!

Emberi sors 129 csillagozás

Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors Mihail Solohov: Emberi sors

Mihail Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.


Hirdetés

Kedvencelte 10

Most olvassa 7

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 5

Elcserélné vagy eladná

>!
700 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
verdeleth könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
250 Ft ★★★★★ Eladó
Emmi_Lotta könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
300 Ft ★★★☆☆ Eladó
vtimy könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
500 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
irasalgor könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
150 Ft ★★★☆☆ Eladó
Emmi_Lotta könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Lunemorte könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
300 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
maszlova könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
300 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
maszlova könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
350 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Beus01 könyve Mihail Solohov: Emberi sors
>!
200 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Adryenne1991 könyve Mihail Solohov: Emberi sors

Kiemelt értékelések

+
>!
nadasdit
Mihail Solohov: Emberi sors

Némelyik elbeszélésről először azt gondoltam, hogy primitív(amikor a kozákok a kisgyermeket a kocsikerékhez akarták csapni). Nem az írásmódja, hanem a történet, de aztán végigolvasva az egészet, és utána elgondolkozva, rájöttem, hogy azokat az embereket, akik ezekben a művekben szerepelnek, butaságban tartották. A forradalom hozott nekik ebből megváltást. (Az persze más kérdés, hogy utána, hogy tették őket megint butává…)
Persze az is lehet, hogy csak az író állítja be így a kozákokat, hogy a cári feudalizmus mennyire rossz volt. Gondolom, hogy ezek a földműves emberek a maguk módján nem voltak buták, és értettek az állatokhoz, a növényekhez, a földhöz, de a háború és a forradalom előhozta az emberekből a szunnyadó vadállatot.

Az írásokban található történetek előrevetítették az ezután következő sztálini öldöklést is.

Az utolsó, címadó elbeszélés volt a legizgalmasabb, és tényleg egy emberi sorsot mutatott be, olyat, ami csak a háborúban adódhat az embernek. Szomorút.

Én még olvasni fogok Solohovtól, mert meg kell ismerni őt is, a kort is, és a kozákokat is, akikből kommunisták lettek vagy nem.

+
>!
ursus P
Mihail Solohov: Emberi sors

Annak idején kötelező volt negyedik gimiben. Talán, ha nem az, csak úgy magamtól nem vettem volna kézbe. Egyszerre szörnyű és csodálatos.

2 hozzászólás
+
>!
nola P
Mihail Solohov: Emberi sors

polgárháború, világháború, vörösek és fehérek, oroszok és németek… mindegy, hogy a harcok milyen célért, milyen színtéren és kik között folynak, mindegy, hogy a végén kit kiáltanak ki győztesnek, mert az egyes emberek szintjén minden háborúnak csak vesztesei vannak.
Solohov rendkívül egyszerűen és erőteljesen mesél, a kötet első elbeszélését leszámítva végig azt éreztem, hogy ő mint elbeszélő nem akar egyáltalán hatni az olvasóra, semmit nem akar hozzátenni vagy elvenni a történetekből, és ettől valahogy még félelmetesebb, még kegyetlenebb az egész. ettől az egyszerűségtől.
összességében az egész kötet zseniális, de az Idegen vér marad számomra a legemlékezetesebb.

+
>!
lilijan
Mihail Solohov: Emberi sors

ha íz, keserű. ha szín, akkor a sáré. ha hang, akkor egy régi, kissé elhangolt zongorán lefogott f-moll, f a kis oktávban, a sötét színezet fokozása okán.

+
>!
Razor
Mihail Solohov: Emberi sors

Kötelező volt, de néhány részre máig emlékszek. Nem épp egy vidám történet, bár ez egy II. világháborúban játszódó regény esetén nem olyan nagy meglepetés. Az én tetszésem elnyerte.

+
>!
padamak 
Mihail Solohov: Emberi sors

Kötelezőként muszáj volt, de engem megragadott a küzdésvágy. S hogy nincs értelme? … Rengeteg ilyen élet van, még küzdésvágy nélkül is.

+
>!
robinson P
Mihail Solohov: Emberi sors

Nem csalódtam,döbbenetes..hatása most is az,ami vagy 20éve,mikor először olvastam,mindenki olvassa el.Fontos,érzelmekről,szeretetről,kitartásról.

+
>!
Gólyanéni
Mihail Solohov: Emberi sors

Gyöngyszemeket tartalmazó kötet, melyben a szerző festői természeti környezetekben, tárgyilagosan ábrázolja a háború borzalmas hatásait a kisemberre kivetítve. Ha rangsorolnom kellene a kötetben szereplő elbeszéléseket, az első helyet mindenképpen az „Idegen vér” c. mű kapná.

