Szent ​Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica 51 csillagozás

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Európa Diákkönyvtár Európa · Európa Diákkönyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 2021
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630799812
>!
Európa, Budapest, 2018
388 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630799812
>!
Európa, Budapest, 2014
388 oldal · ISBN: 9789630799812

11 további kiadás


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

h_orsi>!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

Mikszáth Kálmántól egyenlőre a Szent Péter esernyője marad a kedvencem :) Mindig nagyon szerettem a könyvet is és a filmet is :D
Hetedikesként olvastam először és már akkor tetszett, lehet hogy csak velem illetve az osztálytársaimmal volt a gond, de mi remekül szórakoztunk rajta.

Rena213>!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

Szent Péter esernyője
Mikszáth műveit áthatja egyfajta humoros, piszkálódó, leleményes magyarosság.
Nekem ez a műve is azt adta vissza, amit szeretek az íróban: azt a plusz ízt amit ad a történeteinek az írásmódjával. Maga a történet is jól kitalált, mégis egyszerű. Egyedül ott vártam még bonyodalmat, amikor spoiler. Összességében azért nagyon is tetszett, átadta a kor szellemét, a társadalmi viszonyokat és mindezt egy mesében.
4,5 csillag

Gavallérok
Nehezen induló, túlságosan leíró kezdettel (legalábbi a mű terjedelméhez viszonyítva elég hosszú volt), de azért humoros szösszenet volt egy szegény magyar ember/falu mindennapjaiból. Igazán jellemző még a mai napig is az, hogy egyes emberek nincstelenségük ellenére is úri életet élnek, de legalábbis a külvilág felé, egyes alkalmakkor igenis többet mutatnak mint amilyük van.
Ez a tipikus esküvői példa, azért lássuk be még ma sem légből kapott. Ma is kölcsönözzük a habos-babos esküvői ruhákat, bérelünk egy jó tágas teret a mulatáshoz és sokkal többet költünk étkezésre, ruházkodásra, meg persze borravalóra, külcsínyekre, mint amit úgy általában megengedhetnénk magunknak. Rendkívül humoros társadalomkiritika.
5 csillag

Sipsirica
Na ez már nem volt olyan kiemelkedő számomra. Lehet nem jött át az üzenete teljesen, vagy csak én nem értem minden részét, de nekem ez a végkifejlet és az abból levont főhősi tanulság olyan semmilyen nem volt. Túl sok lett itt a meseszerűség nekem, az eldugott palotával, „rablott” leánnyal, és majdhogynem sárkányőrízte titkokkal. Tény hogy itt is jól kimutatkozik egy olyan társadalom kritika, hogy a felsővezetés nagy szabadságot élvez a köztudat befolyásolásában, el tud tussolni neki nem tetsző informáciökat, a közvéleményt akármelyik személy ellen fordíthatja stb.
összességében csak 3,5 csillag

szpetra>!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

– Szent Péter esernyője –
Meg kell mondanom őszintén, jobb történetre emlékszem általános iskolából. Nem ragadt magával maradéktalanul. Azt sem nagyon értem, miért kötelező olvasmány ez a mű, mert sok mondanivalóval nem rendelkezik, amire a tizenéveseknek esetlegesen szüksége lenne. Nagyon talán még a felnőtteknek sem.
Esetleg a mesébe illő fordulatok, a bibliai háttér miatt lehet érdekes a fiataloknak, talán amiatt, mert mesébe illő módon „boldogan éltek, míg meg nem haltak” végződést olvashatunk, ami gyereklélek-nyugtató hatással bírhat, és amelyek nélkül a történet sajnos nem sokat ért volna. Így, mindezeket együttvéve kedves kis mű, viszont nem egy maradandó élmény.
Ui.: Azt viszont el kell ismernem, hogy a humor az pluszpontot kapott olvasás közben, többször megmosolyogtatott, ami nagy pozitívum.

– A gavallérok –
Az utolsó 7-8 oldal kivételével, amikor is kitudódott a csattanó, rettenetesen untam. A nem várt csattanó azonban utólag teljesen más megvilágításba helyezte a történetet, és azt kell mondanom, elég ügyes húzás volt ez Mikszáthtól. Érdekes elgondolás, és mégsem földtől elrugaszkodott. Ennek fényében tetszett.

