Amióta az ember elkezdte mérni az időt, az élet egyszerű öröme odalett. Mindez az Idő Atyja, Dor lelkén szárad. Meg is kapta érte méltó büntetését: egy barlang falai között kell hallgatnia az emberiség szüntelen zokszavát. Az emberek egyetlen dolgot akarnak mindennél jobban: időt. Amikor az Idő Ura már feladja a reményt és lélekben megtörik, felvillan előtte a szabadulás lehetősége. Ehhez annyit kell tennie, hogy teljesíti a rá kiszabott küldetést, és megtanítja két embernek, mit is jelent az idő valójában.
Dor visszatér a Földre, az állandó időhiányban szenvedő emberek közé, és megkezdi utazását két lélek – egy reménytelenül szerelmes tizenéves lány és egy örök életre vágyó rákbeteg milliomos – oldalán. Ahhoz, hogy Dor sorsa beteljesedhessék, meg kell változtatnia az életüket.
A szívhez szóló, izgalmas regény arra készteti az olvasót, hogy eltöprengjen, mit is jelent számára az idő, és talán át is értelmezze mindazt, amit eddig gondolt róla.
Az Idő Ura 166 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2012
Tagok ajánlása: 16 éves kortól
Enciklopédia 8
Kedvencelte 31
Most olvassa 7
Várólistára tette 159
Kívánságlistára tette 123
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ha sosem ér minket veszteség, ha sosem kell áldozatot hoznunk, nem tudjuk becsülni, amink van.
Húú!
Ezt a kis történetet mindenkinek el kellene olvasnia! A tiniknek azért, mert túl fiatalok, az időseknek pedig azért, mert már idősek! És többször, egy évben legalább tizenkétszer!
Ez az a könyv ami jól fejbe kólint, hogy héé, ideje változtatnod az életedben.. meg aztán mindennap eszedbe jut egy pillanatra. Hihetetlen, s mégis igaz.
Állj meg egy percre, nézz körül, ne siess, nem kell, ne nézd mindig az órádat, az idő az tág, csak egy fogalom… ne féljünk tőle. S mi emberek mégis az ellenkezőit tesszük, csak rohanunk, sodródunk az árral és közben elfelejtünk igazán megszemlélni a dolgokat, a természetet, nem fejezzük ki mélyen az érzéseinket, nem figyelünk teljes figyelmünkkel a másikra, mert mindig ott ketyeg a fejünkben az óra, hogy nincs elég… nincs időnk. Aztán életünk végén rájövünk, hogy mire is pazaroltuk el, de akkor már késő.
Tanulságos kis meseszerű történet, megéri elolvasni, én lehidaltam tőle, annyira átjött.
Ó, hát ez csodálatos történet volt.
Elgondolkodtató, magával ragadó és a végén olyan szépen kerül minden a helyére, hogy az olvasás közben felmerülő kérdésekből már csak egy kis torokszorító érzés marad, hogy minden így van jól.
Kedvenc lett ez is.
Hűha. :) Nagyon jó ez a könyv. Nem hosszú történet, de annál tanulságosabb. Három élet központjában egy fogalom áll: az idő, ami nem áll meg és amiből olyan kevés van mindannyiunknak. Ez a tanmese felnyitja a szemünk, hogy mennyire értékes is az életünk. Nagyon ajánlom mindenkinek ezt a történetet. :)
Mitch Albom remek ötletet merített regényéhez. Az időről írt egy meseszerű történetet, ami jópofa a maga módján. Az, hogy nem feltétlenül nekem szól, az is tény. Ettől függetlenül felnyitja az ember szemét, elgondolkoztatja az időről, a percekről, órákról és napok múlásáról. A mai rohanó világunkban még frusztráló is lehet, de azt gondolom, az ötlet egészen príma, mondhatni az utcán hever. Szerintem ez a regény ifjúsági irodalom, emiatt már nem tudtam mindig belemélyedni, 4 csillagot adok rá (4 pont).
Olyan szép ez a könyv! ^^ A végén nagyon sírtam! :..)
Egyedül az ember méri az időt.
Egyedül az ember jelzi harangszóval az órát.
És ezért egyedül az ember éli át azt a bénító félelmet, amit a többi teremtmény nem ismer. A félelmet, hogy kifut az időből.
Tanulságos, megható, szívbemarkolóan igaz! :) Az embereknek néha el kéne gondolkodni, hogy miért is élünk. Élvezni és élni az életet!
Amennyiben nem tudományos magyarázatot vár valaki az idő keletkezéséről, vagy az óra feltatlálásáról, a percek számlálásáról, annak ez a könyv sok szép percet adhat.
Egy rövid időre, na tessék megint az idő! amiről néha el kéne feldkeznünk, kikapcsolt, elgondolkodtatott. Megerőstett abban a tudatban, hogy szeretve lenni, és szeretni nagyon jó dolog. Érezni, és érzelmesnek lenni különleges dolog…csak legyen elég időm hozzá.
ui: ahogy idősebbé válok, azaz haladok előre az időben, kezdem azt érezni, a halál is csak egy új dimenziója lesz az életemnek…,
Sokszor megállok egy pillanatra.
