicsit nosztalgiázott belőle, s miután visszakerült hozzám én is el kezdtem olvasni. Némileg tartottunk tőle, hogy fog ez nekem tetszeni… Nőnemű is vagyok, fiatal is, mondhatni zöld(fehér)fülű a témához. Ennek ellenére mégis élveztem a könyvet. Moldova stílusa és humora annyira jó, hogy idő közben megfeledkeztem aggályaimról.
Időnként Totya kedvéért még hangosan is felolvastam a vendégeknek, akik a pultot körülállva hallgattak, és együtt nevettünk Virágh Zsigán, Verebesen, a túl művelt boxolón, vagy a Hubertus függő csoda jobbhalfon, Gráf Dezsőn. Azt hiszem ezek a percek még többet adtak az olvasási élményemhez.

A magyar irodalomban hemzsegnek a zseniális humorú szerzők, de közöttük is igen előkelő helyet foglal el Moldova György. Nem hinném, hogy az abszurditást még fokozni lehetne azon túl, amit Moldova a Ferencvárosi koktélban elkövetett. H Kovács alakjában pedig alighanem nemcsak tipikusan magyar, de ráadásul örök életű figurát alkotott.

Örök időkre az egyik legjobb Moldova szatírakötet! Szerintem a ferencvárosi koktél spoiler, a felválthatatlan hetvenöt forintos, továbbá H. Kovács történeteinek nagy része felejthetetlen a magyar olvasók számára. spoiler A Steinitz-Jascsák-Podhola fedezetsorról még az is hallott, aki soha nem volt egy Fradi-meccsen se! A Lakinger Béla zsebcirkálóról szóló történet pedig mintapéldája lehetne egy, a magyar külkereskedelem anomáliáiról szóló tanulmánynak! A történetekből levonható tanulságok akár ma is érvényesek, sőt, egyik-másik ma különösen (aki tisztában van a magyar focival, most így két nappal a finn-magyar meccs után, tudja, miről beszélek). Bátran ajánlom mindenkinek, aki pár vidám órát akar magának szerezni az olvasással!

    Nagyon jó írások, de A Lakinger Béla zsebcirkáló a végén már picit fárasztónak is bizonyult számomra. Úgy éreztem, kicsit kilóg a sorból, tematikáját tekintve is. A Mikulás-szigetek – ha jól értelmezem – a megvalósult szocializmus (kommunizmus?) szatírája, azt ábrázolja, hogy miért is törvényszerűen bukásra ítéltetett ez az eszme, hogy mik a hibái a rendszernek stb. Egyszerre humoros, de ugyanakkor szomorkás is, mivel ezen belül a magyarokat is úgy mutatja be, ami minden időben (rendszerfüggetlenül) igaz… Nincs fejlődés!

Rejtőbb még Rejtőnél is.

Tudom, baromság, meg erőltetett, meg hihetetlen, de ezek ellenére nagyon szórakoztató, ötletes, mulatságos és valami nagyon nyugis hangulatot árasztó könyv.
Steinitz–Jascsák–Podhola fedezetsor!

Képzeljünk el egy kocsmát, egy fröccsökkel terhelt pultot, és egy vérbeli magyar Háry Jánost, ahogy súlyosabbnál súlyosabb történeteit ecseteli mély meggyőződéssel és meggyőzéssel. Moldovánál az a jó, hogy a történetei nagyon túlzónak tűnnek, de felettébb életszagúak és aktuálisak. A régi idők motívumait még ma is felfedezhetjük kicsiny országunkon. Az író felettébb szórakoztatóan írta meg kocsmaszagú sztorijait, néha számomra már néha túlzóan erőltetetten. Ugyanakkor összességében nagyon szerettem olvasni a könyvet, a jó hangulatot biztosította, még fröccs se kellett hozzá.

Moldova örök, a Fradi is örök és most már H. Kovács is az! :)

Félve kezdtem neki mert nem ismerem Moldova munkásságát és a fociért sem rajongok, a Fradiért meg pláne.
Mégsem bántam meg, hogy hallgattam a barátnőmre, aki a kezembe nyomta pár hete mert ez a könyv a fentiek ellenére is tetszett és abszolút élvezhető volt :)