Kivédhetetlen ​szerelem (Hundred Oaks 1.) 81% 719 csillagozás

Első LOL könyvem, de nem az utolsó az biztos.
Nekem tetszett, nem hibátlan, de pont jókor olvastam.
Szükségem volt egy könnyed olvasmányra és meg is kaptam. :)

Ha nem akartam háromszor félretenni/abbahagyni/áthajítani a szobán, egyszer sem.
Idegesített, hogy kidobhattuk a kukába a valamirevaló főhősnőt, és kaptunk helyette egy bosszantóan döntésképtelen csajt, aki megszállottan cserélt nyálat a pasival.
Mondanám, hogy a sport rész megmentett valamit a sztoriból, de már abbban sem vagyok biztos.
Lehet, hogy már kinőttem belőle, nem tudom. De az tuti, hogy nem volt számomra több egy sablontörténetnél, ahol hiába volt jó az alapanyag, az arányokat nem sikerült eltalálni.
Az év csalódása címet mindenesetre nálam bezsebelte.

Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.hu/2016/02/szombati-erte…

Egy kicsit féltem belekezdeni a könyvbe, de amikor megláttam, hogy bent van a könyvtárban úgy voltam, hogy adok neki egy esélyt. Az eleje nagyon tetszett utána a közepe felé már kevésbé, a vége pedig újra jó lett. Jordant nagyon bírtam, mindig is tiszteltem azokat az embereket, akik harcolnak az álmaikért, de itt Jordan néhol már fanatikus volt, mindent megtett, hogy oda mehessen, egyetemre ahova ő akar. Bárki mondta is neki, hogy ott csak kihasználnák, senkire se hallgatott. A végén szerintem jól döntött.

Én nem olvadtam el Ty-tól, az meg, hogy a főszereplő csajszinak eldurrant az agya egy izmos testű, szép szemű pasitól… No comment. Ezerszer jobban élveztem a baráti bolondozásokat meg a bandázást a csapattagokkal, mint Ty felbukkanásait. A családon belüli ellentétek és Jordan fixált iskolaválasztása adott némi extra feszültséget a történethez, ami nekem tetszett, de néha kínos volt olvasni a kamaszlány butaságait… meg a verseit*.

*(Kitekintés: spoiler

Minden problémát félresöpörve be kell látnom, hogy CUKI volt, a vége pedig aranyos – ráadásul pár óra alatt kiolvasható. Ez olyan „egynek elment”-kategória nálam, mert olvastam már ennél jobb LOL könyveket (és nagyon remélem, hogy az új Hundred Oaks regény jobban fog tetszeni).

Az én kedvenceim: a kamubaba projekt, a csapatagok közötti bajtársias barátság és SAM HENRY! Őt az első másodperctől imádtam!

Bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2017/01/LOL-kivedh…

Nos, azt kell, hogy mondjam, nem olyan rossz ez, mint ahogyan a százalék és az értékelések mutatják! Bár azt én is elismerem, ettől fényévekkel jobb LOL könyvek vannak:) Jordan gondolkodása időnként kiakasztó, és néha még én is felvontam a szemöldököm, amolyan „most komolyan? miért kell ezt tenned velem??:D”
A főszereplőnk a könyv nagy részében nem a megfelelő sráccal van, a kialakult konfliktusokat pedig képtelenek kezelni, mert senki nem beszél érzésekről. A szerelmeseink marják egymást, veszekednek, ezzel is kínozva engem, egymást, és önmagukat.
Henry és az édes, váratlan pillanatban elejtett cukiságaiért éltem .

* Azoknak ajánlom akik türelmesek, kicsit mazochisták, és bírják a gyűrődést, ha kicsit drámával telibb a könyv :D

Egy tipikus fiús lányról szól, akinek életébe bekapcsolódik a szerelem. De nem engedheti meg magának hogy fiúkról ábrándozzon, ha egy ösztöndíjat szeretne szerezni, és bejutni egy iskolába. Mit tegyen ilyenkor egy tini? Kire számíthat, ha amúgy hím neműekkel van körülvéve, és kívül a kemény lány formát kell adnia, míg belül ki tudja mi van. Az meg a másik kérdés, hogy fajon el fogják valaha is fogadni, hogy ő, mint nő, a focit fogja választani tantárgynak, munkának.
Nekem nagyon tetszett, jól lekötött. Humoros és remek fordulatos részekkel volt tarkítva. A romantikus szál szépen ki van dolgozva. Nem egy tipikus cukormázas könyv, de épp ettől mosolyogtatja meg az embereket. Mindenkinek ajánlom tiszta szívemből.

