„A turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a „Budapest” és a „Tülkölni tilos” tábla állt. – Igen – mondta az idegenvezető –, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták… Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton…(tovább)
A törvény szolgája és egyéb történetek 11 csillagozás
Várólistán 3
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Szép sorjában el fogom olvasni az összes riportregényét. Újdonsült kedvenc, kérem szépen.
Népszerű idézetek
Tárgy: Felkérés
Kötés tárgya: Szerelem
Ügyintéző nálunk: Tatjána Lárina
Ügyintéző Önöknél: Anyegin Eugén
Iktatási szám:
19/100
(ezzel Klári azt jelezte, hogy a levél a XIX. században született).
Kedves Anyegin Elvtárs! (Klári a pontosság kedvéért hozzátette: nyugati ügyfelekkel való levelezés esetén a »Tisztelt Anyegin Úr!« – megszólítási formulát kellene alkalmazni.)
Van szerencsénk felajánlani Önöknek készletünkből 1, azaz egy darab kevéssé használt, női szívet azonnali szállításra, anyakönyv-jóváírással. Az üzlet lebonyolításánál készpénzfizetés nem jöhet számításba. Ajánlatunk alátámasztásaként legyen szabad megemlítenünk, hogy említett cikkünk iránt az Önök részéről többször is határozott érdeklődést tapasztaltunk.
Az árucikk leírása és minőségi paraméterei: orosz gyártmány, vérmeghajtásos, rendelkezik az előírásos kamrákkal, pitvarokkal és billentyűzettel, állaga: alig használt, garantáltan a kihordási idő első harmadában. Jótállási idő: negyven év és ötven év között – a karbantartás gondosságának megfelelően, nagyobb és hirtelenebb terheléstől óvandó.
Tatjána levele
– Ráztam a Kohnt.
– Mit csinált?
– Kontráztam.
96. oldal (A francia mester)
De aztán csak rábeszélt: azt mondta, ha nem megyek, hajóst csinál belőlem: 'u' szájon vág!
113. oldal (Egy város emlékkönyvébe)
Valamikor, még az 1950-es évek elején, szolgált a határőrségnél egy Nyújtó nevű alhadnagy. Nyújtó, hogy finoman mondjuk, még nem érte el a mai művelt, kétdiplomás tisztek színvonalát, talán még az egydiplomásokét sem, szakaszát csak úgy tudta megszámolni, hogy mindenkit lezavart a pincébe és onnan csak egyesével jöhettek fel.
116. oldal (Katonadolog)
Ne nézze le az ilyen találkozókat, mert vegye tudomásul, hogy Magyarországon az emberek csak azt az írót olvassák el, akit személyesen ismernek.
– Ez így igaz – mondtam helyeslően –, ezt magamtól is tudhattam volna. Mikor kazánszerelő voltam, egyszer ebédszünetben kijött hozzánk Shakespeare, elszavalt két szonettet – azaz egyiket ugyan ismertem, mert Bródy János jobban megírta – mégis érdekelt, hogy mit tud ez a pali, és másnap megnéztem tőle a Rómeó és Júliát. Ha nem jön ki hozzánk ez a Shakespeare, ki az a hülye, aki magától elment volna a színházba, nem igaz?
112-113. oldal (Egy város emlékkönyvébe)
Az emberek mindig a legrosszabbat jegyzik meg mindenkiről.
Magvető Könyvkiadó, Bp., 1980., 62. o.
Kedves Mester! (A »mester« szó előtt a »ház« toldalékot többször is áthúzták.)
Családunk leírhatatlan élvezettel olvassa az Ön egyszerre magasröptű és mélyenszántó írásait, már kétéves lányom is napjában többször idézi emelkedett szellemű aforizmáit, megáll a nagyapja előtt és édes mosollyal rászól:
– »Józsi, a kurva anyádat!«
És a nagyapját, balszerencsére, valóban Józsinak hívják.
Mikor megköszönöm eme hathatós hozzájárulását gyerekem neveléséhez, szeretném megkérdezni Öntől, hogy nincs-e valami még ocsmányabb, még gusztustalanabb története, lehetőleg a nemi élet vagy az emésztés világából, mellyel megörvendeztethetné
tisztelő olvasóját.
Fegyvert és vitézt… / II.
Lehet, hogy rossz fényt vet rám, de nem tudom elfelejteni azt a néhány hónapot, amit az aszódi nevelőintézetben töltöttem – félreértés ne essék: nevelői minőségben.
Ha olykor kinyitok egy képes újságot és szemembe ötlik egy-egy illusztrált hír: elfogták a templomok kegyszertolvaját, vagy a futballöltözők besurranó fosztogatóját, a tettesekben többnyire régi növendékeimet ismerem fel: Kolhozjampecet, esetleg Vidám Fazont. Nem tagadom, ilyenkor a büszkeségtől könnyek szöknek a szemembe, mert azért nagy öröm egy nevelőnek, hogy a tanítványai vitték valamire, ilyen fiatalon bekerültek az újságba.
58. oldal
