1885 és 1901 között írta Mikszáth Kálmán az Egy éj az Arany Bogárban, A dzsentrifészek, A lohinai fű és A szökevények című kisregényeit. A nagy író kevésbé ismert elbeszélése, anekdotája mind a négy: mintha pihenésképpen, mintegy erőt gyűjtve további nagy lélegzetű munkáihoz írta volna őket. Mikszáth Kálmán, aki lágy, behízelgő történeteiben is a legkeserűbb igazságokat mondotta el koráról – az itt közzétett írásokban talán elsősorban csak gyönyörködni és gyönyörködtetni akart. Gyönyörködni a felvidéki tájak fenségében, figuráinak szeretetreméltó ravaszságában, s főként szépséges, üde leányzóiban, akik közül nem is bizonyul mindenki olyan varázslatosan ártatlannak, amint arra hamvas szépsége alapján következtetni lehetne…
Egy éj az Arany Bogárban és más elbeszélések 3 csillagozás 

Várólistán 1
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Jó az Öreg, kicsit lassan indulnak be a történetei, szeret mesélgetni, de ettől öröm egy MIkszáth könyv. Derű árad minden sorából, nagy figura lehetett. Szerintem ha meghívtam volna egy fröccsre átbeszéli az egész éjszakát, annyi története van. A kedvesebb íróimról mindig van 1 képem, Mikszáth a kópé öreg úr a szomszédból
Népszerű idézetek
Milyen bölcsen van az ember teremtve. Azokban, amiket ő soha meg nem szerezhet, bővelkedőnek hiszi magát, azokban ellenben, miket megszerezhet, örökké szükséget lát. Panaszkodik, hogy nincs elegendő pénze, hogy nincs elegendő búzája, egészsége, nyugalma, de sohase hallod panaszkodni, hogy nincs elegendő esze.
A szökevények