– A Sipsirica –
Az előző kettőhöz tudnám csak hasonlítani. Egyszer elolvastam, jó is volt, meg nem is, azt hiszem, Mikszáth nem egészen az én műfajom. De minden nem is tetszhet mindenkinek, úgyhogy nincs ezzel semmi baj.

dpart>!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

Mikszáthhoz nekem mindig hangulat kellett. Most hirtelen felindulásból vettem ki a könyvtárból, mert ezt a könyvét még nem olvastam. Nálunk ez nem tartozott a kötelezők közé.
Érdekesen folyó történte, sok csodával és mesével. Kimondottan tetszett. És olyan érdekes fordulatok voltak benne, amire nem is számítottam. A mai gyerekeknek azonban egy kicsit nehéznek gondolom.

fondorka>!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

(Csak a Szent Péter esernyőjéhez, mert a többit nem olvastam)
Tulajdonképpen sokkal jobb volt, mint amire számítottam. Sőt tovább megyek – egy idő után már egészen megkedveltem a regényt.

Lahara IP>!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica

Hetedikesként olvastam, és tudom, hogy akkor nem tetszett. Most adok neki még egy esélyt.

Én még mindig azt vallom, hogy nem biztos, hogy ez hetedikes gyerekeknek való. Most roppant jól szórakoztam rajta különösen a szégyentelen rozson, de tizenkét-tizenhárom évesen még sok benne az érthetetlen rész. Meg egy kicsit alulműveltnek is érzem magam, mert ha nem lett volt alul lábjegyzet, bizony, sok szó jelentését homály fedné.


Népszerű idézetek

Zsuzsi_Marta>!

…mondom, hogy alig józanodtak ki a sírásók a sok pálinkától, amit a torban bevettek, mikor más ismét új sírt kellett ásni. Gongolyné után meghalt a Srankó János, aki azelőtt is sokat settenkedett Gongolyné körül, mikor az még helyes menyecske volt. Most aztán, mintha összebeszéltek volna, együtt mentek. Szinte így várta már ezt az ember. Azelőtt is, beszélték, némelykor a mezőn eltűnt a Gongolyné a rozsokba, aztán kisvártatva valahonnan csak előbukkant Srankó, és az is eltűnt a rozsokba. Oh, azok az istentelen rozsok! Olyan magasra megnőnek, hogy minden bolondságot eltakarnak!

32. oldal

ibzenke>!

– … Menjen csak, tekintetes lelkem, egyenesen a vásártérre, a birkák közé, és szólítsa meg ott a legszebb embert, és az lesz a Móric fiam…

Egy kis kérdezősködéssel ráakadt Müncz Móricra, egy tömzsi, kövér emberkére, olyan szeplős arccal, mint egy pulykatojás. Rút volt, mint egy faun. A derekáról sás alakú acél fityegett, s jobb karjára ökörfej volt kitetovírozva.

122. oldal

Stella_>!

Mert mi, sárosiak, nem érünk rá a szegénységünkre gondolni, ahelyett örökké abból tartunk főpróbákat, hogyan csinálnánk, ha gazdagok lennénk. És ha sikerül az előadás, örülünk neki, tapsolunk magunknak, s ha látjuk, hogy valóságnak tartja az idegen, tudjuk abból, hogy hiba nélkül játszottunk.

288. oldal A gavallérok

Rena213>!

Az egy csöppet se zavarta, hogy Kriszbayné abból egy szót sem ért. Némely asszony csak azért beszél, mert jólesik neki. Mit is csinálna, ha nem beszélne? Még bizony beszőné száját a pók.

Harmadik rész, 147. oldal

ibzenke>!

…bár az apja után maradt örökrész se mondható éppen jelentéktelennek, mert az öreg Gregorics jócskán gyűjtött a borkereskedésből. Akkoriban még könnyű volt e téren meggazdagodni azon a vidéken. Bor még volt, zsidók ellenben még nem voltak. Ma már az akkori borkereskedői kellékekből sok hiányzik, hanem a Garam vize, az még megvan.

40-41. oldal

ibzenke>!