Meg akarom élni a pillanatot. Megjegyezni, és késöbb emlékezni rá. Arra a pillanatra,amikor becsuktam a könyvet, sokáig emlékezni akarok!
Amikor ezt a könyvet olvastam ( és még biztos elolvasom),megfeledkeztem az időről. Sikerült.
Az idő nem állt meg, de nem is ment.
( Bajban vagyok a megfogalmazással.) Nagyon kevés időt töltök a földön, de annyi minden van,amit még nem csináltam, nem tapasztaltam, nem éreztem. Mégsem akarok örökké élni.
Csak még egy kicsit.
Igazság szerint egyáltalán nem ilyen történetre számítottam, miután a Fantasy részlegen találtam a könyvet a könyvtárban. Szerintem inkább volt ezoterikus, mint fantasy vagy sci-fi. De azért így is tetszett. Elgondolkodtató, hogy mennyire rabjai vagyunk az időnek. Ami a mai rohanó világban még jobban fokozódott, egyre jobban semmire nincs időnk. Szerintem mindenki álljon meg és gondolkodjon el egy percre, hogy hova ez a nagy rohanás és hogy van-e ennek így ebben a formában értelme. Vagy csak végigrohanunk az életünkön, hogy aztán a végéhez közeledve még több időt kérjünk?
Szerintem lassítsunk és éljünk az adott pillanatoknak.
Nehéz írni róla, pedig nem most tettem le, de mégis. Ez nekem egy olyan könyv, aminek a hangulata, a kicsengése még egy darabig elkísér. Mert annyi okosság és igazság van benne. És elgondolkoztat, hogy talán nem jártunk volna jobban, ha nem kezdjük el mérni az időt? Hisz most egy rohanó világban élünk, nem nagyon tudjuk értékelni az adott pillanat varázsát, adományát, azt amink éppen ott és akkor van, hanem hajtanánk előre az időt..Bárcsak lenne már …. vagy épp ellenkezőleg, nem siettetnénk, hanem megállítanánk, sőt visszaforgatnánk azt. De persze egyik sem lehetséges. És talán ha elolvassuk ezt a könyvet, akkor legalább addig az ideig, pár óráig lecsendesedünk, talán el is gondolkozunk, hogy mindez a rohanás megéri? Nem vagyok benne biztos..
Népszerű idézetek
El tudjuk képzelni, milyen lehet az élet idő nélkül?
Aligha. Itt vannak a hónapok, az évek, a hét napjai. A falon és az
autó műszerfalán óra ketyeg. Van idő beosztásunk, naptárunk, vacsora időnk, moziműsorrendünk.
De más teremtményeket körülöttünk nem érdekel az idő. A madarak
sosincsenek késésben. A kutyánk nem pillantgat az órájára.
A szarvasok nem idegeskednek a tovasiető évek miatt.
Egyedül az ember méri az időt.
Egyedül az ember jelzi harangszóval az órát.
Egyedül az ember éli át azt a bénító félelmet, amit a többi teremtmény nem ismer.
A félelmet, hogy kifut az időből.
Az örökkévalóságban élt. Victor az örökkévalóság után epekedett. Dornak évszázadokig tartott rájönnie, mi a válasz az utolsó kérdésére, amit az öregember nem árult el neki. És most megosztotta Victorral is:
– Istennek jó oka volt rá, hogy határt szabott az emberi életnek.
– És mi volt ez az ok?
– Hogy értékessé tegye.
– Istennek jó oka volt rá, hogy határt szabott az emberi életnek.
– És mi volt ez az ok?
– Hogy értékessé tegye.
214. oldal
De aki bármit megkaphat, nemigen leli örömét semmiben. Egy emlékek nélküli ember csak egy üres porhüvely.
131. oldal
– Nincs olyan, hogy késő vagy korán. Minden akkor történik, amikor történnie kell.
85. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Adam Silvera: Az első, aki meghal a végén 92% ·
Összehasonlítás - David Levithan: Majd egy nap 80% ·
Összehasonlítás - Katharine McGee: Az ezredik emelet 80% ·
Összehasonlítás - Tahereh Mafi: Ne engedj 90% ·
Összehasonlítás - Ransom Riggs: Lelkek könyvtára 89% ·
Összehasonlítás - James Patterson: Az angyal-próba 80% ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman – Michael Reaves – Mallory Reaves: Az örökkévalóság kereke 80% ·
Összehasonlítás - Neal Shusterman: Viharszem 92% ·
Összehasonlítás - Susan Ee: World After – Túlélők világa 91% ·
Összehasonlítás - Martin Kay: Titkok útvesztője 88% ·
Összehasonlítás