Nem volt ez rossz. Kelloen agyzsibbaszto tini romanc, es meg nevetni is lehet rajta (bar nem csak a poenokon, hanem az iroi es forditoi malorokon is)

Kiirtam egy-ket erdekeset:
„Mikor anya rájött, kitalálta, hogy csakis fejtől-lábtól aludhatunk egymás mellett.”
Fejtol-labtol?? He?

„Henryt jó párszor láttam bokszeralsóban, és ő fincsinek nézett ki, nagyon fincsinek – mint egy csípős csirkeszárny!” – no comment :D

Fohosnonk amugy nagyon szexi, „egy hete nem borotvaltam le a labam” -es igy jar edzesre, es szofisztikalt: „Felhorkantam, és a csokis tej az orromon jött ki.” De azert mindenki bele van esve. Peeersze. Ja es nagyon melyenszanto gondolatai vannak:
(Az elso csok) „Legalább olyan jó volt, mint meccs alatt mogyorót enni.” Aha, nekem is ez jutott eszembe az elso csokomrol. Ja nem…

Es ez most komoly, hogy szuz volt, de elete masodik spoiler

Vegul a legromantikusabb jelenet dijat ezennel odaitelnem ennek a parbeszednek, ami egyebkent a konyv zaro jelenete:
„- Tényleg gyökér vagy. De akkor is szeretlek.
– Én is szeretlek, Woods.
A hajánál fogva magamhoz húztam.
– Ha még egyszer az életben el merészelsz hagyni, letépem a fejed!”
:D cukiii

Huh. Kivételesen, nagyon nehéz összeszedni a gondolatim. Amióta elolvastam az utolsó szót, azon agyalok, hogy akkor ez most mennyire tetszett nekem? Végül döntöttem.
Maga a könyv Jordanről szól, akinek az élete a foci. Ja, nehogy elfelejtsem, Jordan lány. :D Ő az irányító, csapatfőnök, vezér, ahogy tetszik. Igen, ő az egyetlen lány a csapatban. Őszintén, szívből imádtam az egész csapatot, a hangulatot, a kapcsolatot a játékosok között. Jordanel rögtön rokonszenvet éreztem, mert bevallom, sokszor a fiúkkal sokkal jobban kijövök, mint a lányokkal. Jordannak sok bátyja van, igaz, ebből, csak egy vér szerinti, de sokszor nem számít, hogy ki honnan származik. Esküszöm, olyan pasik veszik körül, akik mintha egy „görög istenek” magazinból léptek volna elő. Izmosak, magasak, jó a humoruk, és még védelmezőek is! Igen, én is vadmacskának érzem magam. Nem is értettem, hogy Jordan miért nem jár legalább valakivel. Jó, persze, értettem, és tudom, hogy mindene a foci, de azért egy kis móka nem árt néha. Ezzel nem csak én vagyok így, hanem Henry is. Ó, drága Henry! Abszolút a kedvenc szereplőm. Hogy miért? Magas, vékony, de izmos testalkatú, szőke, göndör fürtjei vannak, vicces, lehet vele beszélgetni, illetve minden pontszerzés után táncol.

