Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Agyarak 15 csillagozás
Duncan Rojas tudományos kutatót a galaktikus idő 6303-as évében váratlanul felkeresi egy különös, megszállott férfi, Bukoba Mandaka, az időközben már teljesen kihalt és elhagyott Föld egyik néhai, afrikai törzsének, a maszaiknak az utolsó leszármazottja. Mandaka egyetlen vágya, hogy még életében igazságot szolgáltathasson egykor dicső népének és visszaszerezze a Kilimandzsáró Elefántjának hatalmas, mítikus erővel bíró agyarait, melyek a galaktikus civilizációk évezredeiben itt-ott felbukkantak, majd nyomtalanul eltűntek. Duncan Rojas segítőtársául szegődik, kutatásaik azonban nem várt akadályokba ütköznek…
Eredeti cím: Ivory
Eredeti megjelenés éve: 1988
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika Baráti Kör Könyvklub Móra
Kedvencelte 2
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Mike Resnick: Agyarak 87% A múlt és a jövő legendája
Vadászat a hatalmas elefántagyarakra. Évezredeken át. Egy lehetetlen küldetés, egy hit, ami visszaadja egy nép becsületét.
Nagyon tetszett, ahogyan vissza keresik az agyar történetét, az elefánt életét is megismerhetjük egy kis részét legalábbis. Azért borzasztó jövőkép is van benne. Ahová az ember beteszi a lábát, mindent elpusztít maga körül, kiírtja az élővilágot, majd tovább áll.
Csak remélhetem, hogy nem így lesz.
Bár, ha a Földünk kihalt fajait nézem, mármint azokat, amit az ember tüntetett el….
Mike Resnick: Agyarak 87% A múlt és a jövő legendája
A Kilimandzsáró Elefántjának agyarai – http://images.huffingtonpost.com/2009-03-28-Kilimanjaro… – túlélik a Föld állatvilágának kihalását, és évezredekig hányódnak a galaktikus kor számtalan lakott bolygója között. A maszáj nép távoli leszármazottai számára ez a két agyar olyan, mint a Szent Grál: néhányan az életüket is felteszik a megtalálásukra. A regény hétezer éven át követi a történetüket, de nem időrendben, hanem ahogyan egy megszállott kutató felfedi a nyomokat, össze-vissza ugrálva az évezredek között.
A könyv felépítése óhatatlanul az Alapítványt – szigorúan az eredetit – idézi, amennyiben itt is pár tucat oldalon kell bemutatnia egy-egy teljes jövőbeli korszakot, de azzal ellentétben nem törekszik alapos történeti ábrázolásra. A lényeg mindig csak az agyarak sorsa, nem a galaxisé. Ami azt illeti, a távoli jövő képei nem is sikerültek mind meggyőzőre: bár a nyitójelenet még nagyon hangulatos (kissé Star Wars-os jellegű), később a Hadúr és a Zsarnok fejezete kifejezetten durva, karikatúra-szerű lesz. A közeljövő és a közelmúlt (hiszen a Kr. u. XIX. századig megy vissza a történet) ábrázolásai általában hatásosabbak. Érdekes még, hogy a sci-fibe keveredő mítosz a könyv végén sem lesz tudományosan megmagyarázva, megmarad rejtélynek, így izgalmasan keveredik össze a jövő és a múlt jellemző világnézete.
(Ja, nem ártott volna, ha a fordító utánanéz néhány alapfogalomnak, többek között pl. a „maszáj” szó helyesírásának…)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tad Williams: Másvilág – Az arany árnyék városa I-II. 86% ·
Összehasonlítás - Alastair Reynolds: Kék emlékezetű Föld 84% ·
Összehasonlítás - Michael Crichton: Kongó 80% ·
Összehasonlítás - Daniel Keyes: Virágot Algernonnak 96% ·
Összehasonlítás - Andy Weir: A Hail Mary-küldetés 95% ·
Összehasonlítás - J. Goldenlane: Holdnak árnyéka 95% ·
Összehasonlítás - Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I. 94% ·
Összehasonlítás - J. D. Robb: Halálos menekülés 96% ·
Összehasonlítás - Timothy Zahn: Járulékos veszteség 96% ·
Összehasonlítás - Andy Weir: A marsi 94% ·
Összehasonlítás