+
>!
szeretemakönyveket
Mihail Solohov: Emberi sors

Nekem is bejött,annak ellenére, hogy kötelező volt nyolcadikban. Az osztályból mindössze ketten olvastuk el. Maradandó élmény.

+
>!
szikszai_2 P
Mihail Solohov: Emberi sors

Rövid, velős és szomorú!
Rövidebb művet még nem olvastam Solohovtól, de ebben a műfajban is maradandó alkotott! A világháborúról így még nem olvastam.
Zseniális!

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
lalalac

. . . Vertek azért, mert orosz vagy, vertek azért, mert még látod a napvilágot, meg azért mert dolgozol rájuk, a bitangokra. Vertek azért is, mert nem úgy nézel, nem úgy lépsz, nem úgy térülsz-fordulsz, ahogy kell . . . És vertek csupáncsak azért, hogy egyszer végképp agyonverjenek, hogy megfulladj tulajdon véredtől, és megdögölj ütéseik alatt. Úgy látszik, nem jutott mindőnknek gázkamra Németországban.

145-146. oldal

+
>!
lalalac

. . . Reggel, már két órával munka előtt talpra állít, hogy helyrerázódjak. Tudja, hogy másnapos gyomorra nem eszem semmit, hát elővesz egy sós uborkát vagy valami más könnyű ennivalót, és tölt egy kis vodkát a csiszolt kupicába: „Igyál egy kicsit, Andrjusa, csak aztán máskor ez elő ne forduljon, kedvesem.” Hát hogyne hálálná meg az ember az ilyen nagy bizalmat?! Felhajtom a kupicát, megköszönöm, de nem szavakkal, csak a szememmel, megcsókolom, és úgy megyek munkába, mint a kisangyal. De ha csak egy szóval is rám kiabál, ha összeszid, én – isten az atyám – másnap is leiszom magam. Így van ez nem egy családnál, ahol bolond az asszony; láttam én boszorkát eleget, hát tudom.

104. oldal

+
>!
lalalac

– Hazamégy a családodhoz…Anyád biztosan vár: visszajön a fia, aki eltartja, megenyhíti öregségét, pedig te bizonyára nem is veszed szívedre, hogy ő, az anyád, fényes nappal sóvárog érted, éjszakánként meg majd elsorvad, annyit sír-rí…Ilyenek vagytok ti mind, fiúk…Amíg nincs ivadékotok, tompa a lelketek a szülői szenvedésekkel szemben. Pedig de sokat el kell szenvednie mindegyiknek.

23. oldal, A nagy családú ember

+
>!
agisajt

Fülöp napján, a böjt után leesett az első hó. Éjjel szél támadt a Donon túlról, megzörgette a deres sóslóriomkórót, bozontos kupacokká kuszálta a földnyelveket, és csupaszra nyalta az utak hepehupás hátát.

65. oldal

+
>!
Nandi 

– Egy kicsit ragyás vagy, de különben mindened megjárós…
– Nem az arca teszi az embert…

+
>!
Berserker

Az apja már megette a kenyere javát, de őelőtte, a kapitány előtt, még ott az egész világ.

162. oldal

+
>!
Berserker

Máskülönben eleven kis kölyök, de most valahogy hirtelen elcsendesedett, eltűnődött, minduntalan rám tekintgetett felfelé hajló, hosszú pillái alól, és felsóhajtott. Olyan kis madárfióka még, és máris megtanult sóhajtozni. Pedig nem neki való még az!

165. oldal

+
>!
Berserker

Éjjel hol megsimogatom, amikor alszik, hol megszagolom a haját, és olyankor megenyhül, ellágyul a szívem; mert már kővé keményedett a sok keserűségtől…

167. oldal

+
>!
Berserker

Meg aztán az is csodálatos, hogy nappal mindig keményen tartom magam, egy jajszót, egy sóhajt se préselhetnél ki belőlem, de éjjel, ha felébredek, csupa víz a párnám a könnyeimtől…

169. oldal

+
>!
Berserker

Nem, nemcsak álmukban sírnak a háborúban megőszült, idős férfiak. Sírnak ébren is… Csak az a fő, hogy idejében félre tudj fordulni. És ez a legfőbb, hogy ne sebezd meg egy kisgyermek szívét: ne lássa, hogy fut le arcodon a fukar, de forró férfikönny.

170. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sean O'Casey: Drámák
Vlagyimir Zazubrin: Banditák nyomában
Mihail Bulgakov: A fehér gárda
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
Szentesi Zöldi László: Véres vasárnapok
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
John Jakes: Menny és pokol
John Jakes: Észak és Dél
John Jakes: Szerelem és háború

Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is