Ugyan, ki ne szeretné? Imádtam a laza stílusát, és mindig vártam, hogy mikor jön újra Henry… Volt egy rész a könyvben, ahol kifejezetten csalódtam benne. Mérges voltam, mert hülyeséget csinált, és ezzel nem csak magának ártott. No, azért megjegyezném, hogy Jordant se tapsoltam volna meg a randizási képességei miatt. Vagy velem van a baj, vagy nem tudom, de az, hogy vonzódsz valakihez, de csak húzzátok az időt, nem értek egymáshoz, majd hirtelen a csaj úgy dönt, hogy ja, de mégis, és rögtön egymásnak esnek, és a csaj szüzessége búcsút int? Ez, így nekem túl sok volt, és egyáltalán nem vártam ilyesmit Jordantől. Sajnos, két oldala van. Az egyik, amit imádtam és tiszteltem, azaz, ahogy a barátaival, csapattársaival viselkedik, a másikat viszont nem is tudtam igazán hova tenni, a kapcsolatát Ty-al. Megfogadtam magamban, hogy nem mondok semmi rosszat Tyról, de most mégis muszáj. Hogy rendezte a dolgokat? Virág. Mindig virágot vett. Nem igazán törődött a barátnőjével, és rohadtul nem volt szerelmes sem, az csupán erős testi vonzalom volt. Gyakran összetévesztik az emberek ezt a kettőt. Jordan és Ty kapcsolatát nem támogattam. Én, rájöttem a nyilvánvalóra, ami egy nagyon tipikus esete a fiú-lány barátságnak. Egy kicsit sablonos is volt a dolog, de hál' istennek a focis dolgok egálba hozták a mérleget. Jordan csapattársairól egy kicsit részletesebben: Carter, akit én annyira, de annyira elfogadtam volna magam mellé. Tipikus kis ártatlan srác, de közben nagyon menő. Aranyos volt, örültem, hogy tudta mikor van rá szükség, és akkor rögtön jött és segített. Annyira jó lenne számomra egy-két ilyen rituálé, hogy szólok az egyik szexi pasi haveromnak, hogy menjünk már el fagyizni/pizzázni/csirkecombot enni. Vagy épp J.J. is átugorhat, hogy csocsózzunk/dartsozzunk a „pincében”, miközben kifosztjuk a hűtőt. Jaj, J.J., annak ellenére, hogy 120 kiló, annyira cuki! És, ahogy próbálta letagadni, hogy érez valamit a csaj irányt. Szerintem, igenis érzett, csak pasi, és az agya néha átköltözik a középső tájakra. Kíváncsi lettem volna, hogy mégis mi lett velük, de sajnos, ez nem derült ki. Még több izomagyért olvasd el a könyvet! ;)
Tyról még egy kicsit. Bevallom, csaltam egy kicsit, és beleolvasgattam a könyvbe, így egy kis előítélettel kezdtem neki. Hát, ez kihatott a Ty-al kapcsolatos érzelmeimre, ugyanis, szívem szerint végig fintorogtam volna, amikor róla olvastam, és imádkoztam, hogy tűnjön már el. Úgy éreztem, ő nem tartozik ebbe a környezetbe, és igazam lett. Ellenszenvesen viselkedett, engem kifejezetten untatott, túlságosan sablonosnak éreztem. Extra jól néz ki, szexi akcentusa van, mindenki imádja, mindenben jó. Nem igazán szeretem a tökéletest.

http://kiruuzakkantkuckoja.blogspot.hu/2014/09/miranda-…

Kapásból egy érdekes felállás, hogy a hímsoviniszta amerikai foci köreibe bekerülhet egy lány is. Többnyire a másik verió szokott előtérbe kerülni filmben, könyvben, az életben, ezért nagyon is kíváncsi voltam, hogy Jordan hogyan képes megállni a helyét ebben a közegben. Nagyon tetszett a keménysége, a kiállása, a csapattársaival való viszonya. És az is, amikor Ty miatt „meglányosodott” :)
Elég rózsaszín volt a történet a szerelmi szállal, a családi háttérrel és még a kialakult konfliktusokkal és dilemmákkal együtt is, mégis, úgy unblock nagyon is jólesett olvasni ezt a laza kis történetet a barátságról, szerelemről és kitartásról.

Úgy vágtam neki a könyvnek, hogy biztos tetszeni fog az amerikai foci miatt. Szeretem az amerikai focis történeteket. Sajnos nem így lett. Jordanben az volt a legjobb, hogy küzdött az álmáért, nem hagyta magát eltántorítani. Ahogy beszélt a fiúkkal, igazi karakán, vagány csajszi. Simán megállja a helyét a focipályán. Viszont amikor megjelent Ty, elvette az eszét, háttérbe szorult Henry és a foci is. Nem értettem azt sem, hogy spoiler Henry jó karakter, de fafejű és makacs. Amikor az írónő leírta a meccseket, úgy éreztem, hogy ott vagyok velük, együtt izgulok velük, hogy nyerni fognak-e, lesz touchdown vagy sem. A borító tetszik.