Egy szép női fejecske hiányzik, vagy szőke, vagy barna. Így csinálja ezt a többi fiatal prókátor is, akinek az Isten fölviszi a dolgát.
Gyurinak esze ágában se volt. Mikor egyszer a Krikovszky mama valami olyasféle kérdést tett, hogy mikor olvassuk már a nevét a hymenhírek között, valóságos méltatlankodással felelte:
– Bocsánat, de én nem szoktam házasodni.
Valóban, csak egy rossz szokás, de olyan szokás, amelyik sehogy sem akar a divatból kimenni. Évezredek óta emberöltők után új emberöltők csinálják végig, panaszkodnak is miatta, vakarják a fejüket, hogy bolondot tettek, de okosabbá a világot mégse teszik. Amíg szép fiatal leányok nőnek, mindig valakinek nőnek…

100. oldal

ibzenke>!

El sem gondolná az ember, hogy a gondolatok mennyi léha irányban ágaznak ki, s milyen messziről levezethető csatornákon buggyan ki az első csöpp a szerelemből.

141. oldal

ibzenke>!

… Fekete éjszaka, adj tanácsot!
És az éjszakához érdemes folyamodni. Jól tette Gyuri, hogy őtőle kért tanácsot. A tépelődők és gondolkozók jó barátja ő.
Az aranytanácsok közé lehetne írni: „Minden nagy dolgodat gondold meg éjjel is, habár nappal már határoztál felőle.” Mert az embernek van éjjeli esze és nappali esze. Hogy melyik a jobbik esze, azt nem tudom.
Hogy nem tökéletes egyik sem, gyanítom. A nappali verőfény szövi, mint egy takács, a maga színeit a gondolatokba, az éj is közéjük hullat fekete szárnyaiból egy-egy tollazatot. Festenek, pepecselnek, nagyítanak, kicsinyítenek, tehát falsifikálnak mind a ketten. Az éj szebben mutatja kedvesded alakját, mint aminő, ellenségedet erősebbnek, bajodat nagyobbnak, örömödet kisebbnek. Nem szép eljárás tőle, de hát az éj szuverén, nem tartozik felelősséggel senkinek.
Vedd olyannak, amilyen, de nem mellőzd, jámbor tűnődő, amikor az igazságot keresed… Azaz dehogy keresed te az igazságot – ha szembe jönne is, kikerülnéd. Rosszul fejeztem ki magam, nem mellőzd az éjt, mikor a kivezető utat keresed.
Csak látszólagosan hallgat ő. Úgy súg neked, hogy észre nem veszed. Ha nem teheti másképp, lábujjhegyen csendesen elhozza az álmot, és abba göngyölgeti kimeríthetetlen leleményességgel, amit tanácsol.

177-178. oldal

homre>!

Csúnya asszonytól ne kérjen az ember csókot és szegénytől kölcsönt, mert az mindjárt eldicsekszik vele.

Dócsné_dr_Görömbei_Gréta P>!

Én bizony nem bánnám, ha valami nagy világfelfordulás történnék – szőtte odébb gondolatait az idősebbik Wildungen –, mert rosszabb már úgyse lehet. Azonfelül mi magunktól semmit se tudunk csinálni, ha mások ki nem kaparják nekünk a jobb időket, mert élhetetlen a magyar. Locsog a szabadságról, de azt se tudja, mi fán terem. Azt hiszi, a szabadság azt jelenti, hogy nem kell dolgozni. Innen is van, hogy mikor pihenni akar, szabadságot kér. A pihenést nevezi szabadságnak. A kocsisom szabadságot kér, vagyis inni megy a kocsmába, az írnokom szabadságot kér, vagyis hazamegy az anyjához, és két hétig alszik a méhesben. Ez nekik a szabadság. És ez így megy föl egész a miniszterig, az is szabadságot vesz, elmegy fürödni Ostendébe. Ilyen szabadsággal elpusztul aztán a nemzet, és sehol egy vezető szellem, aki ebből felrázza.

348. oldal, A sipsirica


Hasonló könyvek címkék alapján

Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Örkény István: Tóték
Tamási Áron: Ábel az országban
Jókai Mór: Egész az északi pólusig
H. G. Wells: A láthatatlan ember
Wass Albert: Tizenhárom almafa
Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula…
Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok
Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben / Tigrisvér